Olyan történhet a magyar árakkal, amire idén még nem volt példa – Az MNB alig várja a fordulatot

Egy éve nem látott inflációs adat jöhet

Kedd reggel publikálja a KSH a novemberi inflációs adatot, ami a négy hónapja tartó 4,3%-on stagnálást követően kimozdulást mutathat a holtpontról. Méghozzá a szakértők szerint lefelé mozdulhat ki az áremelkedési ütem, így

tavaly november óta először fordulhat elő, hogy az MNB célsávjába csökken az infláció.

A Portfolio által megkérdezett szakemberek közül senki sem számít 4% feletti inflációs adatra. Az elemzők fele szerint épp a jegybanki célsáv felső szélén lehetett az áremelkedés, a többi előrejelzés ennél alacsonyabb, 3,7-3,9%-os értéket vetít előre.

Alapvetően semleges hónap lehetett a november, csak kisebb mértékű havi árváltozásokkal – fogalmazott Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője szerint a járműüzemanyagárak enyhén csökkenhettek havi alapon, az élelmiszerárak stagnálhattak, emellett valószínűsíthető, hogy a piaci szolgáltatások esetében sem látunk majd nagyobb mértékű átárazásokat. Emellett az éves szintű infláció jelentősebb lassulását a tavalyról örökölt bázishatás segíti.

Az elmúlt hónapok oldalazása után novemberben már erőteljesebb lehetett a dezinfláció, amely folyamat a következő hónapokban továbbra is fennmaradhat – emelte ki Koncz Péter. A Századvég Konjunktúrakutató szakembere szerint a kedvező trend elsősorban az előző évi magas bázis és az árrésszabályozás, illetve az önkéntes árkorlátozó intézkedések együttes hatásának tudható be. Ezek együttes hatása az élelmiszer- és a szolgáltatásinfláció esetében is érezteti a hatását, amit az erősödő forintárfolyam tovább támogat.

Virovácz Péter szerint is látszólag nyugodt inflációs környezetről árulkodhat a novemberi adat, miközben

a felszín alatt továbbra is jelentős feszültségek húzódnak meg.

Az ING Bank elemzője havi alapon csökkenő élelmiszerárakkal, de emelkedő szeszes ital, dohányárakkal számol. Felfelé mozdíthatta az inflációt a ruházati cikkek áralakulása. A forint erősödése miatt a tartós fogyasztási cikkek deflációs hatásúak lehettek novemberben. A háztartási energia hozzáadhatott, míg az üzemanyagok fékezhették az általános átárazás mértékét. Végezetül a szolgáltatások esetében az ilyenkor megszokott alacsony pozitív egyhavi átárazással kalkulál. A kép tehát nagyon vegyes lesz, amely összességében stagnáló árszínvonalat eredményezhet.

Az előző hónaphoz képest 0,1%-kal emelkedhettek az árak novemberben – emelte ki Árokszállási Zoltán. Az MBH Bank elemzője szerint decemberben még tovább erősödhet az árréstop hatása, mivel a kormány kiterjesztette azt további élelmiszerekre, bár ez hatásában jóval kisebb lesz, mint a tavaszi árréstop intézkedések idején.

Úgy látjuk, hogy az élelmiszer keresztárazások néhány termékcsoportot leszámítva továbbra sem jelentősek. Az importintenzív cikkeknél egyre erősebben hat az árfolyam csatorna, így itt sem számítunk átárazásra. A szolgáltatások esetében van a legtöbb kérdőjel, azonban itt sem számítunk kiemelkedően erős átárazásra – vetítette előre Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője.

Az infláció várt mérséklődésében fontos szerepet játszanak a bázishatások, egy évvel korábban 0,5 százalékos volt a havi alapú index, most azonban ennél kisebb drágulásra számíthatunk – tette hozzá a fentiekhez Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő elemzője szerint a forint árfolyamának kérdése azért érdekes, mert az erősödés az árakban sokkal lassabban – és talán kisebb mértékben – jelenik meg, mint a gyengülés, hiszen az árak lefelé merevebbek, árakat jellemzően kevésbé hajlamosak csökkenteni a cégek, mint emelni. Szép lassan, fokozatosan viszont az erősödő forint hatása is azért megjelenik, ami az adminisztratív korlátokon kívül a leghatékonyabb eszköz az infláció fékezésére.

Akkor most indulhat a kamatvágás?

Az utóbbi hónapokban az MNB folyamatosan az óvatos és türelmes monetáris politika szükségességét hangoztatta, illetve azt emelte ki, hogy addig nem kerül szóba a kamatcsökkentés lehetősége, amíg nem csökken fenntartható módon a célsávba az infláció. Vagyis

a mostani egyszeri adat még biztosan kevés lesz ahhoz, hogy a jövő héten már lazítson a Monetáris Tanács.

Ráadásul az árrésstopok és más árkorlátozó intézkedések továbbra is csökkentik az áremelkedési ütemet, az MNB becslései szerint 1-1,5 százalékpontot tehet ki ez a hatás. Vagyis a mesterséges árkorlátozások kivezetésével számolva továbbra sem dőlhet hátra az MNB.

A csökkenő infláció ellenére fontos kiemelni, hogy még mindig van inflációs nyomás a gazdaságban

- szögezte le Koncz Péter. A Századvég elemzője szerint az élelmiszerek esetében a magas világpiaci árak hatásait valamelyest ellensúlyozni tudja az árrésszabályozás, ennek az esetleges kivezetése viszont ismét magasabb inflációt eredményezhet.

Az MNB novemberi inflációs előrejelzése 4 százalék feletti mutatót jelez, de a bizonytalansági sáv alja 3,4 százaléknál húzódik. Vagyis, ha az ING Bank előrejelzése helyesnek bizonyul, akkor a jegybank szeptemberi Inflációs jelentésében bemutatott novemberre várt infláció nem jelent számottevő meglepetést – emeli ki Virovácz Péter.

Az ING Bank szakértője szerint így aligha várhatjuk, hogy a jegybank rövid távon változtasson az attitűdjén. Már csak azért sem tűnik ez elképzelhetőnek, mert az infláció szerkezete továbbra is alátámaszthatja, hogy

olyan strukturális árnyomás van a magyar gazdaságban, amely indokolja a tartósan szigorú monetáris politikát.

Így Virovácz szerint akár jövő őszig fennmaradhat a 6,5%-os alapkamat, a jegybank várhatóan átnéz majd az első negyedév 2 százalékos inflációján is.

A következő időszakban várhatóan emelkedő reálkamatok tovább támogathatják a forintot, amennyiben a jegybank szigorú hozzáállásában nem történik változás

- tette hozzá a fentiekhez Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója.

A kérdés az, hogy mi az az inflációs szint, ami már a jegybankot lazításra tudja késztetni, hiszen a jövő év elején az infláció elérheti a jegybanki célt is – igaz, hogy csak átmenetileg – véli Regős Gábor. Szerinte

a kérdés az, hogy az első kamatcsökkentést a túl erőssé váló forint (erről talán egy 370 alatti árfolyamnál beszélhetünk) vagy az infláció kényszeríti majd ki.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images