Az Európai Unióban fekvő városok közül Párizsban és Münchenben a legdrágábbak az új lakások. 2022-ben a korábbi években tapasztalt drágulás lendülete több európai országban is megtört és éves összevetésben az új lakások ára Dániában és az Egyesült Királyságban is csökkent a Deloitte Property Index 27 európai országra kiterjedő felmérése szerint. Egy új lakás vásárlásához Szlovákiában és Csehországban kell a legtöbbet dolgozni, a visegrádi országok közül pedig továbbra is a magyar fővárosban lehet a legolcsóbban lakást bérelni – állapította meg a kutatás.
A tavaly ősszel megindult trendforduló után az idei első fél évben mélyrepülésbe váltott a budapesti újlakás-piac. Mind a kereslet, mind az új kínálat volumene a 2014-2015-ös szinteket idézi. Élénkülés jelen helyzetben egyelőre nem várható, noha a korábbi évek meredek drágulása is mérséklődött – derül ki az OTP legfrissebb, publikus beruházói és értékesítői adatokból összeállított Budapesti Újlakás Értéktérképéből.
Áprilisban a kiadott lakásépítési engedélyek száma csökkent, a megkezdett lakóingatlan-építések száma pedig nőtt az Egyesült Államokban a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Census Bureau szerdai jelentése alapján.
Tágult az olló a kiadott építési engedélyek és a valóban megépülő lakások száma között. Míg előbbi 35 ezer körül volt tavaly, utóbbi 20 ezer közelébe csökkent – mondta el az ÉVOSZ szervezésében megvalósult, „A magyarországi lakáshelyzet áttekintése” című szakmai konferencián Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára. A szakértők emellett a magyarországi lakáshelyzet aktuális kérdéseiről és a lakáshelyzetre vonatkozó közép- és hosszú távú stratégiákról beszéltek.
Bár az utóbbi időben lassulni kezdett az új lakások eladása is, továbbra is megvannak az átlagnál sokkal népszerűbb kerületek. Az ELTINGA által frissen közzétett Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisában megnéztük, melyek a legnépszerűbb kerületek, és azokban mennyi lakást adtak el a téli hónapokban.
A listázott projektek és lakások számában is visszaesés történt az előző negyedévhez viszonyítva a budapesti újlakáspiacon. Az eladott lakások száma 30 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez viszonyítva, alig több mint 700 új építésű lakást adtak el a fejlesztők az év kezdetén. Az elmúlt hét évben ez volt a második legalacsonyabb érték, mindössze a pandémia kitörését követő lezárások időszakban (2020. II. negyedév) kelt el kevesebb új építésű lakás Budapesten. Az alacsony kereslet ellenére azonban az árak enyhén tovább emelkedtek, az ELTINGA által közzétett Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisából kiszámoltuk, mennyibe kerül ma egy átlagos új lakás a fővárosban.
Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, az Eltinga ismét kiadta negyedéves Budapesti Lakáspici Riportját. Az adatbázisból kiderül, hogy a kínálati négyzetméterárak mintegy 5 százalékkal nőttek egy negyedév alatt Budapesten, és már meghaladják az 1,4 millió forintot. A számok mögött azonban nagy kerületi eltérések tapasztalhatók, a legolcsóbb és a legdrágább kerület között mintegy háromszoros az árkülönbség.
A hazai lakáspiaci folyamatokról a Magyar Nemzeti Bank is rendszeresen készít elemzéseket. A legutóbbi Lakáspiaci Jelentésben az ingatlanfejlesztés, -közvetítés és -finanszírozás területein tevékenykedő piaci szereplőket kérdezte az aktuális trendekről, kiemelve a lakáspolitika helyzetét, a lakások iránti kereslet csökkenését, a lakásfejlesztéseket, valamint a finanszírozás alakulását. A megkérdezett szakértők azt is elárulták, mikor érheti el a mélypontot a lakáspiaci kereslet.
Sokat foglalkoztunk mostanában a lakásárak alakulásával, elsősorban a lakásárindexek alapján összefoglalva, hogy mi szól a további áremelkedés mellett és ellen. Az árak kérdésén túl azonban érdemes átfogóbban is megvizsgálni a lakáspiacot, beleértve az ágazatra ható gazdasági hatásokat, a kereslet-kínálat alakulását és természetesen az építőipar aktuális helyzetét, ami elsősorban a piacra kerülő új építésű lakások számát befolyásolja. Ez utóbbi mutatóban már tavaly is jelentős visszaesést láttunk, és egyelőre úgy tűnik, az előttünk álló időszakban sem számíthatunk növekedésre.
Hosszú évek óta tavaly következett be először, hogy a vidéki lakásárak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a budapestiek. Milyen okokkal magyarázható a folyamat? Melyik országrészekben a legnagyobb a kereslet? Hol építkeznek a legtöbben?
Mi lesz a hazai lakásárakkal? Milyen folyamatok hatására folytatódhat a további emelkedés és mi szabhat gátat ennek? Melyek a vásárlók és a lakásfejlesztők szempontjából a legnépszerűbb kerületek?
Magyarország népessége négy évtizede, az 1980-as évek eleje óta csökken, ami alatt közel 1 millió fővel lettünk kevesebben. A csökkenés mértéke területileg nagyon eltérő képet mutat. Egyes megyék esetében ez csak minimális változást jelentett, de olyan térségek is vannak, ahol akár negatív, akár pozitív irányban jelentősen megváltozott a demográfia. Az alábbiakban ez elmúlt két évtizedet vizsgálva néztük meg, hogy melyik megyéket fenyegeti leginkább az elnéptelenedés és ennek milyen hatása volt, van és lesz a lakáspiacra nézve.
Az idei évtől az építőipari szereplők számára is egyre nagyobb hangsúlyt kap a szektorhoz köthető fenntarthatósági és karbonsemlegességi kötelezettségek és vállalások teljesítése. Az EU 2050-ig tűzte ki a minden szektorra kiterjedő karbonsemlegesség elérését, de ez az ambiciózus cél egyben azt is jelenti, hogy az építőipari szereplőknek már most el kell aktívan kezdeni az energiafelhasználás visszaszorítását és a kibocsátások folyamatos csökkentését. Számos pénzügyi finanszírozás is a fenntarthatósági célok teljesítéséhez kötött, ami további lépéskényszer elé állítja a szereplőket. Barta Zsombor MRICS, Greenbors Consulting Kft. alapító partner, HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete), elnökének előadása többek között a karbonkibocsátás csökkentésének lehetőségeit, illetve a Párizsi Klímacélok teljesítéséhez kapcsolódó ösztönzőket és eszközöket mutatja be a június 10-i Építőipar 2021 konferencián.
Az egyszerűség, a gyorsaság, a kevesebb munkaerő jelentheti a lakás-, és családiház-építések jövőjét, főleg egy olyan időszakban, amikor az építőipari kapacitásokért szinte mindennapi harc folyik. Már több országban tesztelnek olyan projekteket, ahol minél nagyobb falelemekkel igyekeznek gyorsítani egy ház kivitelezését, de mostanra Magyarországon is elérhető közelségbe került a nagyelemes építkezés. A piros téglához ragaszkodás, és a megdrágult polisztirolba tekert házak egyre inkább a múlté válnak, helyette az újrahasznosítható anyagoké a főszerep. Vidor Győzővel, a Xella Magyarország Kft. közép-európai régiós vezetőjével beszélgettünk.
Az egyre fokozódó helyzet elején-közepén, még minden és mindenki bizonytalan, sok szempontból a sötétben tapogatózunk, nehéz felmérni a potenciális károkat. A lakáspiacnak vannak azonban olyan részei, ahol már most biztosra vehető a visszaesés. A közvetítők és elemzők véleménye után, cikksorozatunk második részében a legnagyobb lakásfejlesztők szempontjából vizsgáljuk meg a piacot.
A sok toronydaru láttán azt gondolhatnánk, hogy Budapesten épül a legtöbb lakás, a lakosságszám arányában azonban a főváros a megyék között a dobogóra sem fért fel. Van, ahol arányosan nézve több mint kétszer annyi lakás épül, mint Budapesten. Az alábbiakban a KSH adatai alapján térképen mutatjuk be a megyék lakásállományának megújulását.
A háború több sztárja is megjelent a listán.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
