A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke tekinti át a kérdést a munkaadók szemszögéből.
18-20 százalékkal nőtt idén a diákmunkások bére ha valaki 1700 forintos órabérért dolgozik heti 40 órában, akkor több pénzt vihet haza, mint egy pályakezdő pedagógus havonta - derül ki az RTL Híradó összeállításából.
A munkavállalói jogok esetében több hiányosságot is feltárt az Eurofound magyar munkaerőpiaci környezetet felmérő kutatása. Kiemelik, hogy az uniós irányelvek egy részét nem megfelelően ültették át, kritikaként róják fel, hogy az érdekképviseleteket, a szakszervezeteket és a szociális partnereket alig vonják be a döntéshozatalba. Mindeközben az országban fokozódik a munkaerőhiány, de a kormány nem tett lépéseket az ukrán menekülők bevonására a munkaerőpiacba. Eközben pedig a béreket felfalja az infláció.
A 2022-es év az ár-bér spirál bűvöletében telt. Manapság ez a téma feledésbe merült, látva a vásárlóerő elporladását. De mi történik majd akkor, ha tényleg elérjük az egyszámjegyű inflációt az év végére és közben a bérnövekedés 10 százalék felett ragad? A jó hír, hogy az ár-bér spirál elkerülhető. Cserébe a rossz hír, hogy a visszatérő pozitív reálbérek aligha támogatják majd a gazdasági növekedést.
Már a harmadik egymást követő hónapban haladja meg a 25%-ot az infláció Magyarországon, kellemetlen meglepetést okozva az elemzői közösségnek. Ráadásul a legalacsonyabb keresetűeket arányaiban még jobban sújtja a 40% feletti élelmiszerinfláció. Egyre több jel utal arra, hogy év közben újra tárgyalóasztalhoz kellene majd ülniük a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek, illetve a kormánynak. Ugyanis egyre biztosabb, hogy az infláció mértéke meghaladja majd a minimálbér 16, illetve a bérminimum 14%-os emelkedését idén. A rendszerváltás óta azonban egyszer sem volt példa arra, hogy év közben nőttek volna a legkisebb bérek.
Országos átlagban több mint 7%-kal csökkent a dolgozók keresetének vásárlóereje idén januárban, miután az infláció rekordmagasságba emelkedett, amit nem tud követni a bérek növekedése. A közszférában dolgozók a nagy vesztesek között vannak.
A kormány közzétette rendelettervezetét a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozók eredetileg 20 százalékos ágazati bérpótlékának további 10 százalékos emelésének költségvetési fedezetigazításáról. Az önkormányzatoknak és egyházaknak is forrásokat biztosítanának a szükséges kiadásokhoz. A szociális ellátóknál is változnak a számok.
Öt százalékkal, de legalább 53 ezer forinttal emelkedik január elsejétől a MÁV-Volán csoportnál dolgozók alapbére - közölte a mai, délutánba nyúló egyeztetés végén a Vasutasok Szakszervezete.
A minimálbér nyolc százalékos, havi bruttó 1080 euróra (átszámítva 410 ezer forint) emeléséről döntött keddi ülésén a spanyol kormány Madridban.
Minden elemzőt meglepett a januári inflációs adat. Olyan gyorsan nőttek az árak, amire 1996 februárja óta nem volt példa. A tavalyi 14,5% után idén éves átlagban 18% feletti áremelkedés jöhet a szakértők szerint.
Már csak Bulgáriát előzi meg a bruttó magyar a minimálbér (euróban számolva) az egész Európai Unióban. Egyrészt tény, hogy a magyar bérek nagyon alacsonyak uniós szinten, miután az elmúlt években euróban számolva hazánkban nőtt a legkisebb mértékben a minimálbér az egész régióban, másrészt érdemes eloszlatni néhány tévhitet.
Az elmúlt hetekben több magyar vállalattól is nagy létszámú leépítésekről érkezett hír: de mihez tud kezdeni ez a több száz munkavállaló a jelen gazdasági helyzetben? Egyáltalán, mi zajlik most magyar munkaerőpiacon? A Portfolio Heti podcastjében Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.
A héten kapták meg a megemelt fizetésüket a pedagógusok. A Népszava arról számolt be, hogy van, akinek 100 ezer forinttal a garantált bérminimum alatt van az alapilletménye. A Portfolio olvasói számára ez nem meglepetés: az év elején megírtuk, hogy már a 15-17 év tapasztalattal rendelkező, két minősítésen átesett tanárok is ugyanannyi pénzt kapnak, mint a gyakornokok.
Folyamatosan emelkedtek az inflációs előrejelzések az elmúlt hónapokban, így egyre valószínűbb, hogy a minimálbér és a bérminimum 16, illetve 14%-os emelése nem lesz elég az életszínvonal megtartásához. A Portfolio ezért megkereste a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket, akik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultáció Fórumán megállapodtak a legkisebb bérekről, hogy mire lehet számítani a következő hónapokban, hiszen minden bizonnyal csökkeni fog a legkisebb bérek reálértéke. A szervezetek azt válaszolták, hogy az év második felében ülnek le tárgyalni újra, de csak akkor, ha az infláció az addig beérkező adatok alapján 2 százalékponttal meghaladja a béremelkedést. Persze a tárgyaláson fontos szempont lesz az is, hogy a gazdaság recesszióba csúszik-e.
A legszegényebbek védelme érdekében az Európai Unió új minimálbérszámítási módszert vezetne be, valamint kiegészítő támogatásokkal erősítenék a szociális védőhálót.
Az inflációt akkor is fájdalmasnak érezhetjük, amikor csak 5-6%-kal nőnek az árak éves alapon. Amikor viszont 15%-os az áremelkedés éves átlagban, miközben az élelmiszerárak ennek többszörösével emelkednek, akkor bizony megélhetési válság zajlik a szemünk előtt. Az alacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarában olyan mértékben nőttek meg az élelmiszerekre fordított kiadások, hogy rengeteg dologról kellett lemondaniuk az elmúlt hónapokban. A magas jövedelműeket – akiknek az élelmiszerkiadása a kosaruk kisebb részét teszi ki – viszont kevésbé érinti az inflációs válság, mint az átlagembert. Van, akit 30-35%-os, és van, akit 20%-os infláció sújt jelenleg. És egy ideig még fent is marad a magas infláció.
Magyarországon a legszigorúbb a munkanélküli ellátás az egész Európai Unióban és a kormány még a koronavírus okozta válság alatt sem volt hajlandó a jogosultsági idő növelésére. Pedig korábbi magyar példa mutatja, hogy egyes esetekben még úgy is lehet több ellátást adni az embereknek, hogy az elhelyezkedés idő hossza egyáltalán nem nő.
Novemberben csökkent a béremelkedés üteme Magyarországon az előző hónapokhoz képest, ez azonban kizárólag a költségvetési szféra fékezésének tudható be. A versenyszférában továbbra is gyorsan nőnek a keresetek, ráadásul a rendszeres bérek növekedése átlépte a lélektani 20%-ot, ami az ár-bér spirál elszabadulásán keresztül már tervezhetetlen árazási és bérezési folyamatokat jelent a nemzetgazdaságban. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt a reálbérek nemzetgazdasági átlagban zuhannak, a költségvetési szektor dolgozói sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a versenyszférában.
Annak ellenére, hogy a törvényes minimálbérek nominális emelkedése 2022 januárja és 2023 januárja között minden idők legmagasabb szintjét éri el, a legtöbb uniós országban a minimálbéres munkavállalók vásárlóereje csökken vagy éppen csak kompenzálódik az előzetes inflációs adatok alapján. Az EU-n belül a magyar dolgozók helyzete az egyik legrosszabb, jelentősen veszítettek értékükből a magyar bérek az emelés dacára. Az Eurofound komoly problémákra figyelmeztet.
Nem csoda, ha sokan úgy érzik, hogy nem érik el az országos átlagkeresetet; a nagyon magas jövedelműek által felfelé húzott átlagnál az emberek jóval több mint a fele keres kevesebbet. Ez a területi adatokban is látványosan tükröződik: csupán néhány megyében van az országos átlag közelében a nettó átlagbér. A keresetek között országon belül továbbra is nagy a szakadék, ugyanakkor az alacsony átlagkeresetű régiókban tavaly jelentősen nőttek a bérek, jórészt a minimálbér és a bérminimum jelentős növelése miatt.
Folyamatosan frissülő cikkünk.
A rubelfizetés miatt fordulnak választott bírósághoz.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Ők lehetnek a következő hónapok nagy nyertesei.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
