Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a fenntarthatóság és a gazdaság jövőjéről beszélt egy interjú során. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a világ a 21. században egy olyan bizonytalanság korába lépett, amelyben új gondolkodásra van szükség. A döntéshozó úgy látja, hogy a klasszikus közgazdaságtan is meghaladottá vált.
Az év végére a jelenlegi 13 százalékról 10-11 százalékra csökkenhet az alapkamat – mondta a Reutersnek Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja. A jegybank döntéshozója szerint nem fognak hirtelen meglepően nagy lépésekkel haladni a múlt heti lengyel kamatvágás után sem.
A Monetáris Tanács keddi ülésén döntött arról, hogy októbertől a tartalékszámla kötelező tartalék feletti egyenlegére az alapkamatot fizeti – olvasható az MNB közleményében. Ezzel szinte biztossá vált az irányadó kamat és az alapkamat összeolvadása két hét múlva.
A múlt héten jelentette be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), hogy újraindítja csereaukcióit és rugalmasabbá teszi azokat. Így a jövőben már nem csak két konkrét papírt lehet majd egymással cserélni, hanem akár több sorozattal is fizethetnek a befektetők. Ezzel kimondva az a cél, hogy a 2025-26-os nagy lejáratokat csökkenteni próbálják. De miért halmozódott fel ekkora lejárat? És kinél vannak ezek a papírok?
Az elmúlt hónapokban különböző intézkedésekkel jelentősen megnövelte a kormány az állampapírok iránti keresletet: a befektetési alapoknál például először elrendelte, hogy az értékpapíralapok eszközeinek minimum 60 százalékban értékpapírnak kell lenniük, majd azt is hozzátették, hogy az értékpapír-állomány 95%-át állampapírban kell tartani. A bankoknak az extraprofitadót van lehetőségük csökkenteni állampapír vásárlásával, miközben a lakosságot is arra ösztönzik válogatott eszközökkel, hogy a megtakarításait ilyen értékpapírokban helyezze el. De mi a helyzet eközben a biztosítókkal, mennyi állampapírt vettek ők és egyáltalán mibe fektettek az elmúlt időszakban? E kérdéseket járjuk körbe az alábbi elemzésünkben, és hasonló témákkal fogunk foglalkozni a Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján is, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
A vártnál kicsit magasabb, 16,4 százalék volt az infláció augusztusban a KSH pénteki jelentése szerint. A jegybank inflációs alapmutatói is további kedvező tendenciát mutatnak.
Tíz százalékra mérséklődött a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítói kárráfordítások éves növekedési üteme az előző időszakban mért 12 százalékhoz képest. A díjindexnél is látható már némi visszahajlás, negyedéves összehasonlításban 2,5 százalékra – az előző időszak harmadára – lassult az állománydíj növekedése. A negyedév során ezer forinttal emelkedett a személyautók átlagos állománydíja, ami így 52 ezer forintot tett ki - derül ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből.
Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök szakmai egyeztetés keretében vitatta meg az elmúlt napok kedvező gazdasági fejleményeit: a Moody's megerősítését a magyar adósbesorolással kapcsolatban, valamint a háromszoros befektetői kereslet mellett zajló sikeres kötvénykibocsátást. Egyetértettek abban, hogy folytatni kell az infláció letörését, valamint a költségvetési hiány és az államadósság csökkentését - jelentette be csütörtöki közleményében a Pénzügyminisztérium (PM).
Tovább lassult a hitelezés a második negyedévben Magyarországon, az év második felében viszont már élénkülésre számítanak a bankok – hangzott el az MNB friss Hitelezési folyamatok kiadványának mai ismertetésén. A vállalati hitelek közel fele támogatott hitel, a lakosság esetében pedig megnőtt a magas állampapírkamatokat kihasználó, arbitrázs célú szabad felhasználású jelzáloghitel-felvételek volumene, miközben az új lakásokra és felújításra felvett hitelek piaca összeomlott. A babaváró hiteleknél akár 60%-os visszaesést is hozhat a kormány szigorítása. Hogy mi vár hosszabb távon a hitelezésre, azzal kiemelten foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes regisztrálni a rendezvényre!
Jóváhagyta a magyar jegybanktörvény tervezett módosítását az Európai Központi Bank (EKB), így az egyébként is feszített 2024-es költségvetés nagyjából 300-400 milliárd forintos időzített bombáját sikerülhet hatástalanítani. A probléma ettől persze nem oldódik meg, csak reménykedhetünk abban, hogy középtávon az MNB majdani nyeresége vissza tudja pótolni a jegybank saját tőkéjét, hogy ne legyen szükség költségvetési feltőkésítésre. Ráadásul a pozitív válasz mellett az eurózóna jegybankjának is vannak kétségei a magyar megoldással kapcsolatban.
Délelőtt már Varga Mihály már ellőtte a puskaport, mely szerint az Európai Központi Bank (EKB) rábólintott a magyar jegybanktörvény tervezett módosítására. Persze a dolog nem ennyire egyszerű, az eurózóna jegybankja hatoldalas jogi szakszövegben magyarázza el a döntést, ami délután jelent meg.
Extraprofitadó ide, kamatstop oda, hitelpiaci lassulás amoda, példátlan összegű nyereséget ért el idén az első félévben a magyar bankszektor. A 676 milliárd forintos belföldi nyereség azt jelenti, hogy hosszú idő után először ismét 20% fölé emelkedett a szektor tőkearányos eredménye. A titok két tételben rejlik: 1. a jegybanktól kapott kamatok emelkedése kétharmad részben, 2. az értékvesztések visszaesése egyharmad részben magyarázza a nagy eredményjavulást. Üröm az örömben, hogy mindkét profitmotor kifulladni látszik, izgalmas tehát a bankszektor jövője, mellyel részletesen is foglalkozunk a Portfolio közelgő Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes regisztrálni!
Az Európai Központi Bank (EKB) elfogadta a kormány javaslatát a magyar jegybanktörvény módosítására – jelentette be Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter. Ezzel egy komoly kockázat hárulhat el a 2024-es költségvetés elől, hiszen az MNB várható veszteségét nem a büdzséből kell megtéríteni.
Az MNB vizsgálata nyomán összesen 19 millió forint bírságot rótt ki az NN Biztosítóra, többek között életbiztosításokkal kapcsolatos hiányos ügyféltájékoztatás, egyes életbiztosítási termékek szerződési feltételei, valamint az informatikai biztonság nem teljes körű megfelelősége miatt - olvasható az MNB közleményében.
Az Azonnali Fizetési Rendszer 2.0 fejlesztési stádium első lépéseként az elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalások már húszmillió forint értékhatárig teljesülnek az érintett pénzforgalmi szolgáltatóknál az év minden napján, 0-24 óráig, legfeljebb öt másodperc alatt - hívja fel a figyelmet az MNB közleményében.
8,3%-kal esett a magyar biztosítási piac díjbevétele a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. A háttérben a tavaly bevezetett és karácsonykor megemelt pótadó áll, amely miatt az egyszeri díjas életbiztosítások piaca az egy évvel korábbi szint 13%-ára (!) zsugorodott. A többi szegmens messze az infláció alatt, 8-9%-kal növekedett. A pótadó ellenére a biztosítók nyeresége javult, köszönhetően a stagnáló vagyon- és felelősségbiztosítási károknak. A most nehéz időszakát élő magyar biztosítási piac jövőjével a közelgő Future of Finance 2023 konferenciánkon részletesen foglalkozunk, megéri eljönni.
Jelentősen felforgatták a befektetési alapok piacát a kormány idei döntései: a szociális hozzájárulási adó július 1-i bevezetésének köszönhetően júniusban rekord kereslet mutatkozott a befektetési alapok iránt. Azt már megnéztük, hogy mely kategóriákba, illetve konkrétan mely alapokba áramlott a legtöbb pénz az utóbbi két hónapban, most viszont a kormány egy másik rendeletének hatását vettük górcső alá: nevezetesen azt, hogy a kötelező állampapírtartás hogyan befolyásolta az egyes alapkategóriák allokációját 2023 júniusában. A Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján helyet kapnak majd az alapkezelés jövőjével kapcsolatos kérdések is, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
Történetében először 10 ezer milliárd forint emelkedett a magyar lakosság banki hiteltartozása, nem mintha dübörögne a hitelezés: lakáshitelből 45%-kal, babaváróból 33%-kal kevesebbet vettünk fel júliusban, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelezés is lelassult, a betétekből pedig már jó ideje vonják ki a pénzt a megtakarítók. Az MNB csütörtökön közzétett havi adataiból szemezgettünk, szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon pedig banki felsővezetőkkel beszéljük meg a hitelezés jövőjét, érdemes eljönni.
Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta a budapesti székhelyű Car Service Partner Kft.-nek és a prágai székhelyű Car Service Partner s.r.o.-nak, hogy Magyarországon jogosulatlanul, üzletszerűen hitelt és pénzkölcsönt nyújtsanak. A jegybank a társaságokkal szemben piacfelügyeleti eljárást folytat, a gyanú szerint ugyanis a társaságok több száz magánszemélynek és cégnek is nyújthattak kölcsönt kamat fejében.
Az MNB mai kamatdöntéséhez társított üzenetek, illetve a gyenge amerikai adatok együtt érdemi forinterősödést hoztak a délutáni-kora esti kereskedésben, és ezzel az euróval szemben egy lényeges technikai szinten jutott át a forint, a dollárral szemben pedig sikerült elkerülnie egy kritikus szint alá esést.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Új tanulmány készült.
Kiszámoltuk, mi éri meg jobban.
Lesznek izgalmak a májusi gyorsjelentés előtt.
Egy 2 millió autó érintő visszahívás után.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
