A német belpolitikában és nemzetközi energetikai színtéren is egyre több találgatás lát napvilágot az Északi Áramlat gázvezetékek jövőjével, valamint az amerikai–orosz energetikai közeledéssel kapcsolatban. Robert Habeck leköszönő német zöld párti miniszter ugyanakkor határozottan kiáll amellett, hogy az Északi Áramlatot nem szabad újranyitni. A politikus szerint „teljesen rossz irány” lenne ismét megnyitni az utat a Németország és Oroszország közötti földgázszállítás előtt.
Mostantól a Mol csoport leányvállalata, a Slovnaft pozsonyi finomítójában termelt hidrogénnel látja el a buszok és teherautók töltését a hidrogén-töltőállomás Pozsonyban. A korszerűsítésnek köszönhetően a buszok hatótávolsága 40%-kal nő, írja a Mol.
A hidrogéntechnológiához kapcsolódó kutatás-fejlesztés, valamint a hidrogén mobilitásban betöltött szerepe egyre inkább reflektorfénybe kerül. Ugyanakkor kérdés, hogy a közvetlenül adódó emissziós megtakarításokon túl milyen tágabb értelemben vett gazdasági hatások adódnak a technológia alkalmazása révén.
A bécsi székhelyű CEGH gáztőzsde az osztrák földgázpiac központi szereplője. Az ukrán tranzit 2025-ös leállítása volt az elmúlt 20 év legnagyobb változása a vállalat életében, melynek következtében a tőzsde egyre inkább a nyugati forrásokra – például Norvégiára, Németországra és LNG-kikötőkre – támaszkodik. A vállalat a jövőben a fenntartható energiahordozókra fókuszál, biometán- és hidrogénplatformokat fejleszt, miközben Ausztria potenciálisan hidrogén-csomóponttá válhat. Eközben új kihívó érkezik a regionális gázközpont címre: a Török Áramlaton keresztüli orosz gázimport szerepének növekedése, és ezzel együtt a magyarországi CEEGEX gáztőzsde regionális erősödése új lehetőségeket teremt hazánk számára a közép-kelet-európai gázpiacon - írta meg a Reuters.
Bár a német vezetés hivatalosan még nem nyilatkozott az ügyben, de kormányzathoz közel álló iparági értesülések szerint új szerepet kaphat a 2022-ben felrobbantott Északi Áramlat 2 gázvezeték - értesült a Handelsblatt német portál. A tervek szerint a vezetékszakaszt a Finnországból származó zöld hidrogén importálására élesztenék fel hamvaiból. Nincs sok idő a döntés meghozatalára, ugyanis már a bíróság előtt van a Gazprom tulajdonában álló infrastruktúrát üzemeltető cég csődeljárási kérelme.
Az Európai Bizottság 1,25 milliárd eurós támogatást oszt szét 41 határon átnyúló energetikai projektre, amelyek az áram- és okoshálózatok, valamint a hidrogén- és szén-dioxid-tárolás fejlesztésére összpontosítanak - olvasható az Európai Bizottság közleményében. A finanszírozás a Connecting Europe Facility (CEF) keretéből érkezik, és olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek az európai energiapiac integrációját és a zöld átállást segítik elő.
Tavaly szeptemberben jelentették be, hogy több területen is együttműködne a Hyundai és a GM, most újabb részletek derültek ki az együttműködésről. A kooperáció nem véletlen, az autógyártók világszerte keresik az együttműködési lehetőségeket, hogy a brutális versenyben helyt tudjanak állni.
Jármű-fiatalítási programjról számolt be a MÁV-csoport: idén 131 db dízelüzemű jármű és egy hidrogénmeghajtású autóbusz beszerzésére indított közbeszerzési eljárásokat a vállalat. A MÁV közlése szerint jelenleg az autóbuszok átlagéletkora körülbelül 10 év.
A tőzsdék világában nagyon sokan fókuszálnak a paradigmaváltó megatrendekre, gőzerővel keresik a következő Internetet, a következő Elektromos Autót, a következő Mesterséges Intelligenciát – azt, ami alapjaiban formálja át az általunk ismert világot, ráadásul olyan módon, hogy a végén talán már rá sem ismerünk. Arra viszont már jóval kevesebben gondolnak, hogy nem feltétlenül kell feltalálni a spanyolviaszt, ha a következő nagy durranás felkutatására adjuk a fejünket, egyáltalán nem biztos, hogy egy szexi technológiai újítás lesz a következő világformáló megatrend. Év végi elemzésünkben négy olyan témával is foglalkozunk, amelyek első blikkre talán nem hangzanak olyan izgalmasan, mégis alapvetően változtathatják meg a jövőt.
A hazai villamosenergia-rendszer kétségkívül rendkívül nehéz helyzetbe került, olyan mennyiségű naperőműves kapacitás ontja magából a napos órákban az áramot, amit sem elfogyasztani, sem elraktározni sem értékesíteni sem tudnak a szereplők. A fenntarthatatlan helyzetet látszólag csak az energiatároló-kapacitások szélsebes növelésével lehetne orvosolni, amelyre a hazai földrajzi jellemzők figyelembevételével két reális és viszonylag kiforrott megoldás létezik: az akkumulátoros-, illetve a hidrogéntechnológia. Mindkét megoldásnak van előnye és hátránya, így valójában nem is egymással versenyző, inkább egymást kiegészítő lehetőségekről van szó. Egy biztos: a hidrogén-elektrolizálók – ha a beruházáshoz TOTEX (teljes költség) szemlélettel közelítünk – a legtisztább és leghatékonyabb eszközei lehetnek a hosszútávú zöldenergia-tárolásnak, ráadásul a decentralizált energiaközösségek számára is optimális választások lehetnek. A hazai kompetenciák felépítése már folyamatos: a Pécsi Tudományegyetemen elindult a posztgraduális, tüzelőanyagcella- és hidrogéntechnológia-szakmérnök képzés. A Portfolio Kovács Gábort, a Messer hidrogén üzletág vezetőjét, Bakk Teodóra Diánát, a PTE Hidrogén Központ operatív igazgatóját és Dr. Bedő Zsoltot a PTE Hidrogén Központ igazgatóhelyettesét kérdezte a hidrogénben rejlő energiatárolási lehetőségekről, energiaközösségekről és a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projektben folyó munkáról.
Egy ma még nem olyan széles körben alkalmazott anyagot tartanak a szakértők a legmegfelelőbb választásnak a jövő energiapiacán mind energiatároló közegként, mind energiahordozóként, mind közlekedési, ipari és egyéb alkalmazások üzemanyagaként. Ráadásul az elmúlt években egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek a technológia fejlesztésére, ennek köszönhetően egyre megfizethetőbbé válik a történet. Ha ehhez hozzátesszük, hogy brutális keresletnövekedésre van kilátás a következő évtizedekben, akkor máris összeálltak a csillagok: egy nagyon izgalmas lehetőséget mutatunk, amin keresztül a befektetők kivehetik a részüket a dekarbonizációs törekvések élharcosának vélhetően érkező sikersztorijából.
A brüsszeli Hidrogén Hetet hétfőn váratlanul félbeszakították, amikor tüntetők zöld folyadékot hánytak ki, tiltakozva az ellen, hogy a fosszilis üzemanyag-vállalatok befolyást szerezzenek a fejlődő országok erőforrásai felett. Az eseményt az Európai Bizottság rendezte, politikusok és energetikai vezetők részvételével – írja a Politico.
„Szankcióinkkal Oroszország bevételi forrásait akarjuk csökkenteni, különösen az energiaágazatban"- fogalmazott október 23-án Brüsszelben Didier Reynders igazságügyi biztos. A magasztos cél és logika ellenére is protestálni vagyok kénytelen, ugyanis a politikus érvrendszere csak a 2022 februári ukrajnai invázió óta a szankciós politika. Ne feledjük, az EU kommunikációja ennél régebb óta deklarálta, hogy Európa „elhagyja” energia-mátrixából a fosszilis (szén alapú) forrásokat, azaz leválik az oroszok által nyújtott fölgázról és kőolajról. Írásommal új szempontokat kívánok behozni a diskurzusba, közelíteni az eddigi elemzési síkokat és sajátos keretben elhelyezni múltat és jövőt, javaslatot téve az új európai biztonsági architektúra egyik alapvető elemére; remélve, hogy mindez további termékeny gondolkozásra sarkallja a téma iránt fogékony közvéleményt.
Visszatér a Volánbusz vidéki vonalaira a hidrogén-üzemanyagcellás tesztautóbusz, hiszen a most indult hónapban Zalaegerszegen, decemberben pedig Győrben tér vissza a települések helyi közlekedésébe a korábbról ismert Solaris tesztautóbusz – hívta fel a figyelmet hétfő esti Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Hidrogénmeghajtású lopakodó harckocsi fejlesztésébe fogott Dél-Korea – írta meg az Interesting Engineering.
Az Európai Unió 9 millió eurós közös beszerzési mechanizmus kifejlesztését kezdte meg a kritikus nyersanyagok és energiahozdozók esetében. Brüsszel jelenleg nyolc pályázat közül választja ki a megfelelőt a platform fejlesztésére. A Reuters által megismert dokumentumok és informátorok szerint az unió célja, hogy összevonja a beszerzéseket, így a résztvevők nagyobb tárgyalási erővel bírhatnak az ártárgyalásokon.
Több ezer eset felszámolása még tart.
Van, ahol folytatódik a kereskedés.
Új stratégia, nagy célok és átszervezés 2030-ig.
Terrortámadás a vád.
Természeti katasztrófa pusztít.
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
