Az izraeli légierő tett közzé válogatott felvételeket az éjszakai légicsapásokról, amely során ismételten rengeteg iráni rakétaindítót semmisítettek meg – derült ki friss harctéri felvételekből.
Gideon Szaár, Izrael külügyminisztere levelet írt az ENSZ Biztonsági Tanácsának, melyben azt állítja, hogy Iránnak „stratégiai tervei” vannak Izrael végleges megsemmisítésére, ezért indult meg az Ébredő Oroszlán hadművelet.
Németország Izrael egyik leghatározottabb és legkitartóbb támogatója, a hosszúra nyúló gázai háború miatt azonban egyre több kritika érte a zsidó államot német politikusok részéről, végül maga Friedrich Merz kancellár is kénytelen volt megszólalni. Különösen kényessé vált az Izraelnek nyújtott német fegyverszállítások ügye, és már a kormányból is elhangzottak olyan hangok, hogy a gázai helyzet miatt fel kellene ezeket függeszteni. Úgy tűnik azonban, hogy az Iránnal kirobbant háború ismét megszilárdította Németország elkötelezettségét a zsidó állam felé.
2023 nyarán Irán lerántotta a leplet egy teljesen újfajta rakétáról: nyilvánosan is bemutatták a Fatah-1-est, a Közel-Kelet első modern hiperszonikus rakétáját. Ma hajnalban bejelentette az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest: a rakétát élesben használták Izrael ellen, ezzel pedig „áttörték a cionisták légvédelmét” és „megszerezték az irányítást a megszállt területek légtere felett.” Izraelből érkező hírek alapján viszont úgy tűnik, a támadásnak egyetlen áldozata sem volt, bármit is célzott a Fatah-1-es, valószínűleg nem találta el.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump azon gondolkozik, hogy beszáll Izrael oldalán az Irán elleni háborúba. Az elmúlt napokban rengeteg hírt, cikket, jelentést lehetett olvasni arról, hogy Izrael fölényes győzelemre áll az Irán elleni háborúban, uralja a légteret, lefejezte az iráni vezérkart, az ajatollah gyakorlatilag bujdosni kényszerül. Ezen tények alapján jogosan merül fel a kedves olvasóban, mégis mi szükség van arra, hogy az Egyesült Államok is beszálljon a háborúba. Megválaszoljuk most ezt a kérdést, illetve megnézzük azt is, miért nem szállt be Amerika a konfliktusba annak első napján.
Az Egyesült Államok további vadászgépeket küld a Közel-Keletre az Izrael és Irán közötti konfliktus közepette, miközben felkészül a lehetséges katonai beavatkozásra. Közben J. D. Vance alelnök azt közölte, hogy nem zárja ki, hogy Donald Trumpnak további lépéseket kell tennie Iránnal szemben. Magyar idő szerint kedd este 7 óra környékén érkeztek azok a jelentések, miszerint az amerikai elnök összehívta a nemzetbiztonsági csapatát. A piacokon a kedd esti hírek hatására erősödött a kockázatkerülés, az amerikai részvényindexek lefordultak, a dollár további erősödésnek indult.
Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok pontosan tudja, hol rejtőzködik Irán legfőbb vezetője, Ajatollah Ali Khamenei, de egyelőre nem tervezik likvidálni. Azt is közölte az USA elnöke, hogy „most már teljes és totális ellenőrzésünk van” az iráni égbolt felett.
Pénteken forrósodott fel az Irán és Izrael között már évek óta lappangó konfliktus, az immár háborús helyzetben egyre jelentősebb eszkalációk történnek. A piac azonnal reagált, ismét fényesen csillog az arany, de ami ennél is fontosabb: a globális ellátás veszélybe kerülését árazva kilőtt az olaj ára. Ráadásul sok elemző szerint ez még egyáltalán nem a sokk vége, van olyan forgatókönyv, ami alapján akár a mostani kétszeresére is ugorhat a Brent jegyzése. Egy esetleges olajár-robbanás – azon túl, hogy alaposan betenne a világgazdaságnak – egyúttal izgalmas befektetési lehetőséggel is kecsegtet.
Hosszú, feszültségekkel teli évtizedek után múlt pénteken beérett az Irán és Izrael közötti ellenségeskedés: Jeruzsálem elsöprő támadást indított a perzsa állam ellen. A Közel-Kelet egyik legprominensebb hatalmának tartott Irán veszteségei meghökkentőek, és bár az közel sem biztos, hogy az ajatollah uralma is megdől, ekkora pofonból nagyon nehéz lesz felállni. Nézzük, hogyan is eszkalálódott eddig a helyzet, és milyen kilátások elé néz a régió rezidens rosszfiúja.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében az ötödik napja zajló iráni–izraeli háború eseményeit tekintettük át, és azt vizsgáltuk meg, meddig tarthat a fegyveres konfliktus. A témában Huszák Dániel, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. A második részben a friss, áprilisi kereseti statisztikát elemeztük Hornyák Józseffel, a Portfolio makroelemzőjével, bérek növekedése ugyanis még az elemzői várakozásokat is felülmúlta.
Az amerikai elnök ismét kifejtette a véleményét az Izrael és Irán között zajló háborúval kapcsolatban. Több meghökkentő kijelentés is elhangzott Donald Trump szájából.
Az utóbbi napokban egyre gyakrabban merül fel, hogy az Egyesült Államok hamarosan csatlakozhat Izraelhez, és nyíltan, katonai erővel is beszállnának az Irán ellen zajló offenzívába. Egy ilyen fejlemény nagyon súlyos következményekkel fenyegetné az közel-keleti rezsimet, mivel egyértelműen az eddigieknél sokkal jobban veszélyben lenne az ország szinte minden kritikus infrastruktúrája. De ennek nem mindenki örülne felhőtlenül.
Donald Trump élesen bírálta Emmanuel Macront, miután a francia államfő "tévesen" nyilatkozott arról, hogy az amerikai elnök miért hagyta ott a G7-csúcstalálkozót a tervezettnél korábban - tudósított a Politico.
Az amerikai Kongresszusban több törvényjavaslatot is benyújtottak – főként demokraták –, hogy megakadályozzák az Egyesült Államok közvetlen katonai beavatkozását az Irán és Izrael közötti háborúba a szövetségi törvényhozás jóváhagyása nélkül - számol be a Guardian.
Az éjjel újabb ballisztikus rakétákat lőtt ki Irán Izrael központi részére, legalább nyolc halálos áldozata van a támadásnak. Izrael bejelentette, hogy lebombázta az iráni forradalmi gárda különleges műveleti erőinek, a Kudsz-erőknek központjait Teheránban. Az iráni fővárost tömegesen próbálja elhagyni a lakosság, az autópályák be vannak dugulva. A nap folyamán kiszivárgott: Irán kész tárgyalni a tűzszünetről és az atomprogramjuk korlátozásáról. Cikkünk folyamatosan frissül az irán-izraeli háború hétfői eseményeivel.