Péntekig kell döntenie a bíróságnak első fokon, és február végére derülhet ki jogerősen, vajon jogszerű lehet-e a tervezett sztrájk, amit a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) kezdeményezett a reálbérkereset-csökkenés miatt - írja a 24.hu.
A várakozásoknak megfelelően ismét 4,3%-os kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, vagyis nem változtattak az irányadó kamaton. Alapesetben arra lehet számítani, hogy legközelebb majd csak február végén változik a kamat, de a holnapi inflációs statisztika után talán okosabbak leszünk.
Ha az inflációs helyzet még márciusban sem változik, akkor azt fogom szorgalmazni, hogy el kell kezdeni normalizálni az Európai Központi Bank monetáris politikáját, ami első körben az eszközvásárlások leállítását jelentené, második körben pedig azt, hogy még az év vége előtt kamatemelésre is sor kerülhet – ezt az erős kijelentést tette az új német jegybankelnök a Die Zeit-nak adott, szerda este megjelent interjúban.
Sokan már tavaly őszre várták az infláció tetőzését Magyarországon, azonban november után decemberben is 7,4%-os áremelkedést mért a statisztikai hivatal. Most pedig az elemzők szerint elképzelhető, hogy még innen is további emelkedés jött januárban az év eleji átárazások miatt, így talán ez lehet a csúcs. Főleg úgy, hogy februártól már az élelmiszerek árstopja is hatással lesz, ez elkezdheti lefelé szorítani az inflációt.
Az irányadó kamatot fokozatosan emeli a jegybank, az infáció pedig a tetőzése után az év folyamán a várakozások szerint csökkenésnek indul. Ez pedig azt jelentheti, hogy tovább emelkedik majd a két mutatóból számolt reálkamat, sőt, a tavaly látott évtizedes mélypont után az év második felében akár a pozitív tartományba is kerülhet. Hasonlóra pedig 2016 óta nem volt példa, ha bejön ez a forgatókönyv, akkor akár további jelentős forinterősödés is jöhet.
Az gáz- és áramköltségek többszöröződése, illetve a munkaerőhiány miatt kétszámjegyű áremelés várható az éttermekben Magyarországon az előttünk álló hónapookban – derül ki az RTL Híradó riportjából.
Évek óta nem látott béremelkedés és több mint egy évtizede nem tapasztalt infláció. Végül a fizetések növekedése vagy az árak emelkedése lesz nagyobb?
Az elmúlt hetekben a jegybanki kommunikáció mellett a világ nagyvállalatainak negyedik negyedéves gyorsjelentései mozgatták a tőzsdéket. Amelyik vállalat csalódást okozott, annak a részvényei keményen megbüntették a befektetők, még az olyan gigantikus piaci értékű cégekét is, mint a Meta vagy a Netflix. Legutóbbi elemzésében a Bank of America arra mutat rá, hogy az amerikai gyorsjelentések összességében a vállalati szektor egyre gyengülő kilátásaira utalnak, ami a részvényárfolyamokra is hatással van és még lesz is.
Komoly pénzek mozognak az agráriumban, ez pedig a befektetéseken is látszik: nem véletlen, hogy egyre komolyabb célcsoportot jelentenek az agrárgazdálkodók – mondta el a Portfolio-nak Pozsgai Gábor, a Diófa Alapkezelő Zrt. értékesítési igazgatósági tanácsadója. A szakember szerint általánosságban érezhető, hogy az ügyfelek az infláció elől menekülve keresik a befektetési lehetőségeket 2022-ben, ez a folyamat a vidéki ügyfeleknél is egyértelműen érezhető.
Az amerikai szövetségi államadósság elérte a harmincezer milliárd dollárt januárban, ami a GDP 125%-ának felel meg. A helyzetet optimistán értékelők azt hangsúlyozzák, hogy bár az államadósság valóban jelentős mértékben nőtt, de annak csak kevesebb mint a fele keletkezett a piacon – azaz az amerikai kormány többségében nagyon olcsón és kvázi kockázatmentesen tudott jelentős összegben forrásokat bevonni. A Commerzbank elemzői azonban ennek ellenére sem derűlátók az amerikai államadósság-folyamatokkal kapcsolatban. Szerintük a mostani kilátások alapján kétséges, hogy az amerikai gazdaság ki tudja-e nőni az államadósságot. De nem mindenki olyan pesszimista, mint ők.
Magyarországon a vizsgált többi országhoz hasonlóan a megkérdezettek döntő többsége úgy gondolja, hogy országa nem áll készen az euró bevezetésére, ugyanakkor mintegy kétharmaduk pozitív következményekkel számol annak bevezetése esetén. Továbbá a magyarok aggódnak a legkevésbé az euró bevezetését követő áremelkedés miatt, jelentős arányuk szerint a közös valuta stabilizálná az árakat - derül ki a Republikon Intézet legfrissebb elemzéséből.
Megosztottak a Wall Street-i elemzők azzal kapcsolatban, hogy a részvénypiacokon látott esés vételi lehetőséget jelent, vagy még nem láttuk a piac alját. A JP Morgan elemzői amellett érvelnek, hogy a piac már beárazta a látható kockázatokat, ezzel szemben viszont a Morgan Stanley további lefelé mutatató kockázatokat lát a részvények számára.
Az elmúlt időszakban újra népszerű témává vált az államadósság. Nem csoda, hiszen maga a gazdaságpolitika is rendkívül sokat foglalkozott ezzel a témával a tavalyi év végén. A híreket felületesen követők pedig már adósságválságot vízionálhatnak. De vajon igazuk van? Spoiler: attól azért nagyon messze vagyunk.
A héten érkezik az Európai Bizottság előrejelzése, amely az idei évre vonatkozóan ismerteti a tagállamok növekedési előrejelzéseit. Az európai gazdaságban a negyedik negyedévet kifejezetten megviselte a koronavírus újabb hulláma és az ellene hozott kormányzati intézkedések, az esetszámok pedig januárban tovább nőttek. Ezen kívül érkezik idehaza a januári inflációs adat is.
Miután a brit jegybank elnöke azt hangoztatta, hogy vissza kellene fognia magát a dolgozóknak a mostani bértárgyalásokon, mert különben elszáll az infláció az országban, keményen visszaszólt a legnagyobb brit kiskereskedelmi lánc, a Tesco elnöke egy vasárnapi tv-műsorban. John Allan szerint nem az a jó irány, amit a jegybank elnöke, Andrew Bailey, szorgalmaz, mert a Tesco dolgozói igenis megérdemlik, hogy az infláció ellen védve legyenek és ehhez igazodnia kell a bérezésüknek. A vita lényegében arra utal, hogy az energiaárak miatt elszálló inflációra mutogatva követelnek magasabb béremelést a dolgozók, ami az infláció további fűtéséhez járul hozzá, ami később szintén fokozott bérelvárásokat táplál majd és így egy ár-bér spirál alakulhat ki az országban.
Sok tanulsággal szolgált az elmúlt év, hiszen a recesszió utáni gyors felpattanást az infláció világszintű erősödése követte, és az ellátási láncok még mindig nem álltak helyre, velünk van még a chiphiány és más alapanyagok hiánya. Az energia ára, például a földgázé továbbra is magas a korábbiakhoz képest, ez rántja magával a műtrágyát, így a mezőgazdaságot, a magas takarmányárakat az állattenyésztőknek kell kigazdálkodniuk, de végső soron mindez a fogyasztókat terheli, minderre sokféleképpen reagáltak a kormányok - hangzik el az OTP Podcast legújabb epizódjában, amelyben a szakértők egyebek mellett arra is keresik a válaszokat, hogy milyen év lehet az idei a globális gazdaság számára.
A cseh jegybanki tanács 0,75 százalékponttal 4,5 százalékra emelte az alapkamatot - közölte csütörtökön Markéta Fischerová, a jegybank szóvivője. A lépés a várakozásokkal megegyező mértékű szigorítást jelent, érdekessége, hogy ezzel a cseh irányadó ráta újra a magyar fölé emelkedett.
Egészen hihetetlen áremelkedés zajlik a magyar szálláshelyeken az idei év elején: átlagban 70%-os drágulást lát az egyik nagy szállásközvetítő egy év alatt, de a járvány előtti utolsó békeévhez, 2019-hez képest is 60%-os az emelkedés. A két számjegyű áremelkedés minden szálláshelyen garantált, amit a hotelek a többszörösére emelkedő energiaköltségekkel és a növekvő bérkiadásaikkal indokolnak. A magánszállásadók pedig a takarítási szolgáltatások drágulását és az újra megjelenő adózási kötelezettségeiket sorolják.
A decemberi 36,1 százalékról 48,7 százalékra emelkedett a török infláció januárban – közölte az ország statisztikai hivatala csütörtökön. Néhány hónapja még 20 százalék körül volt az áremelkedés üteme, aztán a líra őszi meredek zuhanása és az energiaárak emelkedése tovább nehezítette a helyzetet.
Az emelkedő infláció miatt Magyarországon és Csehországban már tavaly nyáron elkezdődött a kamatemelési sorozat, Lengyelországban némi hezitálás után az ősszel, Angliában februárban, az USA-ban pedig márciusban fog elindulni. Az Európai Központi Bankban azonban egyelőre nincs terítéken az, hogy a 2016 óta változatlanul nulla százalékos hitelkamatot megemeljék. Pedig infláció ott is van. Mi ennek az oka?
A magyar vásárlók árérzékenyek, megnézik, hogy mire költenek.
Megkezdődött Paks 2 reaktortartályának gyártása.
Egyre többen jönnek.
Árak, szabályozás, bekeverés, és a következő lépések.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
