Egy nagyszabású tudományos megállapítás szerint a környezet vegyi szennyezése felerősíti a globális elhízást – számol be a hírről a The Guardian.
Március elején több ország – köztük az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália – is jelezte, hogy betiltja az orosz kőolaj importját, Nagy-Britannia pedig fokozatosan tervezi a leállást az év végéig. Ezzel szemben az orosz kőolaj legnagyobb importőre, az Európai Unió egyelőre adós maradt egy ilyen döntéssel, pedig az orosz olajexport leállása nagy eséllyel megállíthatná Ukrajna orosz invázióját. 14 uniós ország még ösztönzi is az olajfogyasztást az üzemanyagadók csökkentésével (a kőolajtermékek több mint kétharmadát a közlekedés használja fel). A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tízpontos javaslattal állt elő a kőolajfogyasztás visszaszorítására, és sokan sürgetik ezek megvalósítását - hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport.
Háborús helyzetben, amikor akár percek alatt változik meg az emberek élete, nagyon távolinak tűnik, hogy a 2050-es klímacélokon aggódjuk. Mégis fontos tudni, hogy ami most történik, az környezeti szempontból is súlyos károkat okoz legfőképp Ukrajnában, de Oroszországban egyaránt. Sőt, közvetve minden olyan országban, ahol hatalmas összegeket csoportosítanak át a hadipar számára. Összefoglaltuk, hogy a háborúk és a militarizáció milyen főbb módon károsítják a környezetet.
ESG-alapokba fektetni ma olyan, mintha a vadnyugaton próbálnál szerencsét – írja a Bloomberg az As You Sow nevű részvényesi érdekvédelmi csoport adataira hivatkozva, amelyek szabályozási és végrehajtási oldalról is jelentős hiányosságokat tártak fel a fenntarthatóságot hirdető befektetéseknél.
A régió egyetlen országa, így Magyarország sem támogatja a kvótakereskedelmi rendszer kiterjesztését a közlekedési és a háztartási szektorra - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára Brüsszelben hétfőn.
Friss adatokat közölt az Eurostat arról, mennyire figyelnek a műanyagcsomagolások újrahasznosítására az EU-s országok.
Napjaink politikai, társadalmi és tudományos vitáiban nagy figyelem irányul a természeti-gazdasági és társadalmi fenntarthatóság kérdéseire. A fenntarthatóság köznapi értelemben azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokat csak azok megújulásának ütemében használjuk fel. Ez az egyensúly azonban egyre inkább megbomlik, és egyre gyorsuló tempóban éljük fel az erőforrásokat. Erre világít rá az ún. Globális túlfogyasztás napja, ami az elmúlt években egyre korábbra tolódik; 2021-ben globális szinten már várhatóan július végére feléljük az egy évre rendelkezésre álló készleteket.
Hogyan tervezi az építkezést egy világcég 25 év múlva? Mit tartsunk szem előtt, ha a jövő generációja számára szeretnénk építeni? Mi a szerepe mindebben a környezetvédelemnek, és a digitalizációnak? Kolonics Krisztián, a HBM Soletanche Bachy környezetvédelemért felelős vezetője ezeket a kérdéseket válaszolta meg az Építőipar 2021 konferencián tartott előadásában.
A hosszútávú növekedés és a versenyképesség feltétele egyre inkább a fenntarthatóság lesz, ami új piaci lehetőséget jelent a gazdaság szereplőinek. A nemzeti kibocsátás-csökkentési vállalások mellett a fenntartható termékek és szolgáltatások iránt növekvő lakossági igények is előmozdítói a környezetipari innovációknak. A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó célja, hogy bemutassa a közép-európai országok fejlesztéseit a hulladékgazdálkodás, az élelmiszertermelés, a közlekedés, az energia, az okos városok, vagy éppen a vízgazdálkodás területén.
Rendkívül komoly társadalmi igazságtalanság jellemzi a személygépkocsi-használatot, azonban lehetséges az egész társadalomnak kedvező megoldás.
Egy friss jelentés szerint jelentősen megugrott a magánrepülők használata Európában az utóbbi években, ez pedig jócskán megemelte a klímára negatív hatással bíró kibocsátást, így megoldás lehetne, ha a jövőben megadóztatnák azokat a magánrepülő-járatokat, amelyek csak kisebb távolságot tesznek meg - számol be a hírről a The Guardian.
Tudtad, hogy Magyarországon az energiafelhasználás 30%-a a háztartásokhoz kötődik? És azt, hogy a magasabb jövedelműek jobbak szennyezik a környezetet, mint a szegényebbek? Egyre felkapottabb téma a világon és Magyarországon is a környezetvédelem, az egyes országok és multinacionális cégek vállalásai mellett az egyének szintjén is megfigyelhető az erősödő környezettudatosság. Jó hír, hogy nem kell óriási pénzeket beleölni abba, hogy valaki csökkentse az ökológiai lábnyomát, kis odafigyeléssel ráadásul még jelentős költségektől is mentesülhet egy háztartás. Minderről Vadovics Edinával, a Greendependent Intézet szakmai vezetőjével beszélgetett elemzőnk, Árgyelán Ágnes. Podcastunkban arra is rávilágítunk, miért éri meg 30 fokon mosni a ruhákat 40 helyett.
Kiugróan magas kén-dioxid-szennyezést okozott a hatnapos dugó a Szuezi-csatornán. A levegőbe jutó anyagokat még az űrből is lehetett érzékelni.
Dollármilliárdokkal finanszírozták az elmúlt években a világ legnagyobb bankjai a környezetre káros iparágakban tevékenykedő cégeket, de ebben most változás jöhet. Nemcsak azért, mert egyre több bank vállalja az ilyen jellegű tevékenységek finanszírozásának visszaszorítását, hanem mert Európában jövőre jön a zöld eszköz arány a pénzintézeteknél, ami új eszközt jelenthet a klímaharcban.
Múlt héten az Európai Unió Bírósága kimondta: Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós szabályokat, ezért pénzbírságot is fizethetünk a későbbiekben. A mérgező szmog hosszú évek óta fojtogat egyes térségekben élőket, a helyzetről a Bloomberg készített beszámolót.
Hatalmas pénzbírság, csaknem 146 milliárd rubel (572 milliárd forint) kifizetésére kötelezte pénteken egy orosz bíróság a Nornickel bányaipari óriás egyik leányvállalatát a tavaly májusban történt környezetszennyezésért.
Tovább romlott a levegőminőség északkeleten a magas szálló por koncentráció miatt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ térképe alapján csütörtökön már nemcsak Putnok, hanem Sajószentpéter levegőjét is veszélyesnek minősítették. Kazincbarcikán és Miskolcon egészségtelen a levegőminőség.
A második világháború óta mért legnagyobb mértékben, 10,3 százalékkal csökkent 2020-ban az üvegházhatású gázok kibocsátása az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány által megtépázott gazdaság miatt - derült ki a Rhodium Group nemzetközi kutatóintézet keddi jelentéséből.
Idén is kiadták a világ legnagyobb műanyagszennyező cégeinek frissített listáját, amelynek első három helyezettje már harmadik éve ugyanaz a három vállalat: a Coca-Cola, a PepsiCo és a Nestlé – számol be a hírről a The Guardian.
A koronavírus miatti tavaszi lezárásokat követően számottevően javultak a környezetszennyezési adatok, idén a becslések szerint 5,5 százalékkal csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami az eddig gazdasági válságok és háborúk idején mért legnagyobb csökkenés lenne. De még ez is kevés a sikerhez. A járvány elterjedése ugyanis fel is erősítheti a klímaváltozást, ha a kormányok és a vállalatok csak a rövid távú kilábalásra koncentrálnak. Mik a lehetséges forgatókönyvek - ezt boncolgatja az Amundi Asset Management elemzése.
Amerikában a Nasdaq vezette az esést.
Már 2021-ben súlyos aggályok merültek fel a cég vakcinájával kapcsolatban.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
