2022 novemberében az ELTE több karának mintegy 650 dolgozója fogalmazott meg az egyetem vezetése felé egy állásfoglalást, amelyben az alapbérek rendezését követelték. A nyilatkozat kitért arra, hogy az ELTE oktatói alapbérei európai, közép-európai, sőt még magyarországi összehasonlításban is rendkívül alacsonyak, és ez már az intézmény alapműködését is veszélyezteti - derül ki az ELTE-sek az egyetemi oktatás jövőjéért csoport közleményéből.
Akinek valamilyen kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból, annak érdemes már januárban kitöltenie az adóelőleg-nyilatkozatot, hogy a munkáltatója, kifizetője már a januári fizetésénél figyelembe vegye a kedvezményeket - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Januártól emelt maximális összeggel vehetik igénybe a kisgyermekesek a gyed extrát - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vasárnap az MTI-vel.
Októberben tovább nőtt az átlagkereset Magyarországon, azonban még ez sem volt elég ahhoz, hogy a vágtató inflációt kompenzálja. Az elmúlt hónapokban egyre világosabbá vált, hogy az ország belépett az ár-bér siprál és az extrém infláció időszakéba, a friss adatok pedig arról árulkodnak, hogy a helyzet egyre súlyosabbá válik. A bérek és az árak növekedése egymást erősítő folyamattá vált.
Jelentősen eltér egymástól a kormányzat és a jegybank reálbérekre vonatkozó előrejelzése. Míg a kormányzat minimális növekedést vár, addig a jegybank jelentős visszaesést. Makroközgazdászok szerint az utóbbi forgatóköynv valósulhat meg egy érdekes csavarral.
A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke, Rolek Ferenc szerint a piaci szektorban átlagosan kétszámjegyű béremelés várható, a különböző ágazatokban eltérő mértékű emelések lehetnek, írja az ATV. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke szerint az emelés minden egyéb juttatással együtt értendő. Azt is mondta, ott ahol nem működik érdekképviselet és gyenge a munkavállalók egyéni érdekérvényesítő képessége, évek óta nem volt bérfejlesztés. A kiemelkedő területeken viszont akár húsz-huszonhét százalék közötti bérfejlesztések is lehetnek.
Tayyip Erdogan török elnök szerdán eltörölte a nyugdíjkorhatárra vonatkozó előírást, és ezzel több mint 2 millió munkavállalónak tette lehetővé az azonnali nyugdíjba vonulást, kevesebb mint hat hónappal a választások előtt – számol be a hírről a Reuters. Csak szemléltetésképp, Magyarországon a KSH adatai szerint itthon mintegy 2,4 millió nyugdíjas van.
Jövőre nagy árat fizetnek a dolgozók a vágtató infláció miatt. A munkavállalók döntő többségének ugyanis csökkenni fog a reálbére, miután a pénzromlás üteme 2023-ban még az ideit is meg fogja haladni. Az infláció nemcsak a szegények adója lesz, hanem szinte mindenkié. A nagy kérdés már csak az, hogy sikerül-e letörni a magas inflációt vagy tovább száguldunk a tervezhetetlenség sztrádáján: az idei volt ugyanis az ár-bér spirál szárba szökkenésének az éve, ezért a következő esztendő a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság éve lesz.
A KSH térképe alapján az országban vannak olyan régiók, ahol mindössze bruttó 250 ezer forint az átlagkereset, a legjobban fizető területeken azonban 700-850 ezer forint volt a bruttó bér tavaly.
Aláírták munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetői a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodást a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának szerdai budapesti ülésén.
Amíg pár hónappal vagy héttel ezelőtt még folyamatosan arról lehetett hallani, hogy olyan külső tényezők miatt kiugróan magas magyarországi infláció, mint a háború és a brüsszeli szankciók hatása, ma már a kormány és a jegybank is arról beszél, hogy hazai intézkedések is okozzák a drasztikus drágulást. Igaz, abban nincs egyezség, hogy melyik intézkedés a tettes.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának csütörtöki ülésén a feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy mennyi lesz 2023-ban a minimálbér és a garantált bérminimum összege, vagyis mennyivel emelkednek a legalacsonyabb bérek Magyarországon. Kérdés persze, hogy mire elég ez az emelés annak fényében, hogy a kormány már 27%-os inflációt jósol a jövő év első hónapjaira. Erről a témáról kérdeztük Csiki Gergelyt, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét, lapigazgatóját. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy idén októberben az 5 évvel ezelőtti szintre zuhant vissza az új lakáshitelek kihelyezése Magyarországon. Ráadásul a kereslet mélyrepülése nem ért véget: vannak bankok, ahol novemberben már több mint 80%-kal zuhant a hitelkérelmek befogadása. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük.
Több mint egy millió embert foglalkoztató kérdés dőlt el csütörtök délután: a VKF tárgyalópartnerei ugyanis megállapodtak a minimálbér és garantált bérminimum 2023-as összegéről, és ezzel kiderült, hogy mekkora lesz a minimálbér és a garantált bárminimum összege január elsejétől. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén a feleknek sikerült megállapodniuk arról, hogy mennyi lesz 2023-ban a minimálbér és a garantált bérminimum összege, vagyis mennyivel emelkednek a legalacsonyabb bérek Magyarországon. A részleteket Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette.
Csütörtökön kiderül, hogy 2023-tól hány forint lesz a minimálbér és a garantált bérminimum. A minimálbér esetében 16, míg a bérminimumnál 14 százalékos emelésre lehet számítani. Az egyik szakszervezet azonban egyelőre ennél magasabb emelést szeretne elérni.
Elvi megállapodás született a mai bértárgyalásokon: a minimálbér januártól 16 százalékkal, a garantált bérminimum 14 százalékkal nő 2023-ban. A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek mai egyezsége nyomán a minimálbér jövőre bruttó 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 296 400 forintra emelkedik - értesült a Napi.hu.
Akár 17 százalékkal is emelkedhet jövőre a minimálbér összege, ha a szakszervezetek és a munkáltatók megegyeznek egy új, kompromisszumos javaslatról, tudta meg a Napi.hu.
Ahogy az év eddigi része, úgy a vége sem tűnik egy kellemes nyárvégi sétának a Duna-parton. Főleg azoknak nem, akik dűlőre akarják vinni a minimálbér kérdését. Félő, hogy megint a rövidlátó szemlélet győz. Pedig, ha valamikor, akkor most szükség lenne a kompromisszumos, a hosszabb távot is szem előtt tartó döntésre. Ugyanakkor a tapasztalat azt mutatja, hogy még így is megoldhatatlan az országon belüli bérfelzárkóztatás.
Egészen elképesztő mértékű áremelkedés rázza meg Magyarországot, ráadásul az inflációs prognózisok folyamatosan emelkednek, így nem csoda, hogy az élelmiszerkiskereskedelem jelentős mértékben csökken. A boltosok még annál is nagyobb áremelkedéssel néznek szembe (a beszerzést tekintve), mint a vásárlók, vagyis a következő hónapokban még magasabbak lehetnek az árcédulák a polcokon. Egyes boltok pedig már nemcsak az árstopos termékeket árulják veszteséggel, hanem más termékeket is, így a beszerzések terén sakkozniuk kell, ami kifejezetten feszes készletgazdálkodást tesz szükségessé. Miután egyre nyílik az olló az árak tekintetében árstopos és a nem árstopos termékek között, így a kereslet eltolódása miatt a következő hónapok rázósak lesznek. Forrásaink szerint egyrészt az import kiszoríthatja a magyar termékeket, másrészt egyre több termékhiány lehet.
Hozzávetőlegesen 15 százalékos minimálbér-emelés várható januártól – árulta el az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Nyilatkozatából az is kiderült: közel lehet a munkavállalók és a munkáltatók közötti megállapodás a jövő évi béremelésről.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nem nő a diplomás fiatalok aránya.
17,2 milliárd forinttal lehetett felkerülni a listára.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
