munkabér

Az adóbevallások alátámasztják a dinamikus magyarországi bérnövekedést

Az adóbevallások alátámasztják a dinamikus magyarországi bérnövekedést

Az elmúlt években számos elemzés taglalta az intézményi munkaügyi statisztikában (IMS) és a nemzeti számlákban (NSZ) szereplő bértömegből kiolvasható folyamatok közti eltéréseket. A kétféle idősor eltéréseit okozó módszertani különbségek részletes bemutatása a statisztikusok feladata. Az alábbiakban így csupán Dedák István január 25-én megjelent cikkének arra az állítására szeretnék reagálni, amely szerint a 2010-es években az adó- és járulékbevételi adatok a két idősor közt nagyjából félúton elhelyezkedő bérnövekedést implikálnak. Amint azt látni fogjuk, a havi járulékbevallásokban („’08-as bevallás”) szereplő adatok valójában nagyon hasonló képet mutatnak az IMS statisztika adataihoz, vagyis a magasabb növekedést mutató IMS statisztika a szűkebb lefedettség ellenére is jó indikátora a legális munkaerőpiacon zajló folyamatoknak.

Forradalmi újítások jöhetnek a fizetéseknél: sokan már léptek

Forradalmi újítások jöhetnek a fizetéseknél: sokan már léptek

A munkabér a cégek egyik legnagyobb költségtételének számít, ráadásul nem túl átlátható, és sokszor lassan kerül kiutalásra. A payroll szoftverek legnagyobb előnye a munkabér előlegek hatékonyabb kiutalása, és a valós idejű fizetések bevezetése. A fintechek, amellett, hogy egy nagyon kecsegtető munkavállalói lehetőséget adnak ezzel a munkáltatók kezébe, a cégek belső folyamatainak javításában is nagy szerepet vállalnak. A megoldás igen közkedvelt a munkavállalók körében, hiszen kiváltja a piaci erőfölényükkel korábban sokszor visszaélő fizetésnapi hitelezőket, és biztosít egyfajta pénzügyi rugalmasságot is a számukra. Utánajártunk a népszerű payroll fintech üzleti modelleknek, és annak, hogy az álaltuk biztosított nagyobb pénzügyi szabadság ígérete vajon mennyire felel meg a valóságnak.

Fejenként akár 4 milliót is kaphat egy cég az új alkalmazottai után a ma megnyílt EU-pályázaton

Fejenként akár 4 milliót is kaphat egy cég az új alkalmazottai után a ma megnyílt EU-pályázaton

A munkavállalói létszám növelése és a kapacitások bővítése céljából vissza nem térítendő uniós támogatásra pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások 13,7 milliárd forintos keretösszeg erejéig - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára egy hétfői budapesti sajtótájékoztatón.

Hátrányba kerülhet a vidéki Magyarország az automatizálás előretörése miatt

Hátrányba kerülhet a vidéki Magyarország az automatizálás előretörése miatt

A technikai-technológiai fejlődés mindennapjaink része, megtanultunk együtt élni vele, ugyanakkor időről időre megerősödnek a kétkedő hangok, hogy képes lehet-e a társadalom hosszabb távon is új munkalehetőségeket teremteni. Kettős kihívásról van szó, hiszen egyrészt a technikai-technológiai fejlődés csökkenti a munkaerőigényt, másrészt viszont mind több ember lép a munkaerőpiacra, ahogy dinamikusan nő a Föld népessége. Az optimisták azt mondhatják, hogy a mutatvány nem reménytelen – az ENSZ Munkaügyi Szervezete adatai alapján az elmúlt huszonöt évben a Föld népessége 5,3-ról 7,4 milliárd főre nőtt és ezt követte a munkahelyek bővülése is: az 1991-ben mért 2,2 milliárd munkahelyhez további 900 millió jött létre ebben az időszakban.

Scheer Sándor:

Scheer Sándor: "Adatalapú döntéseké a jövő, ezáltal tudjuk, hogy melyik cégekkel nem akarunk már szerződni"

"Az adatalapú döntéseké a jövő. Kielemeztük a cégeket, az áraikat, a munkájukat és most már tudjuk, hogy kivel nem akarunk együtt dolgozni"- mondta el Scheer Sándor az Építőipar 2021 konferencián. A drasztikus áremelkedésre, a lehetséges megoldásokra és a magyar építőipari alapanyaggyártás felpörgetésére is kitértek a konferencia résztvevői.

Mennyit fogunk keresni az idén?

Mennyit fogunk keresni az idén?

Az elmúlt évtizedben elkényeztettük a munkavállalókat. A növekvő gazdaság lehetővé tette, hogy az infláció felett több százalékponttal növekedjenek évente a bérek. A munkaerőhiány pedig még feljebb tekerte a jó munkaerőért való versenyt, hiszen a cégek egymásra licitáltak a szakemberekért. A kormány pedig „segített” a minimálbér emelésével, nem utolsósorban annak reményében, hogy több adóbevétel kerüljön az államkasszába.

Változnak a munkahelyteremtő bértámogatás igénylésének feltételei

Változnak a munkahelyteremtő bértámogatás igénylésének feltételei

Célzottabbá válik a koronavírus-válságot enyhítését célzó Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett munkahelyteremtő bértámogatási program: a kormány 2020. július 16-tól a nehezebben foglalkoztatható személyek munka-erőpiaci integrációjához járul hozzá, így a támogatás a 25 év alatti regisztrált álláskeresők, illetve a tartós álláskeresők esetében lesz kérvényezhető - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Szeptemberig home office? Van cég, amelyik már lépett

Szeptemberig home office? Van cég, amelyik már lépett

Szeptemberig nem nyitja újra az irodáit a Slack, eredetileg júniusig tervezték a bezárást, azonban a cégvezetés több szempontból is jobbnak látja, ha a munkavállalóik még hosszabb ideig nem térnek vissza a munkahelyükre.

Kiknek és miért lett jobb a magyar bértámogatás?

Kiknek és miért lett jobb a magyar bértámogatás?

A bajba került cégek nagyobb része élhet az állami bértámogatási rendszerrel, és egyúttal fontos pontokban egyszerűsödik az igénylés folyamata és a feltételrendszer. Értékeljük a napok alatt módosításon átesett új magyar Kurzarbeit-rendszert.

Megszólalt Soros György a koronavírus-válságról: csak állami pénzosztással kerülhető el a katasztrófa

Megszólalt Soros György a koronavírus-válságról: csak állami pénzosztással kerülhető el a katasztrófa

A munkabérek kifizetésének közvetlen, állami átvállalásával kell meggátolni az amerikai munkaerőpiac drasztikus összeomlását – írja Soros György és Eric Beinhocker, a University of Oxford professzora közös cikkében. A szakemberek szerint a tömeges elbocsátások miatt veszélybe kerül a gazdasági helyreállás üteme is, a segítséget a munkavállalóknak közvetlenül, elektronikus úton kell eljuttatni ahelyett, hogy bankokon vagy vállalatokon keresztül tesszük ezt – javasolják a Los Angeles Timeson közzétett véleménycikkükben.

IMF-hitfelért jelentkezett Románia a koronavírus miatt!

Románia feltétel nélküli hitelmegállapodásokat akar kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), hogy a koronavírus-járvány idején célirányzott intézkedéseket hozzon a gazdaság megsegítése érdekében - jelentette ki Florin Citu román pénzügyminiszter a Bloombergnek adott interjúban.

Kétszámjegyű béremelést jelentett be a Suzuki

Kétszámjegyű béremelést jelentett be a Suzuki

Átlagosan 12%-kal emeli  dolgozói bérét idén a Magyar Suzuki Zrt., az esztergomi gyár fizikai dolgozóinak átlagbére 13,4%-kal nő január elsejétől visszamenőlegesen - közölte a vállalat kommunikációs vezetője a mai napon.

Felrobbant a fizikai dolgozók bére Magyarországon

Felrobbant a fizikai dolgozók bére Magyarországon

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos órabére 1203 forint volt tavaly a negyedik negyedévben, ami 21 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mért 993 forintos szintnél - derül ki a Trenkwalder és a BDO Magyarország MTI-hez eljuttatott közös közleményéből.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hiába mennek megint a fegyverek, megoldhatatlan problémától szenved az ukrán hadsereg
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.