• Megjelenítés

minimálbér

Megtudtuk, mennyivel emelkedhet a minimálbér a következő 3 évben Magyarországon!

Megtudtuk, mennyivel emelkedhet a minimálbér a következő 3 évben Magyarországon!

A minimálbér bruttó 375 ezer forintra emelkedhet 2027-re - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszámításából, amely a Portfolio birtokába került. A szaktárca a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésére készített kalkulációt a minimálbérre vonatkozóan, ahol a résztvevők megállapodtak arról, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset feléhez konvergáljon a minimálbér. Az NGM előrejelzéséből kiderült, hogy 2025 és 2027 között minden évben 12%-kal nőhet a minimálbér. A Portfolio számításai szerint ennek alapján - ahogy korábban is kalkuláltunk - a garantált bérminimum viszont lassabban nőhet majd, hiszen a következő években eltűnik a különbség a bérminimum és a minimálbér között.

Óriási áttörés a bértárgyaláson: fontos megállapodás született

Óriási áttörés a bértárgyaláson: fontos megállapodás született

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén megszületett a megállapodás arról, hogy a minimálbérnek három év alatt el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át – értesült a Portfolio. Ez - összhangban az elmúlt napok értesüléseivel - azt jelenti, hogy nem a teljes bruttó átlagkereset fele lesz a minimálbér.

Egyre óvatosabbak a magyar béremelési álmok - A képzett dolgozók nagyot bukhatnak

Egyre óvatosabbak a magyar béremelési álmok - A képzett dolgozók nagyot bukhatnak

Miután Nagy Márton gazdasági miniszter arról beszélt, hogy a minimálbér elérheti az átlagbér 50%-át, mindenki nagy béremelésre számított a következő években. Ennek az elérése ugyanis 18-20%-os emeléssel lett volna kivitelezhető. Mostanra azonban hivatalossá vált, hogy valójában az 50%-os törekvés csak néhány fontos megszorítással igaz, így viszont sokkal visszafogottabb lehet a legkisebb bér emelése. A képzett dolgozók pedig még kisebb emelésekre számíthatnak. Cikkünkből az is kiderül, hogy mekkorára.

Bejelentette Nagy Márton: új államtitkárságot állítanak fel

Bejelentette Nagy Márton: új államtitkárságot állítanak fel

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részt vett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) üzleti rendezvényén. A tárcavezető előadásában hangsúlyozta: magyar kkv-k felé kell fordulni, ezt szolgálja a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül hamarosan felállításra kerülő új államtitkárság is.

Úgy tűnik, valóban búcsút inthetünk az újabb bérrobbanásnak - A képzetteknek most jön a feketeleves!

Úgy tűnik, valóban búcsút inthetünk az újabb bérrobbanásnak - A képzetteknek most jön a feketeleves!

Körvonalazódik a bérmegállapodás a kormány, a munkaadók, illetve a munkavállalói szervezetek között. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi egyeztetése alapján ugyan érdemben nőni fog a minimálbér a következő időszakban, de óriási bérfelzárkózásról nincs szó. A minimálbért ugyanis nem a bruttó átlagkeresethez, hanem az úgynevezett rendszeres bruttó keresethez viszonyítanák (ennek kellene elérni az 50%-át), ami érdemben alacsonyabb, mint a teljes átlagbér. Minden bizonnyal egy súlyos érv húzódhat meg emögött: vállalati csődhullámra és/vagy újabb inflációs sokkra kellene felkészülni egy erőltetett béremelési programmal.

Hiába a nyugdíjemelések, valóban tömegesen szegényednek a nyugdíjasok?

Hiába a nyugdíjemelések, valóban tömegesen szegényednek a nyugdíjasok?

A nyugdíjasok relatív elszegényedése ismét gyorsulni látszik, a friss kereseti adatok szerint a nyugdíjak növekedése egyáltalán nem képes lépést tartani a keresetek emelkedésével. Egyre többen süllyednek a keresetekkel többé-kevésbé együtt mozgó szegénységi küszöb alá. Már közel 950 ezer nyugdíj összege kisebb, mint a 2024-ben valószínűsíthető 175 ezer forintos szegénységi küszöb. A cikkemben különböző mutatók alapján azt a kérdést vizsgálom meg, hogy valóban fenyegeti-e tömegesen a nyugdíjasokat a szegénység, a mélyszegénység, a társadalmi kirekesztődés kockázata.

Külföldön tartott magyar vagyonokra bukkant az MNB

Külföldön tartott magyar vagyonokra bukkant az MNB

Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében a háztartások külföldön tartott megtakarításaival foglalkozunk, a Magyar Nemzeti Bank ugyanis a saját statisztikáiban újfent korábbi időszakokra vonatkozóan is növelte a nem belföldön tartott, kimutatható vagyonok méretét. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzője volt a vendégünk. A vagyonkezelés egyébként kiemelt téma lesz a Future of Finance 2024 konferencián szeptember 17-én is, a rendezvénnyel kapcsolatban további részletek ide kattintva érhetők el. Az adás második részében röviden folytatjuk a minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos kormányzati tervek elemzését. Lapunk információi szerint ugyanis nem egészen esnek egybe a kabinet elképzelései az eddig nyilvánosságra került kalkulációkkal, tehát hogy milyen ütemben érné el a minimálbér összege az átlagbér felét. Erről Hornyák Józsefet, a Portfolio makrogazdasági elemzőjét kérdeztük.

Megtudtuk, mennyivel nőhet a minimálbér

Megtudtuk, mennyivel nőhet a minimálbér

A következő három-négy évben a kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, ezzel a legkisebb béreket fel lehetne zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz – értesült a Portfolio kormányhoz közeli forrásokból. A kabinet vélhetően 2027-28-ra összezárná a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget, ami azt jelenti, hogy a szakmunkásoknak fizetett legkisebb bér jóval kisebb mértékben nőhet, mint a képzetleneknek járó minimálbér. A terv azonban még minden bizonnyal formálódik, ahogy a kormány, a munkaadói, a munkavállalói képviseletek között folytatódnak a tárgyalások a következő időszakban.

Csődhullámot hozna a 400 ezer forintos minimálbér?

Csődhullámot hozna a 400 ezer forintos minimálbér?

A vállalati érdekképviseletek szerint nem igazán reális, hogy meg tudjanak állapodni egy 3 éves, gyors bérfelzárkóztatási programról. Csak visszafogott mértékű emelésben gondolkodnak a munkáltatók, hiszen idén rosszul teljesít a gazdaság. Ha mégis nagymértékben nőne a minimálbér, akkor az vállalati csődöket hozna szerintük. Az érdekképviseletek hosszú és bonyolult tárgyalásokra számítanak, hiszen óriási átalakulásokon mehet keresztül a magyar bérrendszer.

Luxusruhák éhbérért – ki a felelős?

Luxusruhák éhbérért – ki a felelős?

Egyre több szabályozás irányul a globális divatmárkák ellátási láncainak átláthatóságára, és így a megfelelő munkakörülmények biztosítására. Ahogy azonban a folyamatos, a nyilvánosságot is elérő, súlyos kizsákmányolás és jogsértések is mutatják: az 1990-es évek óta hódító vállalati kezdeményezések nem éppen hatékonyak. Na de meddig is terjed a vállalatok felelőssége, ha a divatipar gyártási oldalán dolgozók munkakörülményeiről van szó? Európa perifériáján Magyarország esetét vettük górcső alá. A hazai munkáltatói gyakorlatnak és a jogszabályi kereteknek „köszönhetően” is vihetnek haza a varrónők a minimálbért sem elérő fizetéseket. Továbbá itt is tetten érhetőek a „sweatshopok” (magyarul izzasztóműhely) helyi formái.

Drasztikusan belenyúlhat a kormány a bérekbe – Mi lesz az ára a 430 ezres minimálbérnek?

Drasztikusan belenyúlhat a kormány a bérekbe – Mi lesz az ára a 430 ezres minimálbérnek?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében a friss munkaerőpiaci adatokat elemeztük, és szó volt arról a kormányzati tervről is, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér 50 százalékát, ami 2027-re 430 ezer forint lenne. Vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A második blokkban a globális autópiac első félévével foglalkoztunk, a kínai gyártók piacszerzése és az elektromos autók iránti érdeklődés csökkenése ugyanis egyaránt borzolta a nagy cégek idegeit. Erről Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvénypiaci elemzőjét kérdeztük.

Duplázzák a családi adókedvezményt - Nem akárki tett bejelentést a kormány új gazdasági terveiről

Duplázzák a családi adókedvezményt - Nem akárki tett bejelentést a kormány új gazdasági terveiről

Közel 50 perces előadást tartott Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Tranzit fesztiválon, de ami még érdekesebb, hogy milyen témában beszélt ilyen hosszan. A magyar gazdaság helyzetéről, kilátásairól prezentált részletesen, valamint szót ejtett a lehetséges gazdaságpolitikai lépésekről. Ennek keretében szót ejtett a minimálbér és a garantált bérminimum egységesítésének szükségességéről, a családi adókedvezmény duplázásáról, a kisvállalkozások támogatásáról, az otthonteremtési támogatások megemeléséről, és a szakmunkás hitelről. Meggyőződése, hogy most nem nagyberuházásokat kell támogatni.

Nagy Márton: cash-flow problémánk van, le kell mondanunk egyelőre a növekedési álmokról

Nagy Márton: cash-flow problémánk van, le kell mondanunk egyelőre a növekedési álmokról

Cash-flow probléma van a magyar állami költségvetésben a magas kamatkiadások miatt, ezért rövid távon le kell mondani a növekedési álmokról, és újabb beruházások elhalasztását is vizsgálja a gazdasági kabinet 2025-ről 2026-2027-re – többek között ezekről beszélt Nagy Márton az Indexnek adott interjúban. A nemzetgazdasági miniszter ezzel együtt új költségvetési intézkedéseket is belengetett a jövő évi büdzsében, így például a családi adókedvezmény megduplázása mellett azt, hogy adóügyi és adminisztratív könnyítések jöhetnek a felhalmozott megtakarítások otthonteremtési felhasználásának segítéséhez, és a vidéki fiatalok pályakezdéséhez is jöhet segítség. A budapesti lakáspiaci feszültség oldásához felvetette az Airbnb megfelelő szabályozását is, míg a kkv-k számára is jöhet egy állami beruházás támogató program. A miniszter a kamatcsökkentések mellett a Magyar Nemzeti Bank további monetáris élénkítését is felvetette, mert úgy látja, hogy a mostani gazdasági környezetben „megengedhető célzott hitelösztönző program”. Nagy Márton lesz a nyitóelőadó a Portfolio szeptember 17-i Future of Finance konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.

Megújul a VOSZ: vállalkozásfejlesztést is kínálnak az átalakuló irodáik

Megújul a VOSZ: vállalkozásfejlesztést is kínálnak az átalakuló irodáik

Már tíz vármegyeszékhelyen működnek a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megújult területi irodái, ahol a Széchenyi Kártya Program termékeivel kapcsolatos eddigi, megszokott ügyintézésén/tanácsadáson kívül új szolgáltatásokkal, például az ESG-előírásokra való felkészülés támogatásával is segítik majd a kkv-kat – mondta a VOSZ elnöke a Portfolio-nak adott interjúban. Eppel János kiemelte: a tavalyi recessziós évben a Széchenyi Kártya Program hiteleinek majdnem 80%-a a vállalkozások napi működésének fenntartását, a likviditás biztosítását szolgálta. Az idei évvel kapcsolatban elmondta: ugyan csökkent az infláció, nőtt a reálkereset, valamint a kamatpálya is lefelé tart, azonban a fogyasztás még nem indult be, emiatt kivárnak a hazai kkv-k, várják a felfelé mutató tartós trendet.

NGM-elemzés: A gazdaságpolitikát a megfelelő válságkezelés és a gazdaság újraindítása fényében kell értékelni

NGM-elemzés: A gazdaságpolitikát a megfelelő válságkezelés és a gazdaság újraindítása fényében kell értékelni

Az „armageddon-közgazdászok” ráhúzták a vizes lepedőt a magyar gazdaságpolitikára, mondván, hogy az kudarcot vallott, mivel a GDP-növekedés 2024-ben sem tudja visszanyerni korábbi dinamikáját. Az ilyen kritikák a válság természetének nem megfelelő megértésére utalnak. A 2024-re jelenleg várható 2 százalék körüli GDP-növekedést azonban nem szabad lebecsülni. Nemzetközi összevetésben ez egyáltalán nem rossz, sokkal inkább kiemelkedő teljesítménynek számít. A gazdaságpolitika hatékonyságának értékelésekor fontos megvizsgálni, hogyan képes az adott ország gazdasága alkalmazkodni a külső és belső kihívásokhoz. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország GDP-volumene már 4 negyedéve csökkenést mutat éves alapon, és az elemzők többsége 2024 egészében is csak 0 százalékos, vagy kicsivel azt meghaladó növekedésre számít, az USA-ban pedig a júliusi munkaerőpiaci adatok alapján aktiválódott a korábbi recessziókat mind előrejelző Sahm-szabály, ami jelentős globális tőzsdei turbulenciákat okozott, ez pedig tovább növelte a háborúk és kereskedelmi konfliktusok miatt már eleve magas külső bizonytalanságot. A jelenlegi gazdasági környezetben tehát a 2 százalék körüli növekedés olyan teljesítmény, amely azt jelzi, hogy a magyar gazdaságpolitika a kedvezőtlen belső és külső körülmények ellenére továbbra is képes stabil és fenntartható növekedést biztosítani.

Alacsony vagy magas a magyar minimálbér?

Alacsony vagy magas a magyar minimálbér?

Magyarországon lassabban nőtt a minimálbér az elmúlt tíz évben, mint Romániában, Lengyelországban, vagy éppen Csehországban. A magyar minimálbér így már csak Bulgáriát előzi meg. Ugyanakkor az effektív minimálbér magasabb, abban sokkal jobb helyezést értünk el.

Egész életében minimálbérre volt bejelentve? Akkor ennyi nyugdíjra számíthat

Egész életében minimálbérre volt bejelentve? Akkor ennyi nyugdíjra számíthat

Az utóbbi hetekben már megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások. Ennek apropóján azt vizsgáltam meg, hogy mennyi nyugdíjra számíthat az, aki egész életében minimálbérre bejelentve dolgozott. Tavaly decemberben sajtóhírek szerint Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis azt közölte, hogy ilyen esetben legalább 120 ezer forintos nyugdíjjal lehet számolni. Megállja-e a helyét ez a feltételezés? A rövid válasz: igen is, meg nem is.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Vészharang kondul: elképesztő számok mutatják a magyar gazdaság mélyrepülését
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility