hitelezés

Rendszerszintű probléma felé haladnak a magyar bankok

"Komoly problémát látunk abban, hogy a banki kockázatvállalás talán túlzott mértékben kezd nőni. ... Ha a kockázati feltételekben ebbe az irányba megy tovább a piac, az akár rendszerszintű problémákhoz is vezethet" - hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjúban Császi Róbert. A Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője szerint bár valóban rengeteg féle forrást el tudnak érni most a vállalkozások, de az nem egészséges, ha egy cég "nem a saját és a piac által diktált ütemezés szerint valósítja meg a beruházásait, hanem azért, mert rendelkezésre áll egy forrás". Ő úgy látja, hogy bár az MFB Pontok hálózata hoz új vállalati ügyfeleket, de nem lesz nagy hitelpiaci átrendeződés. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a hálózatban elérhető uniós kombinált termékekben hitelrész is van, amit vissza kell fizetni, így a fejlesztés megtervezéséhez már a folyamat elején érdemes banki szakértő segítségét igénybe venni.

Szinte leálltak a magyar állami bank hitelprogramjai

Csökkent tavaly a Magyar Fejlesztési Bank nyeresége, a számok a refinanszírozott hitelek állományának jelentős csökkenésére utalnak. Ha nem lett volna a Földvásárlási Hitelprogram, mindössze 5 milliárd forintot helyezett volna ki saját hitelprogramjai keretében az állam fejlesztési bankja. A földhitelek mellett szemmel láthatóan az MFB Pontokon értékesített EU-s visszatérítendő forrásokra összepontosított tavaly a pénzintézet.

Vége a Növekedési Hitelprogramnak, íme a végső számok

Március 31-én véget ért a Növekedési Hitelprogram (NHP) harmadik, kivezető szakaszának szerződéskötési időszaka: 2016 eleje óta 685 milliárd forint összegben nyújtottak a bankok finanszírozást a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, ezzel a 700 milliárd forint keretösszeg 98 százaléka felhasználásra került - közölte az MNB.

Mostantól könnyebben kaphatnak hitelt a kkv-k

A vállalkozások hitelezését könnyítő lépést tett a Garantiqa, az egy vállalkozásra jutó kezességvállalási korlátot 150 millióról 250 millió forintra emelte, a társaság a természetes személyek által nyújtott kezességnél a tárgyi fedezet nélküli hitel maximumát 75 millióról 100 millió forintra növelte - derül ki a társaság közleményéből.

Még mindig drágák a vállalati hitelek

Még mindig drágák a vállalati hitelek

Magyarországon az utóbbi években több lépés is ösztönözte a vállalatok hitelfelvételi aktivitását (például a jegybanki alapkamat-csökkentése és alacsony szinten tartása; a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett Növekedési Hitelprogram, továbbiakban NHP). A beruházási hajlandóságot befolyásoló tényezők közül alapvetően három tényezőt elemünk ki: a kamatfelár, illetve a kamatkörnyezet alakulása, az intézményi és a szabályozási környezet minőségét, és az üzleti szektor konjunkturális helyzetét és kilátásait. Rövid elemzésünk a vállalati hitelfelvételt és beruházási hajlandóságot meghatározó tényezőkkel foglalkozik. (A teljes anyag itt érhető el.)

Ki az a hülye, aki most vesz fel lakáshitelt?

Ha teljesül az MNB tegnap napvilágot látott elképzelése, akkor ősztől jóval olcsóbban és egyszerűbb feltételekkel vehetünk fel lakáshitelt, mint eddig. Ez kivárásra késztetheti a hitelt felvevő lakásvásárlók egy részét, hazavágva a bankok következő néhány havi hitelkihelyezését. Egyébként erősen indult az év a lakossági hitelezésben: az új lakáshitelek volumene 64%-kal, a személyi hiteleké pedig 54%-kal nőtt egy év alatt; igaz, a tavaly év eleji bázis kifejezetten alacsony volt. A bankszektor friss, januári adatait elemezzük.

Zárul az MNB hitelprogramja, de mi jön utána?

Az EU-támogatások tömeges megjelenése az elmaradó beruházások megvalósítását húzhatja maga után, felpörgetve a bankhitelek iránti keresletet idén - véli Takács Zoltán, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese. A bankszakember a Növekedési Hitelprogram kivezetése után előálló helyzetről is beszélt a Portfolio-nak adott interjújában. A kkv-kért folytatott verseny következő szakasza a kockázati kondíciókban jelentkezik, azonban ez veszélyes üzem, könnyen lehet növelni akár már rövid távon is a nem fizető portfóliót - figyelmeztetett.

Kinyírja Brüsszel a magyar bankok bizniszét?

A Növekedési Hitelprogram március 31-ei lezárása és az MFB Pontokban értékesített visszatérítendő EU-források kiszorító hatása ellenére további növekedést tervez a bankszektor idén a kis- és középvállalkozások hitelezésében. Bár van mitől tartaniuk, attól nem félnek tehát a bankok, hogy az EU-források elveszik a kenyerüket. Az MNB felé 170 milliárd forintnyi kkv-hitelnövekményt vállaltak a bankok 2017-re a tavalyi több mint 300 milliárdos növekedés után. Idén minden eddiginél jobban felértékelődhet a hitelgarancia intézménye, ezért három banki vezető mellett a Garantiqa vezérét is megkérdeztük, mi várható a kkv-hitelek piacán.

Túlteljesítették az MNB-nek tett vállalásaikat a bankok

Túlteljesítették tavaly év eleji vállalásaikat a bankok: a vállalt 195 milliárd forint helyett több mint 300 milliárd forinttal növelték tavaly kkv-hitelállományukat - közölte ma az MNB. Fellendülőben az új kihelyezések, élénkül a hitelkereslet és enyhülnek a hitelfeltételek a legtöbb hitelezési szegmensben. Az idei évre 170 milliárd forintnyi kkv-hitelnövekményt vállaltak a bankok.

Derülátók a közép-európai bankvezetők a Moody's szerint

A Moody's Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában 19 bank pénzügyi vezetője körében tartott felmérését közölte ma, amelyből kiderül, hogy a felmérésbe bevont bankvezetők mindegyike arra számít, hogy működési országában az üzleti bizalmi mutatók vagy a tavalyi szinten maradnak, vagy javulni fognak, elősegítve a hitelkereslet növekedését.

Február végén ellenőrzi az MNB a bankok hitelezési vállalásait

Február végén ellenőrzi az MNB, hogy teljesítették-e a bankok tavaly a korábban a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere (HIRS) tendereken vállalt hitelezési aktivitás növelését - közölte a jegybank. A 17 kereskedelmi bank mintegy 200 milliárd forint értékben vállalta, hogy növeli a kis- és középvállalati szektornak (kkv) nyújtott hiteleket.

Elkezdték hitelezni a bankok az építőipart

A pénzügyi, az informatikai/kommunikációs és az építőipari cégek banki hiteltartozása nőtt leginkább tavaly Magyarországon - mutatják az MNB tegnap közzétett vállalati adatai. Többek között az energia- és ingatlanszektorban, valamint a mezőgazdaságban is csökkent a cégek hitelállománya.

Ellentmondott Trumpnak a Fed elnöke

"A bankok hiteleznek" - jelentette ki egy képviselői válaszra a mai meghallgatása során Janet Yellen Fed-elnök és ezzel ellentmondott Donald Trumpnak, aki néhány napja fakadt ki amiatt, mert befolyásos üzletember barátai nem kaptak hiteleket a bankjaiktól.

Földindulás jövőre: kinyírják az EU-pénzek a hiteleket?

Március végén lezárul a Növekedési Hitelprogram, a visszatérítendő EU-források egyre nagyobb konkurenciát teremtenek a hazai kkv-hitelezésnek, nő viszont a garanciaintézmények szerepe. Hogy mi várható jövőre ilyen változások közepette a bankok vállalati üzletágában, arról az Erste Bank idén márciusban érkezett vállalati üzletágvezetőjét, Szabados Richárdot kérdeztük.

Fordul a kocka: kiszorítják a hitelezésből a magyar bankokat?

Talán soha nem volt még akkora a nyomás a magyar bankokon, mint idén, hogy a kis- és középvállalkozások aktív hitelezésével támogassák a gazdasági növekedést. Csupa olyan változás zajlik, ami jövőre viszont irtózatosan megnehezíti a dolgukat. 540 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrást dob szét a kormány a cégek között a következő három évben, mégpedig a bankok mérlegének megkerülésével. Az MNB pedig március végével lezárja az olcsó, fix kamatozású források jó részét biztosító Növekedési Hitelprogramját. Utánajártunk, terem-e még egyáltalán babér a bankoknak a hazai cégek finanszírozásában, és mi lesz jövőre a kkv-hitelezéssel.

Nagy Márton: túlzottan függnek a magyar cégek az EU-pénztől

Az MNB vállalati adatbázisa szerint sok cégnek rendkívül nagy mértékű az EU-forrásoktól való függősége, ami fontos kihívás, és át kellene fordítani a figyelmüket a piaci alapú finanszírozási lehetőségek irányába - többek között ezt hangsúlyozta a Miniszterelnökség által szervezett mai EU-forrásos konferencián Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a kormány valóban a ciklus első felében hívja le az EU-forrásokat, akkor annak szerteágazó hatásai vannak a gazdaságban, többek között a devizatartalékokra is, így érdemes lenne simítani a forráslehívást. A konferencia nyitóelőadását Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője tartotta, az alábbi főbb üzenetek mentén:

Akkora a baj Kínában, hogy az államnak megint közbe kell avatkoznia

Hiába a kínai gazdaság látszólag kordában tartott, lassuló növekedési pályája, vannak olyan területei az országnak, amelyek súlyos gondokkal küzdenek, ezért a kínai kormány egy új ambiciózus tervvel állt elő, hogy ezzel segítsen a nehéz helyzetben lévő térségeken. Bár a pártvezetés egyelőre úgy tűnik, hogy kezelni tudja a problémát, a háttérben ott kísért egy bank- és hitelválság, illetve egy ingatlanpiaci lufi kidurranása is, ami így egyre izgalmasabbá teszi a pengeélen táncoló kínai kormány munkáját.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nesze neked, ötéves szuperállampapír: tízmilliárdokat buktak a magyarok az értelmetlenné vált befektetésen
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.