Részleges beismerést tett Eva Kaili, az Európai Parlament volt alelnöke, eszerint arra utasította apját, hogy rejtse el az otthonában a későbbi házkutatások során megtalált készpénz nagy részét - jelentette a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap kedden.
Az elmúlt héten története egyik legnagyobb korrupciós botránya rázta meg az Európai Uniót, azon belül is az Európai Parlementet. A jelek arra utalnak, hogy jelentős anyagi juttatásokat fogadott el számos magas rangú uniós tisztviselő azért, hogy egyes országok kényes ügyeit és érdekeit az átlagosnál is jobban képviselje és – ha kell – nyilvánosan védelmébe is vegye. A Katargate néven is emlegetett botrány fő szála, úgy tűnik, a most véget érő labdarúgó-világbajnokság házigazdájához, Katarba vezet, azonban az látszik, hogy más fontos érintett is van. Úgy tűnik, Marokkó a másik állam, amely erősen érintett lehet a korrupciós botrányban. Ami még inkább érdekessé teszi a történteket, hogy az ország célja elsősorban a Nyugat-Szaharával kapcsolatos ügyek és problémák kezelése lehetett. Márpedig ez az a terület, amelyet mint gyarmatot egykoron a spanyolok felajánlottak az Osztrák-Magyar Monarchiának megvételre, és a mai napig is állomásoznak itt magyar honvédek egy ENSZ-misszió keretében.
A Katarral kapcsolatos korrupciós ügy lehető legszélesebb kivizsgálást és az elkövetők szigorú megbüntetését sürgette Giorgia Meloni olasz kormányfő Brüsszelben csütörtökön, miközben egyre több olasz baloldali politikus neve merül fel a vizsgálatban.
Az Európai Unió általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácsa azt javasolta a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsnak, hogy már a hét második felében tervezett csúcsértekezletén adja meg a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának - közölte az uniós tanács kedden.
A görög hatóságok hétfőn befagyasztották az Európai Parlament korrupcióval vádolt alelnöke, Eva Kaili vagyonát. A belga ügyészség szerint katar komoly összegekkel és értékes ajándékokkal próbálta lefizetni az uniós parlament több magas rangú tagját.
Mindent elkövetek azért, hogy az európai adófizetők minden eurócentjét szabályosan költsék el – mondta a Telexnek Biró Ferenc, a most felálló Integritás Hatóság elnöke. A testület vezetője először nyilvánult meg a sajtóban kinevezése óta, elmondása szerint néhány hónap múlva 100-150 fővel működhet a hatóság.
További reformokra biztatta Albániát európai uniós csatlakozásának felgyorsítása érdekében, és Németország segítségét ígérte ehhez Frank-Walter Steinmeier német államfő csütörtökön Tiranában az albán parlament előtti felszólalásában.
Nincs nagy tolongás a civil szakmai szervezetek részéről, hogy holnap éjfélig jelentkezzenek az Integritás Hatóság mellett létrejövő Korrupcióellenes Munkacsoportba, a témában szakmailag illetékes Korrupciókutató Központ Budapest például „ebben nem kíván részt venni” – írja a hvg.hu.
Egy minisztérium főosztályvezetője, egy szállodatulajdonos, egy uszoda ügyvezetője és egy polgármester ellen emeltek vádat hivatali vesztegetés miatt a Fővárosi Törvényszéken - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán az MTI-vel.
Elindult az anonim összeférhetetlenségi bejelentő felület az uniós forrásfelhasználás átláthatóságának további erősítésére – derült ki a területfejlesztési miniszter közleményéből és a hivatalos pályázati oldalon felbukkant közleményből.
Az Integritás Hatóság nyílt pályázatot hirdetett a Korrupcióellenes Munkacsoport nem kormányzati szereplőket képviselő tagjaira. A civilek összesen tízen lesznek a 21 fős testületben, amely jelentéseket és javaslatokat tehet ugyan, de a kormánynak ezeket nem kell figyelembe vennie.
A guineai igazságügyi miniszter csütörtökön bírósági eljárást rendelt el Alpha Conde volt elnök és több mint 180 korábbi hivatalnoka ellen korrupció és közpénzek elsikkasztása miatt - írja a Reuters.
Biró Ferencet jelölte az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László az Integritás Hatóság elnöki posztjára, az elnökhelyettesi posztra Holbusz Tímea és Dabóczi Kálmán kapott jelölést - olvasható az ÁSZ friss közleményében.
A megkérdezettek 54%-a egyáltalán nem, további 14%-a inkább nem bízik abban, hogy a 2021-2027-es uniós pénzek kiszabadítása érdekében rohamtempóban felállított intézmények valóban csökkenteni fogják a korrupciót – derült ki a Publicus Intézet Népszava számára készített felméréséből. Teljes mértékben csak a megkérdezettek 8%-a hisz a javulásban, további 12%-uk pedig inkább bízik ebben.
Hamar eredményt hirdetett az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság arról, hogy kik lesznek a tagjai annak a bizottságnak, amely kulcsszerepet játszik az új korrupcióellenes hivatal, az Integritás Hatóság vezetésének kiválasztásában. 33-an pályáztak, a Transparency International Magyarország jelöltjei közül senkit sem választottak be a testületbe – tudta meg a Népszava.
A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) három kiváló szakembernek – Bod Péter Ákosnak, Jancsics Dávidnak és Marschall Miklósnak – adott támogató ajánlást a korrupció elleni küzdelem új állami szereplőjeként hamarosan létrejövő Integritás Hatóság vezetőinek a kiválasztásában fontos szerepet betöltő Alkalmassági Bizottság tagságára benyújtott pályázatához - olvasható a szervezet közleményében.
Jelentős hiányosságokat talált a minap az EU-pénzek kiszabadításáért elfogadott magyar törvényekben három magyar civil szervezet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország, ezért részletes, angol nyelvű elemzést tettek közzé "bízva abban, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány között zajló tárgyalások nyomán lehetőség nyílik a törvények szükséges módosítására" - áll a három szervezet pénteki közös közleményében.