Az MNB vizsgálata nyomán 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a B&B Travel Személyszállító Zrt.-re jogosulatlan pénzkölcsönnyújtási tevékenysége miatt. A társaság bő két éven át több tucat esetben nyújtott pénzkölcsönöket kamat fejében.
Megemeli az eurólikviditást nyújtó swaptendereken felkínált mennyiséget az MNB – közölte szerdán a jegybank. Az eddigi öt helyett hatmilliárd eurós keretösszeggel hirdetik meg a tendereket.
Valószínűleg már lecsúszott a legjobb alkalomról az, aki még a nyaraláshoz szeretne minél olcsóbban eurót váltani, hiszen kevés az esély arra, hogy még visszatérjenek a júniusban látott 370 körüli szintek. Lassan érdemes inkább azzal foglalkozni, mire számíthatunk még az év végéig, reális esély van-e akár a 400-as euróárfolyam elérésére.
A hazai biztosítók medián digitális érettsége a tavalyi 62-es értékről 64-re nőtt az MNB átfogó felmérése szerint, a szektor szép lassan, de tovább haladt a fejlődés útján. A Fintech és Digitalizációs Jelentés szerint minden területen előrelépés történt a biztosítási szektor digitalizáltságában. A nem-élet típusú lakossági biztosítások digitális elérhetősége a legmagasabb, az életbiztosítás jellegű termékek esetében érdemi változás nem történt, a papírmentes működés terjed, a digitális csatornák elérhetősége visszafogottan bővült. Az MNB elemzői ugyanakkor figyelmeztetnek: a fejlesztési igények átfogó, intézményen belüli felmérésére a szektorban csak kevesen figyelnek oda, ami már középtávon a versenyképesség romlásához vezethet.
Az MNB körlevélben szólította fel a hitelintézeteket likviditásmenedzsmentjük proaktív megerősítésére a recessziós hatások, illetve a bankbetéteket érintő potenciális elszívó jelenségek okozta likviditási kockázatok miatt. A szabályozói limit feletti ajánlott likviditási puffert, továbbá beavatkozási szintet nem alkalmazó bankok – az eddigieken felüli – folyamatos monitoringra és kiemelt jegybanki adatbekérésekre számíthatnak.
Az MNB 17,4 millió forint bírságot szabott ki a Hold Alapkezelőre és 12,3 millió forint büntetést az Adalfa Alapkezelőre, egyebek közt azért, mert javadalmazási modelljük – és ezen belül a változó javadalmazásnak minősülő osztalékkifizetés – túlzott kockázatvállalásra, a kezelt alapok és a befektetők érdekével ellentétes lépésekre ösztönözhette az osztalékra jogosult azon munkavállalókat, akik egyben az alapkezelők tulajdonosai - derül ki az MNB közleményéből.
Az MNB inflációs alapmutatói is minden fronton csökkenést mutatnak júliusra, ami biztató képet tár elénk a következő hónapok árfolyamataival kapcsolatban is – olvasható ki a jegybank délelőtt közzétett elemzéséből, miután reggel a KSH már közölte a saját adatainak eredményeit.
Július végére 94 millió euróval 39,964 milliárd euróra emelkedtek Magyarország nemzetközi tartalékai az előzetes adatok szerint, azaz hajszálnyira megközelítették az eddigi történelmi csúcsot, ami idén január végén az akkori devizakötvény-kibocsátások nyomán 40,26 milliárd eurónál alakult ki. Van egy érdekes új tendencia is a nemzetközi tartalékok összetevői között, amelynek hátteréről megkérdeztük az MNB Sajtóosztályát is.
Tovább erősödött a hazai fintech szektor Magyarországon, a 2022-ben aktív fintechek száma 175-re emelkedett, a szektor közel 9 ezer alkalmazottat foglalkoztat, az árbevétele jelentősen nőtt, nyereségessége javult – derül ki az MNB Fintech és Digitalizációs jelentéséből. A szektor a jelek szerint egyre érettebb fázisba érkezik meg, ugyanakkor a hazai fintechek túlnyomó többsége még mindig az inkumbens pénzintézek kiszolgálásából él meg.
Tovább javult a hazai bankrendszer digitalizációs fejlettségi szintje, ám a korábbi évekhez képest kisebb előrelépés történt az elmúlt évben, a bankszektor egésze továbbra is közepes fejlettségi szinten ragadt – derül ki az MNB Fintech és Digitalizációs jelentéséből. Az online számlanyitás és az online személyi hitelek már mindenhol elérhetők, valamilyen androidos és az iOS-es mobiltárcák gyakorlatilag minden banknál elérhetők, terjednek a fióki és az online digitális támogató alkalmazások is, ám még mindig van miben fejlődnie a bankoknak.
Az MNB Zöld programja keretében kétéves kutatási-módszertani projektet indított tavaly a biodiverzitás csökkenéséből adódó pénzügyi kockázatok felmérésére, illetve az ezek kezelésére szolgáló pénzügyi felügyeleti módszertanok kialakítására. Az EU által finanszírozott együttműködés eddigi eredményeit egy nemzetközi webináriumon mutatták be.
Az elemzők és a kereskedők többsége júliusban jellemzően csak a fejük jobbra vagy balra biccentésével és némi grimasszal vagy vállvonogatással tudott reagálni arra a kérdésre, hogy akkor most mi is történik megint a forinttal. Legtöbbször pedig a válasz kimerült abban, hogy a kamatvágás miatt esik. Szerintem a helyzet ennél jóval bonyolultabb, és pont ez az, ami aggasztó lehet. De mégis úgy gondolom, hogy hamarosan jön az újabb trendforduló.
Az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnökét választotta új igazgatótanácsi tagjának az Európai Bankfelügyeleti Hatóság. Magyar pénzügyi felügyeleti vezető ilyen magas testületi posztot több mint egy évtizede nem töltött be az uniós intézményben - derül ki az MNB közleményéből.
Az MNB 8 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre a bennfentes kereskedelmet tiltó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. A jegybanki vizsgálat megállapította, hogy az ügyfél Prémium tőzsdei kategóriájú részvények megvásárlására bennfentes információk felhasználásával adott tőzsdei megbízásokat. A bennfentes információ keletkezésének időpontját tévesen azonosító tőzsdei cég 5 millió forint felügyeleti bírságot kapott.
Az MNB 2023. július 31. napjával elrendelte a SET Group Nyrt. részvényeinek tőzsdei terméklistáról történő törlését a nyilvános értékpapír-kibocsátói minőséggel összeegyeztethetetlen jogsértések miatt. A számos korábbi jegybanki intézkedés ellenére a társaság hosszabb idő óta nem tesz eleget a tőzsdei szereplőktől elvárt alapvető tájékoztatási kötelezettségének.
Már néhány héttel ezelőtt, július elején megbillent a forint, majd az utóbbi napokban valami hasonlót látunk. Közben az euró-dollár és a régiós devizák alig mozdultak, vagyis ismét alulteljesítő a forint. De minek köszönhető ez, ha a jegybank a vártnak megfelelő döntést hozta kedden? Elkezdtek aggódni hirtelen a befektetők a magyar kamatvágások miatt? A következő napokban a Fed és az EKB kamatdöntései még tartogathatnak izgalmakat a forint számára is.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében a forint gyengüléséről és a jegybank keddi kamatdöntéséről beszéltünk, főleg arról, hogy ezek milyen kapcsolatban állnak egymással és egyáltalán meddig védheti a még mindig magas, de csökkenő kamat a forintot. Vendégünk volt Beke Károly, a Portfolio makroelemzője. A második blokkban azt jártuk körül, hogy milyen következménye lehet annak az orosz döntésnek, hogy nem hosszabbítják meg a gabonaszállítási megállapodást, amely azt szavatolta, hogy a Fekete-tengeren a terményeket biztonságban lehessen szállítani. Erről Ács Bencét, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük.
A mai ülésen sem került terítékre az alapkamat csökkentése, és egyelőre korai is lenne ezzel kapcsolatban bármit előre jelezni szeptember előtt - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke beszélt az inflációs és gazdasági kilátásokról, a forint árfolyamáról és a monetáris politika várható alakulásáról is.
A piaci várakozásokkal, illetve a délután 2-kor közzétett közlemény értelmezésével összhangban valóban 100 bázisponttal 15%-ra vágta az MNB ma az egynapos betéti rátát, ami a ténylegesen számító kamatláb a pénzpiacon. Az MNB most a közleményt is közzétette a döntés indoklásaként, illetve zajlik a kamatdöntési sajtótájékoztató is.
Újabb 100 bázisponttal 17,5 százalékra csökkentette a kamatfolyosó felső szélét az MNB Monetáris Tanácsa, várhatóan ugyanilyen mértékben csökken az irányadó kamat is. A kilátásokkal kapcsolatban délután kaphatunk új információkat.