kötvény

Több milliárd dollár rohanhatna Magyarországra, de nem fog

Régóta beszédtéma Magyarország közelgő felminősítése a hitelminősítőknél, március elején indulnak az idei tervezett felülvizsgálatok, így több mint négy év után megint lehet esélyünk kikerülni a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriából. Egy ilyen lépés akár több százmilliárd forintnyi tőkét is megmozgathatna a magyar piac felé, hiszen még mindig vannak olyan nemzetközi befektetők, akik csak befektetésre ajánlott értékpapírokat vásárolhatnak. Ők azonban hagyományosan konzervatív befektetők, Magyarország híre pedig továbbra sem a legjobb a nemzetközi piacokon, így valószínűleg csak átmeneti pozitív hatása lenne annak, ha végre felminősítenének.

Argentína nagy lépésre szánta el magát a csőd miatt

Argentína 6,5 milliárd dollárt kínál készpénzben azoknak a hitelezőinek, akikkel hosszú évek óta tartó jogi vitát folytatnak, és akik miatt tavaly nyáron technikai csődbe került az ország - írja a Financial Times.

Most a rövid kamatcsere okozhatott csalódást a jegybanknak

A három futamidő esetében összesen 49 milliárd forint értékben kötött kamatcsere-ügyleteket (IRS) az MNB. Eredetileg 80 milliárdos tételt hirdetett meg a jegybank, ezúttal főleg a három- és ötéves futamidejű ügyletekre nem volt kereslet, a tízévest viszont túl is jegyezték.

Náluk van a magyar adósság

Ugyan decemberben jelentős mennyiségű állampapírt adtak el a magyar bankok, de így is a pénzügyi szektor volt a 2015-ös átrendeződés egyik főszereplője, hiszen több mint 1700 milliárd forinttal nőtt az állományuk. A másik nagy vásárló a lakosság volt, mely szintén több mint ezermilliárddal növelte befektetését magyar állampapírban. Közben viszont a külföldiek - elsősorban a Franklin Templeton - folyamatosan adták el magyar kötvényeiket.

Ezért úszta meg az év eleji pánikot olcsón Magyarország

Az év elején tapasztalt nemzetközi piaci kilengéseket viszonylag olcsón megúszta a magyar kötvénypiac - emeli ki az Erste Bank hétfőn megjelent elemzése. A cég szakemberei szerint az év további részében emelkedésnek indulhatnak a forinthozamok is.

Fejvesztve menekül Magyarországról, aki korábban rohant megmenteni

Egyetlen negyedév alatt eladta magyar állampapír-kitettségének negyven százalékát a Franklin Templeton amerikai befektetési alap, melynek már mindössze 4,5 milliárd dolláros állománya van Magyarországon - derül ki a cég friss portfóliójelentéseiből. Az adatok szerint a forint- és a devizakötvényeket is intenzíven szórta ki a cég, előbbire elsősorban a bankok, utóbbira pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lehetett vevő. Egy év alatt majdnem 6,5 milliárd dollárnyi magyar állampapír tűnt el a Templeton portfóliójából, vagyis a negyedik negyedévben végérvényesen bebizonyosodott, hogy Michael Hasenstab gyorsan itt akar hagyni minket, esze ágában sincs lejáratig tartani papírjait. Vélhetően ezzel van összefüggésben az is, hogy az MNB megpróbálja az állampapírpiac felé terelni a bankokat, valószínűleg ez a folyamat hasonlóan erős lesz 2016-ban is, hiszen a fennmaradó kötvény mennyiséget is valószínűleg megpróbálja majd piacra dobni az amerikai cég.

Egyre többen büntetik Orbán barátait, de a feketeleves még hátravan

Pénteken meglepetésre leminősítette Lengyelországot a Standard & Poor's (S&P) azok után, hogy a tavaly ősszel hivatalba lépett lengyel kormány egy sor olyan intézkedést hozott, mely komoly kritikát váltott ki belföldön és külföldön is. Közben az elemzők is egyre erősebben hangsúlyozzák, hogy új fekete báránya van a régiónak, ami a lengyel eszközök árfolyamára is hatással lehet.

Megszólaltak az elemzők Matolcsyék újabb dobásáról

Kedden jelentette be az MNB, hogy április végéig teljesen megszűnik a kéthetes betét, ezzel újabb ezer milliárd forintot szorítanak ki ebből az eszközből. Emellett a kamatcsere-tendereket tenné még vonzóbbá a jegybank, várakozásaik szerint a lépés nyomán 400-800 milliárd forint plusz kereslet jelenhet meg az állampapírpiacon. Szerdára több elemző is értékelte a lépést, a többség egyetért az MNB-vel a pozitív hatásokat illetően, de nagyobb és merészebb lépésekre számított.

Jövőre is megúszhatjuk devizakötvény nélkül

Az elmúlt években a magyar állam döntő részben forintadósság kibocsátásával fedezte finanszírozási igényét, míg a devizaforrások egyre kisebb szerephez jutottak. Bár 2016-ban az ideinél nagyobb összegű devizaadósság törlesztése válik esedékessé, de úgy látjuk, hogy továbbra is helyes és - a várható állampapír-piaci kereslet alapján - megvalósítható az államháztartás forint alapon történő finanszírozása. Mindez azt jelenti, hogy nincs szükség jövőre piaci devizakötvény kibocsátásra. Így a devizaadósság aránya az államadósságban 30 százalék alá csökkenhet, ami a válság kitörése óta a legalacsonyabb érték. Az alacsonyabb devizaarány mérsékli az államadósság árfolyamérzékenységét, a finanszírozás sérülékenységét és hozzájárulhat a hitelminősítői besorolás javulásához.

Az év legfontosabb döntésére várunk, így kereshetsz vele

Az idén már többször beharangozták a Fed várható kamatemelését, először júniusban, majd szeptemberben számított szigorításra a piac, azonban mindkét esetben a konkrét időponthoz közeledve jelentősen visszaesett a lépés esélye. Most viszont a piac nagyjából nyolcvan százalékig biztosra veszi, hogy szerdán már tényleg megtörténik az a lépés, ami 2016-ban is meghatározhatja a piaci tendenciákat. Ha elindul a kamatemelési ciklus, az szinte minden eszközosztályra hatással lehet, ezért most igyekszünk számba venni, milyen eszközök felé érdemes elmozdulni, és mitől kell esetleg óvakodni a következő hónapokban.

Kigyógyult egy régi betegségéből Magyarország

Ugyan Magyarország adósságállománya továbbra is magas, de ez már nem okoz gondot, mert az elmúlt években fontos pozitív változások történtek a magyar piacon - emelik ki 2016-os kötvénypiaci elemzésükben a Morgan Stanley szakértői. Amellett, hogy Magyarországot továbbra is imádják, a forint gyengülésére számítanak a jövő év első felében az elemzők, mivel szerintük az MNB nem fog megállni az 1,35 százalékos alapkamatnál, és tovább vágja majd a rátát.

2019-re készül a svájci nagybank

A UBS mai bejelentése szerint 16 milliárd svájci frank értékű saját kibocsátású kötvényt vesz vissza decemberben, hogy megfeleljen az új, 2019-ben életbe lépő tőkekövetelményekre vonatkozó szabályoknak.

Felminősíthetik az országot - érdemes állampapírba fektetni?

Ha államkötvényekkel szemezgetünk, jó lehetőségnek találhatjuk a Bónusz Magyar Államkötvényt (BMÁK), amely hosszabb távon, négytől kilenc évig nyújt befektetési lehetőségeket, változó kamatozással. Ha felminősítésre és emiatt hozamcsökkenésre számítunk, akkor viszont nem feltétlen ez a legjobb befektetés.

Ezekre a csapdákra figyelj, ha fix befektetést veszel

Ha kölcsönadunk valakinek, nem minden esetben van arra garancia, hogy az illető vissza is adja a pénzünket, ez a kockázat merülhet fel a kötvénypiacon is: hiába veszek kötvényeket egy cégtől, ha becsődöl, nem tud fizetni. Sokan éppen ezért a legnagyobb biztonságot az államkötvényekben találják meg, megmutatjuk miért.

Rázós hónapokról jelentenek a bankok

Gyenge számok várhatók a most kezdődő banki gyorsjelentési szezonban a pénzintézetek kötvénykereskedési területeiről - derül ki a Wall Street Journal összeállításából. A kötvénykereskedés volumene nagyjából stagnált ugyanis a harmadik negyedévben. A profitok eközben mérsékelt emelkedést mutathatnak, jóval kisebbet, mint akár egy hónappal ezelőtt ezt várni lehetett.

Hová tűnt hirtelen 330 milliárd forint Magyarországról?

Másfél hete indult el az MNB önfinanszírozási programjának következő lépcsője, mellyel kapcsolatban az első tapasztalatokat már le lehet vonni. Ha összesítjük a számokat, akkor elsőre 330 milliárd forint "lóg a levegőben", azonban jobban megnézve a rendszert annak sorsára is lehet következtetni. Az első mérleg alapján nem rohanták meg a bankok az állampapírpiacot, de van még szufla bennük, hiszen egyre intenzívebben vásárolják a kötvényeket.

Kapkodtak a magyar állampapírokért, meg is lett az eredménye

Időarányosan túlteljesítette idei kötvényértékesítési tervét az ÁKK az első három negyedévben, ráadásul mindezt úgy tette, hogy közben a hozamok folyamatosan csökkentek, a külföldiek pedig jelentősen visszafogták kitettségüket, amivel mérséklődött Magyarország sérülékenysége. Emiatt az elemzők és a hitelminősítők is egyre pozitívabban nyilatkoznak rólunk. Emögött jórészt az MNB önfinanszírozási programjának köszönhetően megnőtt banki kereslet áll.

3500 milliárd forintot mozgatnak meg Matolcsyék

A múlt héten újabb mérföldkőhöz érkezett az MNB önfinanszírozási programja, hiszen a jegybank elkezdte átterelni a bankok likviditását a kéthetes betétekből más eszközök felé. Ugyan a folyamat még csak az elején tart, érdemes megnézni, hogyan értékelik az elemzők a változást. A többség szerint sikeres lehet a törekvés, az összeg nagy része kötvényekbe áramolhat, emellett a külföldiek állományának csökkenése átmeneti forintgyengülést okozhat.

Kifakadt a kötvénykirály: most minden szívás

Már most felfordulást okoztak Matolcsyék - A java még hátravan?

Fontos változásokat indított el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önfinanszírozási programja tavaly nyáron, melynek nem titkolt célja, hogy a hazai bankokat az állampapírok felé terelje. Az első lépcsőfok több mint egy éve lépett életbe, a másodikat pedig idén júniusban jelentették be, és októbertől hozhat további mozgást a kötvénypiacon. Utóbbi lépés hatásairól egyelőre kevés elérhető információ van, a befektetők pedig csak találgatnak, hogy pontosan mit okoz majd a lépés a piacon.