Kötelező megjelenniük a közfoglalkoztatottaknak a Magyar Honvédség által szervezett katonai toborzón. Amennyiben állást ajánlanak nekik és azt nem fogadják el, hónapokra kiesnek a közfoglalkoztatotti rendszerből, és elveszítik mostani munkájukat - írja a kisalfold.hu.
A magyar gazdaságban korántsem általános a munkaerőhiány, az inkább egy-egy területet érint súlyosan, ilyen például az autóipar és a kereskedelem. Utóbbiban folyamatosan romlottak a dolgozók munkafeltételei: elég csak a minimálbér közeli fizetésekre, az éjszakai műszakra, a vasárnapi zárva tartás elrendelésére, majd a nyitva tartás visszaállítására gondolni, vagy éppen a 2011-ben bevezetett egykulcsos adó hatására, ami miatt az alacsony keresetűek anyagi helyzete relatíve rosszabb lett, mint a magasabbaké - nyilatkozta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója a Népszabadságnak.
A piacról hiányzó munkaerőt elsősorban a hatékonyság javításával, továbbá a közmunkások elsődleges munkaerőpiacra irányításával és oktatással lehet pótolni - erről a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke beszélt az M1 aktuális csatornán kedd reggel.
A munkáltatók adóbefizetéseiből közel 280 ezer milliárd forintot kaphat jövőre a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, ennek azonban csak töredékét költené az állam foglalkoztatási-képzési és szakképzési támogatásokra. Mindeközben 326 milliárd forint jut a jövő évi büdzséből az elsősorban szociális és politikai célú közfoglalkoztatásra, amely a tapasztalatok szerint nem javítja a részvevők munkaerő-piaci helyzetét, sőt. A Civilek a költségvetésről #KÖLTSÉGVETÉS projekt keretén belül a Magyar Szegénységellenes Hálózat és az Esély Labor Egyesület fejtette ki szakmai véleményét a közfoglalkoztatásról a 2017. évi költségvetés tükrében.
Három hónap alatt mindössze 500 közmunkás igényelt elhelyezkedési juttatást, vagyis a több mint 220 ezer közfoglalkoztatottból csupán ennyien találtak munkát közfoglalkoztatási szerződésük lejárta előtt a nyílt munkaerőpiacon - tudta meg a Magyar Nemzet.
Rekord alacsony szintre, kerek 6 százalékra süllyedt a munkanélküliségi ráta 2016 első negyedévében Magyarországon, és ami még jobb hír, hogy a közmunkásokkal korrigált munkanélküliségi mutató is most először 11 százalék alá csökkent. Egy év alatt 113 ezer fővel bővült a foglalkoztatottság a közfoglalkoztatás nélkül számítva.
Mintegy 1,4 milliárd forint értékű közfoglalkoztatási program indult Nyíregyházán - közölte a szervező városüzemeltető és vagyonkezelő nonprofit kft. illetékese.
Tavaly december és idén február között 6,1 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a megelőző 6,2 százalékról. A munkanélküliek száma 275 ezer főre csökkent, míg közmunkásból 219 ezer főt számoltak.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint idén nem kapnak béremelést a közmunkások, ezzel pedig tovább nő a szakadék a közfoglalkoztatottak és a minimálbért keresők fizetése között - írja a Magyar Nemzet.
Bár a Belügyminisztérium honlapján közölt tájékoztatóból ez nem derült ki, a Nemzeti Művelődési Intézet és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) után a rendőrség a harmadik legnagyobb közfoglalkoztató - írja a Népszabadság. Az ORFK közléséből kiderült, hogy körülbelül 3200-an dolgoznak náluk közmunkásként, főleg adminisztrátorként és takarítóként.
2017 június végéig kaptak időt a kormánytól a közfoglalkoztatásban érintett miniszterek arra, hogy megakadályozzák a közfoglalkoztatási programokban történő bennragadást és komplex munkaerő-piaci programok szervezésével segítsék az érintetteket az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. A közfoglalkoztatás idei céljait felölelő kormányhatározatban ugyanakkor a közmunkaprogramok fokozatos kiterjesztését, illetve a hosszabb időtartamú foglalkoztatási lehetőség biztosítását is megjelölik célként.
2015 utolsó negyedévében 6,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, amivel párhuzamosan a munkanélküliek száma ismét - papíron - rekord alacsony szintre, 281 ezer főre csökkent. A munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak együttes száma ugyanakkor még mindig fél millió fő felett van. A foglalkoztatás ettől függetlenül továbbra is növekedést mutat: 2014 és 2015 utolsó negyedévei között összesen 118 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma, ebből 58 ezer fő volt az, aki a magyarországi elsődleges munkapiacon helyezkedett el.
Januártól már nemcsak különböző képzésekkel igyekeznek versenyképessé tenni a közfoglalkoztatottakat a nyílt munkaerő-piacon, de anyagilag is ösztönzik az érintetteket, hogy lehetőleg minél előbb helyezkedjenek el, és ne az legyen a céljuk, hogy a lehető leghosszabb időt töltsék el közfoglalkoztatottként - írja a Magyar Nemzet.
Az ombudsman szerint a közfoglalkoztatásban több akut, rendszerszintű működési zavar és rugalmatlanság érzékelhető, a kiszámíthatatlanságot magukban hordozó elemei vannak, például a képzés figyelmen kívül hagyja a helyi igényeket, valamint lehetetlen a jó teljesítmény és a szaktudás anyagi elismerése - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn.
Szeptemberben átlagosan 5,5 százalékkal jártak magasabban a nettó reálkeresetek nemzetgazdasági szinten, mint egy évvel korábban. A bérek értékét növelte most a negatív, -0,4 százalékos szeptemberi infláció is. Eközben a versenyszférában a foglalkoztatottság bővülése a harmadik negyedévben megtorpanni látszott.
Jövőre a közfoglalkoztatottak sikeres piaci elhelyezkedésük esetén megkaphatják a közfoglalkoztatási szerződésük még hátralévő idejére járó támogatási részt elhelyezkedési juttatás formájában - az erről szóló kormányrendeletet a Magyar Közlöny keddi számában tették közzé.
Az előző negyedévhez képest fél százalékponttal, 6,4 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta Magyarországon a harmadik negyedévben - derült ki a KSH frissen közölt negyedéves munkaerő-felméréséből. Ha a hasonló munkaerő-piaci státusz miatt a közmunkásokat is munkanélkülinek számítjuk, akkor ez a korrigált munkanélküliségi ráta 11,4 százalékot tett ki a júliustól szeptemberig tartó negyedévben, ami 0,2 százalékponttal alacsonyabb a második negyedéves adatnál.
Augusztusban nemzetgazdasági szinten átlagosan 5,4 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek éves szinten, azonban a közszféra és a versenyszféra között óriási különbségek adódtak. Míg a versenyszektorban közmunkásoktól szűrten 3,7 százalékkal emelkedtek a keresetek, a költségvetési szférában 12,1 százalékos volt az emelkedés (szintén közmunkások nélkül). Eközben a foglalkoztatottak létszáma a versenyszférában stagnálást mutatott.
A szélessávú hálózat fejlesztéséhez, a közmunkások képzéséhez és a jogszerű foglalkoztatás terjesztéséhez kapcsolódóan három új uniós hátterű fejlesztési pályázat jelent meg a napokban a kormány oldalán összesen 101,5 milliárd forintnyi támogatási kerettel, amelyet a hálózatfejlesztés kapcsán 10 milliárdos, kedvezményes kamatozású beruházási hitel is kiegészít. Mivel egymástól jelentősen eltérnek a pályázatok keretei, illetve a támogatható szervezetek köre, így a pályázati lehetőség megnyitásának időpontja, illetve az igénybe vehető támogatás mértéke is jelentősen eltér. Érdemes emlékeztetni arra, hogy ez a hét a jelek szerint a nagyvállalatok hete, ugyanis már megnyílt a hét közepén egy K+F+I pályázat, amelyen indulhatnak a nagy cégek, most a hálózatfejlesztési pályázaton is szerepet kaphatnak, emellett pedig szombaton a nemzetgazdasági tárca tett közzé a nagy cégeknek szóló támogatási programot.