Ha valaki a jelenlegi munkahelyéről felmondással vagy akár közös megegyezéssel távozik, az nem lesz jogosult a közmunkára - ilyen szigorító javaslattal állt elő Pintér Sándor belügyminiszter.
Az aktív munkaerő-piaci intézkedésekről rendezett beszélgetést az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete magyar, lengyel és szlovák kormányzati és nem-kormányzati szakértők, valamint az EB foglalkoztatáspolitikai főigazgatósága képviselőjének részvételével csütörtökön Budapesten, az Európa Pontban. Az EB szakértője szerint a jelenlegi magyar közfoglalkoztatási rendszert differenciálni kellene, mert jelenlegi formájában célcsoportjai egyáltalán nem érzékelik annak előnyeit. Ráadásul a közmunka sokszor kiszorítja az elsődleges munkaerő-piaci állásokat, így esetenként kontraproduktív. Az NGM elemzője elmondta, kialakítás alatt van a rendszer, amely a közmunkások elsődleges munkapiacra való visszatérését segítené jobban: a munkavállalókat például uniós társfinanszírozásból biztosított bértámogatással ösztönöznék arra, hogy érdekükben álljon a korábban közfoglalkoztatásban dolgozó embert alkalmazni.
A kormánynak nem célja hosszú távra berendezkedni a közfoglalkoztatásra, ugyanis az nem lenne célszerű, mégis a középtávú tervek alapján az elkövetkezendő négy évben 1500 milliárd forintot költhetünk erre a célra, csak jövőre 340 milliárdot. Az ok a kormány által áhított teljes foglalkoztatás elérése, ám tényleg a közfoglalkoztatás fogja megoldani a munkaerőpiac problémáit? Nem valószínű, de erre minden bizonnyal a kormány sem számít. Körbejártuk, hogyan is hat a közmunka a foglalkoztatásra, és hogy miért látjuk úgy, hogy akarva-akaratlanul is hosszú távon berendezkedhet rá az ország.
Nem cél a közfoglalkoztatási forma hosszú évekig fenntartása, ugyanakkor a teljes foglalkoztatottság eléréséhez szükség van a közfoglalkoztatásra - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Czomba Sándor hozzátette: a következő hónapokban is fogad el a kormány olyan jogszabályokat, amik segítik a kilépést a közfoglalkoztatotti státuszból a versenyszféra felé.
Kiszélesítené a közfoglalkoztatási jogviszony fogalmát a közfoglalkoztatási törvény legújabb tervezett módosítása, melynek értelmében abba a munkaerő-piaci szolgáltatásban való részvétel is beleszámítana - írja ma a Magyar Nemzet és a Világgazdaság is. A módosítás azért lényeges, mert a közmunkások statisztikai szempontból nem álláskeresőnek vagy munkanélkülinek számítanak, hanem a foglalkoztatottak létszámát növelik, így a tervezett változtatás valójában tovább torzítaná a már most is nehezen értelmezhető munkaerő-piaci adatokat.
Budapesten és vidéken is csökkenhet idén a közfoglalkoztatottak száma tavalyhoz képest, noha az igény továbbra is óriási rá, hiszen sokaknak ez az egyetlen jövedelemforrásuk - számol be a Népszabadság. A Belügyminisztérium ugyanakkor cáfolta az erről szóló híreket, és közölte: a tavalyi 200 ezer fős keretet idén 213 ezer főre emelik.
Döntött a kormány a munkaerő-piaci intézményrendszer átalakításáról, melynek célja a munkát keresők és munkáltatók felől jelentkező igények hatékonyabb kiszolgálása - magyarázza a Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszüntetésének okát.
A téli közmunkaprogram résztvevőinek 16,11 százaléka, 14 965 ember helyezkedett el az elsődleges munkaerő-piacon szeptember 7-éig - derül ki a belügyminiszter válaszából, amit Szél Bernadett képviselő írásbeli kérdésére adott szerdán. A 16% feletti ráta azért érdekes, mert egy tegnapi konferencián Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még csak 8%-ot mondott a tavaly téli közmunkaprogram pozitív tapasztalatai kapcsán.
Augusztus és december között további 103 ezer közfoglalkoztatott alkalmazására van igény a közfoglalkoztatóknál a Belügyminisztériumban elkészült felmérés szerint, és ennek meg is van a fedezete a kormány korábbi döntése alapján - írta a Magyar Nemzet.
Az adócsalásért elítélt Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő pénteken megkezdte büntetése letöltését a Milánó közeli Cesano Bosconéban levő idősek otthonában. A kisvárost megszállta a világsajtó.
A kormány a jövő évre várható inflációval, 2,4 százalékkal emeli januártól a közfoglalkoztatási minimálbért - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az idén március-májusi időszak átlagában 10,5%-ra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a 15-74 éves korosztályban a február-áprilisi 11%-ról - tette közzé ma reggel a Központi Statisztikai Hivatal. Ez tavaly ősz óta a legalacsonyabb és a folyamatot a felfutó közmunkaprogram is segítette szezonális okok mellett.
"A kormány vállalta, hogy 2020-ig, tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely megteremtéséhez lesz a vállalkozások partnere." - írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A minisztérium szerint a foglalkoztatási cél továbbra is 2015-ig 400 ezer, 2020-ig egymillió új munkahely megteremtése.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
