Az orosz jegybank kedden bejelentette, hogy kész minden eszközt bevetni a pénzügyi stabilitás fenntartására, miután orosz eszközök a nyugati szankciók célkeresztjébe kerültek az oroszok "békefenntartó" katonai bevonulása után.
A vártnál jóval nagyobb mértékben, öthavi csúcsára emelkedett februárban az ifo gazdaságkutató intézet németországi üzleti hangulatindexe. A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete havi rendszerességgel végzett felmérésében a februári üzleti hangulatindex 98,9 pontra, öthavi csúcsra emelkedett a januári 95,7 pontról, jóval meghaladva a 96,5 pontos piaci várakozásokat.
Ugyan a legtöbb tőkepiaci eszköz árfolyama esik az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódásával párhuzamosan, néhány klasszikus menekülőtermék úgy látszik, hogy népszerűségre tett szerint az elmúlt napokban.
A JP Morgan közgazdászai már úgy látják, hogy a Fed kilenc egymást követő ülésen is kamatot fog emelni, hogy felvegye a harcot a vártnál magasabb inflációval szemben - írja a Fox Business.
A Covid-19 válságot követő, megnövekedett államadósságterhekkel jellemezhető időszakban különösen megnőtt a monetizálás, azaz az adósságok jegybankok által történő finanszírozásának vonzereje a fejlett országok körében. Az adósság kezelésének alternatív lehetőségeihez képest (pl.: adósságátstrukturálás, magasabb adók kivetése) kétségtelenül kényelmesebb megoldás a jegybankok segítségül hívása, azonban a gazdaságban jellemzően nincs ingyenebéd. A gazdasági fejlemények pedig egyre inkább arra engednek következtetni, hogy a számlát rövidesen meg kell fizetni. Ennek tételei az infláció, illetve az infláció által indukált jegybanki szigorítás okozta potenciális pénzpiaci turbulenciák lehetnek.
Az ellátási láncok akadozása, illetve az általános infláció miatt áremelés jön a hazai IKEA áruházakban is - ismerte el bő egy hónapja az áruházlánc. Olvasónk árfigyelő összeállításából kiderül, hogy a szűk egy évvel ezelőtti helyzethez képest mintegy negyedével ugrottak az árak.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács, hogy döntsön az alapkamatról, szinte biztosra vehető a további szigorítás. Főleg úgy, hogy januárban mindenkit meglepett a 7,9%-ra emelkedő infláció, ami miatt akár az is benne lehet a pakliban, hogy gyorsítanak a kamatemeléseken. Ennél is fontosabb, hogy a magasabb inflációs pálya miatt tovább kell majd emelnie a jegybanknak az elemzők szerint, mostanra megjelent az első 6 százalék feletti várakozás a kamatot illetően.
Ezen a héten tartja kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank. Az ülésen vélhetően tovább emeli az alapkamatot a Monetáris Tanács, és bejelenti az irányadó eszköz, az egyhetes betét kamatának csütörtöki emelését is. Nemcsak ezért lesz izgalmas a hét: Európából friss konjunktúra-adatok érkeznek, az Egyesült Államokból inflációs adat érkezik, és megismerjük a januári inflációs rangsort az EU-ban.
A 2022-es választási évet követően jobb, ha szigorításokra készül minden érintett, hiszen rövid időn belül kezelni kell - a nyugdíjemelés optimális megváltoztatása mellett - a nyugdíjrendszer lényeges gondjait - írta Farkas András nyugdíjszakértő cikkében, és egyúttal fel is sorolja ezeket a problémákat.
A Big Mac-et 1967-ben Jim Delligati, a pennsylvaniai McDonald's franchise tulajdonosa alkotta meg. A következő évben az egész Egyesült Államokban piacra dobták, ma pedig már több mint 70 országban lehet kapni. A fogyasztók által fizetett ár azonban attól függően változik, hogy éppen melyik országban vásárolunk, amint azt az úgynevezett Big Mac-index is mutatja. Az index azt hivatott mérni, hogy az aktuális devizárfolyamokhoz képest mennyire lehet alul- vagy túlértékelt egy ország devizája, ha a Big Mac árát használjuk támpontként. Így megvizsgálva a forintot, az látszik, hogy a hazai fizetőeszköz durván alulértékelt a vezető devizákkal szemben. Jó hír viszont, hogy akármennyire is abszurdnak tűnik, a Big Mac-indexnek hosszú távon általában igaza van, vagyis a forinthoz hasonlóan alulértékelt devizák jellemzően elkezdik ledolgozni a lemaradást.
Lassan két éve napi szinten hallani a beszállítói láncok fennakadásairól, a folyamatos problémák a gazdasági növekedésre és az inflációra is hatással vannak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) most egy friss cikkben mutatott rá arra, hol okozza a legnagyobb fennakadást a beszállítói láncok akadozása, érdekes módon nem kell messzire menni Magyarországról, hogy a legnagyobb vesztest megtaláljuk.
A következő években az uniós növekedési rangsor élén kell tartani Magyarországot, hogy mielőbb visszanyerje a járvány előtti fejlődési előnyét - mondta a pénzügyminiszter szombaton Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitó fórumán.
2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 7,4%-os volt januárban, miközben a januári nyugdíjemelés 5%-os volt. A friss KSH-adatok tükrében a nyugdíjas társadalom máris megkezdte az állam hitelezését, hiszen a nyugdíjemelés mértékének másfélszerese az őket érintő infláció.
"A kormány a jelzálog alapú hitelek mellett a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre is kiterjeszti a kamatstopot" - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
A magyar jegybankelnök friss, Facebookon megjelent értekezésében úgy vélekedik, hogy túl hosszú ideig tartott, amíg a Fed és az EKB korrigálta az áremelkedés félreértelmezését és most mindkét nagy központi bank igyekszik visszanyerni a szakpolitikai hitelességét.
Közel ezermilliárd eurónyi többletmegtakarítást halmoztak fel az eurót használó háztartások a pandémia alatt, elérve az eurózón GDP-jének mintegy 8%-át – írja az IMF egy friss elemzésében. Szerintük ha ennek a pénznek csak a harmadát elköltötték volna az emberek 2020-ban és 2021-ben, az 2,5 százalékponttal emelte volna meg az eurózóna GDP-jét és 0,75 százalékponttal az inflációt a második év végére
Egy héttel ezelőtt a közgazdászok azt feltételezték, hogy a jelzáloghitelek kamatai év végére elérik a 4%-ot átlagosan. A 30 éves fix kamatozású lakáshitel kamata jelenleg 3,92%.
Az energiaárak gyors csökkentésére szólította fel a német kormányt az IG Metall szakszervezet igazgatótanácsának elnöke, Jörg Hofmann, jelezve, hogy különben heves bérharcokra és az inflációt tovább erősítő ár-bér spirálra kell számítani az idén.
Milyen hatása lesz a hazai ingatlanalapokra az elszabaduló inflációnak? Mekkora a társadalmi és gazdasági nyomás az ESG-hez köthető befektetések részéről? Az elmúlt két év tükrében mi most a legjobb befektetés a piacon? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ, ezúttal az ingatlanalapok felől közelítve a témát. A fentiek mellett a világban zajló legfontosabb változásokról, valamint az aktuális és a jövőben várható kihívásokról kérdeztük a szakértőket, akik között ott volt Dr. Németh Miklós, az OTP Bank Speciális Finanszírozási Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, Jakab Zsolt, a Diófa Alapkezelő ingatlan portfólió menedzsere és Pázmány Balázs, az Erste Alapkezelő Zrt. igazgatóságának elnöke.
Megjelent az amerikai jegybank legutóbbi üléséről szóló jegyzőkönyv, amiből kiderült, hogy a jegybankárok a múlt havi ülésen egyetértettek abban, hogy mivel az infláció egyre jobban szorítja a gazdaságot, a foglalkoztatás pedig erős, itt az ideje a monetáris politika szigorításának, de abban is, hogy döntést majd a friss makrogazdasági adatokat kielemezve, ülésről-ülésre hozzák meg, írja a Reuters.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Többek között az orosz LNG-szektort is érintenék.
A szoftverek és szolgáltatások területét is érintette.
Szakértők segítenek tájékozódni pénzügyi kérdésekben a Z generáció fesztiválján.
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
