Az Európai Unió Bírósága ma tett közzé egy magyar hitelfelvételhez kapcsolódó ítéletet, a döntés értelmében a hitelező nem köteles arra, hogy a hitelszerződésben részletezze a szerződésben szereplő költség ellenében nyújtott valamennyi szolgáltatás jellegét.
Jogerősen érvénytelenné nyilvánított egy devizahitel-szerződést ma a Fővárosi Ítélőtábla, mert a bank nem adott megfelelő tájékoztatást az árfolyamváltozás lehetséges hatásairól - értesült a 24.hu. A felek közti elszámolásról a Budapest Környéki Törvényszék fog dönteni.
Könnyíthet a devizahitelesek terhein a Kúria konzultációs testületének legutóbbi állásfoglalása - mondta Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője, kúriai bíró egy háttérbeszélgetésen.
Hosszú ideje várt állásfoglalást fogadott el a Kúria konzultációs testülete azokra a peres devizahitelekre, amelyeknél az árfolyamkockázatról egyáltalán nem, vagy nem világos és nem érthető módon kaptak tájékoztatást az adósok. Értékelésünk szerint az állásfoglalás a hitelezők és az adósok számára sem egyértelműen kedvező, inkább egy köztes állapotot idéz elő az árfolyamveszteségek megosztásával.
Június 19-én, vagyis egy hét múlva jelenik meg a Kúria közleménye a devizahitelekkel kapcsolatos testületi vizsgálat eredményéről - értesült a Népszava. Megtudhatjuk, hogy a Kúria Konzultációs Testülete szerint az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége (amelynek feltétele a nem világos, nem érthető tájékoztatás) milyen jogkövetkezményekkel jár. A devizahiteles perek a lap által megszólaltatott ügyvéd szerint "gyakorlatilag állnak".
Lövétei István alkotmányjogász szerint a Kúria Konzultációs Testületének legfrissebb értelmezése a devizahitelek árfolyamkockázatának viseléséről várhatóan az ügyfelek szűkebb körét érinti majd, azokat, akiknek még fennálló devizahitelük van, esetleg ügyük még bírósági szakaszban van.
Az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás elmaradása, vagy nem világos, nem érthető megfogalmazása esetén érvénytelen a hitelszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli. Mivel ez a főszolgáltatás körébe tartozó szerződési rendelkezés, ennek érvénytelensége az egész szerződés érvénytelenségét eredményezi, aminek következtében a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére - állapította meg a Kúria Konzultációs Testülete. A testület a nyár elejéig azt a kérdést is megvizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel jár, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. Mindez megítélésünk szerint fordulat a Kúria gyakorlatában, ugyanakkor a bíróságoknak egyenként kell megvizsgálniuk a hozzájuk forduló adósok fentiekkel kapcsolatos panaszát, központi állami rendezés ezúttal nem valószínű.
A devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatára felállított Konzultációs Testület tovább vizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik - közölte a Kúria hétfőn, az Európai Unió Bíróságának (EUB) múlt heti határozatára reagálva.
Egy "nem tipikus tényállású devizaihites" perben döntött a Kúria ma közzétett határozatával. Az ügyben érintett kölcsönszerződés nem tartalmazta a kölcsön konkrét összegét, ám ez nem tette érvénytelenné a szerződést: a legfelsőbb bírói testület ma az összeget "kipótló" korábbi jogerős bírósági ítéletet fenntartotta.
Átfogó vizsgálatot indít jövőre a Kúria konzultatív testülete a devizahiteles ügyekben - jelentette be az intézmény tegnapi évértékelőjén Wellmann György, a polgári kollégium vezetője.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) devizahiteles szerződések ügyében hozott szeptemberi ítélete sok tekintetben megerősíti a Kúria eddigi gyakorlatát - közölte a Kúria devizahiteles szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó Konzultációs Testülete csütörtökön. Mindezek alapján úgy látják, a Kúria részéről újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátása, illetve a korábbiak módosítása nem szükséges.
Másodfokon még nyert, a Kúrián viszont már alulmaradt az a devizahiteles, aki az elszámolási törvényre, azon belül is az egyoldalú szerződési kikötések tisztességtelenségére hivatkozva 2014 júliusában beszüntette hitele törlesztését, mondván, túlfizetése van a bank felé - írja a napi.hu.
Ma egy eljárásjogi ügyben - a "kiadmányozás" szó megítélése kapcsán - a Kúria két tanácsa a Magyar Nemzeti Bank és a jogalkotó álláspontjával szemben foglalt állást. Az MNB közölte: a Kúriai ítéleteket tiszteletben tartja, de az Alkotmánybírósághoz fordul a jogszabály szövege, az azzal egybecsengő miniszteri indokolás és a Kúria ítélete közti ellentmondás feloldása érdekében.
A Kúria jogerős végzésével hitelesítette azt a népszavazási kérdést, amely azt célozta, hogy rendszeresen vessék össze a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok helytállóságát a hatósági nyilvántartásokkal - derül ki a bíróság internetes oldalán közzétett végzésből.
A Kúria július eleji döntése után az Együtt aktivistái kedden elkezdték gyűjteni az aláírásokat az állami cégvezetők bérének maximalizálásáról szóló népszavazási kezdeményezéshez. A pártnak, illetve a többi politikai erőnek összesen 120 napja van az aláírások összegyűjtésére.
A Momentum Mozgalom még áprilisban kezdeményezett népszavazást arról, hogy egy személy csak kétszer lehessen miniszterelnök. A Nemzeti Választási Bizottság májusban mindkét benyújtott kérdés hitelesítését megtagadta, döntését pedig most a Kúria is helybenhagyta.
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egy májusi határozatát megváltoztatva keddi ülésén hitelesített egy népszavazási kérdést, amely azt célozza, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági cégeknél dolgozók ne kereshessenek többet az államfőnél. A Kúria szerint ugyanis - szemben az NVB határozatával - a kérdés egyértelmű.
Április elején jött a hír, hogy a Fővárosi Ítélőtábla megszüntette Tarsoly Csaba előzetes letartóztatását, egyidejűleg elrendelte a volt Quaestor-vezér házi őrizetét. A hvg.hu információi szerint Tarsoly maradhat házi őrizetben, annak ellenére, hogy korábban az ügyészség fellebbezett a döntés ellen.
Újabb magyar devizahiteles ügy került a napokban a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság asztalára. Többek között az árfolyamkockázat viselésének kérdéskörét is feszegeti friss beadványában a Fővárosi Ítélőtábla. Tárgyalásra valamikor az év második felében kerülhet sor, ítéletre még később. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a bankokra hárítanák utólag az árfolyamkockázatokat (ez több ezer milliárd forintot mozgatna meg), de jogi tanulságai miatt mindenképpen érdemes figyelemmel követni az ügyet.
Az első MTI-tudósítással ellentétben nem a végtörlesztési kartellt megállapító GVH-határozatot törölte el, hanem a kiszabott bírságról szóló eljárás újbóli lefolytatását rendelte el tegnapi döntésével a Kúria - hangsúlyozta megkeresésünkre a GVH szóvivője. A Kúria írásbeli ítéletének megjelenésééig egyelőre nem tudnak nyilatkozni a hivatalnál a várható következményekről és arról, mikor kaphatják vissza a bírság összegét (ha egyáltalán visszakapják) a bankok.