Baja Sándor

Baja Sándor

ügyvezető igazgató , Randstad Hungary

A Randstad cseh, magyar, román ügyvezetője. Kilenc éve dolgozik a Randstadnál, ami ez alatt az idő alatt háromszorosára nőtt itthon (Fortune 500, a világ legnagyobb HR szolgáltatója). Előtte 20 évig dolgozott az FMCG-ben, fogyasztási elektronikai cég értékesítési és marketing vezetőjeként itthon, Franciaországban, felelt a Balkán 9 piacáért. Marketingkalandok Budapesttől Párizsig című könyve a kétezres évek sikere volt. A külföldi befektetések Magyarországra hozatalában tett sokéves erőfeszítésért, a munkaerőpiac lobbitevékenységéért ebben az évben a köztársasági elnök Lovagkereszttel jutalmazta. Közgazdász, négy idegen nyelven beszél, 30 éve él feleségével, 2 felnőtt fia van.
Cikkeinek a száma: 14
Nagy béremelést kérnek idén a dolgozók, de mennyivel tudnak emelni a cégek?

Nagy béremelést kérnek idén a dolgozók, de mennyivel tudnak emelni a cégek?

2024-re a versenyben élő cégek elértek egy olyan szintre, hogy további béremelést csak a működésük hatékonyságának növelésével tudnak kitermelni. Mindenki tapasztalja, hogy a német diszkontban milyen gyorsan nyitnak új kasszát, ha torlódnak a vásárlók, milyen gyorsan húzza le a termékeket a kasszás, aki 2 perccel előtte még boltvezető-helyettes, árufeltöltő volt, és a hitelkártyánkat milyen gyorsan fogadja el a rendszerük ellentétben más boltokkal. Ezért (is) tudnak hatékonyabban dolgozni és magasabb bért kínálni, mint a többi bolt. Ez más iparágakra is igaz: nagyon eltérő hatékonysággal dolgoznak a magyarországi cégek. A hazai cégek termelékenysége nemzetközi összehasonlításban kihívásokkal teli, ami miatt a további bérnövekedés nem biztos, hogy könnyen végrehajtható.

Mikor éri utol a fizetésünk az inflációt?

Mikor éri utol a fizetésünk az inflációt?

A Központi Statisztikai Hivatal az üzleti szférában 17,8 százalékos átlagos bérnövekedést jelentett 2023 első félévben. A Francia-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a gazdaság minden ágában, a tagvállalatai körében elvégzett szeptemberi tanulmánya azonban azt mutatja, hogy a felmért vállalatok béreikben nem tudják követni az inflációt. Mi a különbség oka és mikor érik utol a bérek az inflációt?

Követik-e a bérek az inflációt?

Követik-e a bérek az inflációt?

Az Európa-bajnok inflációnk mellett mindenki azt találgatja, vajon a bérek hogyan alakulnak. Az elmúlt években a reálbérnövekedéshez szokott magyar munkavállaló kiharcolja-e a bérek inflációt meghaladó növekedését, vagy 2023-ban - először oly sok év után - csökkennek a reálkeresetek? Erre keresi a választ a Randstad 2023 februárjában publikált tanulmánya, amelyben 246 cég válasza nyomán követhetjük az egyes iparágak fejlődési és bérezési tendenciáit. Úgy tűnik, hogy néhány hangos, marketingfogással élő cég emelésén és a szakszervezetek követelésein túl a többség rideg valósága nem túl rózsás.

Fény és sötét: mi vár a magyar dolgozókra?

Fény és sötét: mi vár a magyar dolgozókra?

A világgazdaság folyamatai erősen hatnak a magyar munkaerőpiacra, hiszen ha akarjuk, ha nem, a világ egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. A legfontosabb trendekre, kihívásokra érkező globális vagy helyi válaszok hol pozitívan hatnak, hol meg még rontanak is a munkaerőpiac helyzetén a mai, óriási kilengésekben gazdag világunkban.

Infláció és 400 forintos euró: ki bírja tovább a bérversenyt?

Infláció és 400 forintos euró: ki bírja tovább a bérversenyt?

Úgy tűnik, hogy egyelőre a magas infláció velünk marad. Ez nem csak itthon van így, hanem mindenütt a régiónk két vége között: Csehországtól Romániáig. Ráadásul az árszabályozás nélkül a szomszédoknál az infláció 3-4 százalékponttal magasabb annak ellenére, hogy a korona és a lej is jobban tartja magát az euróhoz képest, mint a forint. Az utóbbi években folyamatos reálbérnövekedéshez szokott magyar munkavállaló mit fog lépni akkor, amikor a bérnövekedése a közepes- és nagyvállalatoknál infláció alatti volt?

Az ár-bér spirál: nem találkozik az üzleti terv és a dolgozói elvárás

Az ár-bér spirál: nem találkozik az üzleti terv és a dolgozói elvárás

A kormány minden társadalmi csoportot érintő adakozásáról az anyai nagymamám jutott eszembe, aki most lenne 110 éves: 4 gyerekét egyedül nevelte fel, juttatta mindet diplomához. Karácsonykor mind a négy gyerekének, menyének/vejének, unokájának, dédunokájának szép ajándékokat adott, és nagy, közös ebédet főzött, amit senki sem értett, hogyan csinált egy-kétezer forintos nyugdíjából. A kormányt sem értjük, miből finanszíroz most mindent. A nagyikám nagyon spórolt egy éven át, nem adósodott el, nem kért kölcsönt, hogy egy napra elvarázsolja a családját.

Klímaváltozás a magyar munkaerőpiacon: szárazság és árvíz

Klímaváltozás a magyar munkaerőpiacon: szárazság és árvíz

A Covid első két hulláma alatt rengetegen veszítették el az állásukat, de a munkaerőpiaci hiány szerencsére felszívta őket. Az utóbbi hetekben pedig már őrület alakult ki a munkaerőpiacon. Mindenki embert keres, az álláshirdetések száma pont kétszerese most, mint januárban volt. Mi lehet a megoldás a kialakult helyzetre?

Minden eddiginél hevesebb harcok alakulnak ki a hazai munkahelyeken

Minden eddiginél hevesebb harcok alakulnak ki a hazai munkahelyeken

Sokan hitték azt, hogy a jelenlegi gazdasági válság enyhülést hoz a túlfűtött munkaerőpiacon. Az egész az autóiparban kezdődött két éve. Tavaly és az idén a COVID-válság megrengette a világot, egész iparágakat rendezve át (lásd vendéglátóipar). A nyugat-európai megtorpanás súlyosabb volta miatt sok magyar szűrét tették ki külföldön. Reméltük, hogyha már József Attila szavaival szólva „kitántorogtak”, akkor talán haza is jönnek. Nem így lett: a munkaerőpiaci hiány visszatért, a harc minden eddiginél hevesebbnek ígérkezik a Randstad munkáltatói márkakutatás alapján is. Bár minden nyolcadik magyar nyilatkozta azt, hogy elvesztette a munkáját, őket úgy felszívta a munkaerő iránti kereslet, mint a nyári záport a kiszáradt föld.

Hurráoptimizmus vagy földbe állás: mi vár idén a magyar munkaerőpiacra?

Hurráoptimizmus vagy földbe állás: mi vár idén a magyar munkaerőpiacra?

Egymásnak gyökeresen ellentmondó híradások, jövendölések röppennek fel az utóbbi hónapokban a munkaerőpiacról: egyesek hurráoptimizmussal bíznak a gyors fellendülésben, mások apokaliptikus próféciákat mormolnak a munkaerőigényt és a fizetések változását illetően. Mindegyik igaz, és az ellenkezőjük is.

Mennyit fogunk keresni az idén?

Mennyit fogunk keresni az idén?

Az elmúlt évtizedben elkényeztettük a munkavállalókat. A növekvő gazdaság lehetővé tette, hogy az infláció felett több százalékponttal növekedjenek évente a bérek. A munkaerőhiány pedig még feljebb tekerte a jó munkaerőért való versenyt, hiszen a cégek egymásra licitáltak a szakemberekért. A kormány pedig „segített” a minimálbér emelésével, nem utolsósorban annak reményében, hogy több adóbevétel kerüljön az államkasszába.

Covid-19: ajándék pocsék csomagolásban?

Covid-19: ajándék pocsék csomagolásban?

Elsőre a borzasztó dolgok jutnak eszünkbe a pandémia kapcsán. Másodjára is. Én mégis harmadjára, most a kedvezőbb oldaláról szeretném megközelíteni, hogy mit tanultunk, miben lehetünk majd jobbak az idei év után.

Ha nem figyelsz arra, hogy az ügyfeleid mit mondanak: csődbe mész. Ha meghallgatod őket: szintén

Ha nem figyelsz arra, hogy az ügyfeleid mit mondanak: csődbe mész. Ha meghallgatod őket: szintén

A fenti idézet első fele Goldman Sachs-tól származik. A másik fele meg mindannyiónktól a Covid alatt. Ügyfeleink jelentős része szeretne extra árkedvezményt, hosszabb fizetési határidőt kapni. Ez természetes. Az már kevésbé, hogy azok járnak élen, akik két mondattal korábban dagadó keblekkel elmondták, hogy a cégükre semmilyen hatással nincs a vírus, csodálatosan megy az üzlet. Mindössze ki akarják használni a szorult helyzetünket.

Óriásit nőnek a magyar bérek, de ez nem elég

A magyar emberek még mindig nem bíznak a béremelésben. Tavaly év végi Workmonitor felmérésünk szerint mindössze a dolgozók 43%-a számít fizetésemelésre, miközben tudjuk, hogy mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum újra jelentősen emelkedett az idei év elején, a K&H bizalmi indexe szerint pedig a kkv-k 75%-a készül béremelésre.

Így enyhíthető Magyarország legégetőbb problémája

A magyar gazdaság legfőbb problémája jelenleg a munkaerőhiány, és egyelőre nem látszik a kiút, ugyanis nagyon alacsony a születésszám, ez ráadásul csak hosszú távon oldaná meg a kérdést. Rövid távon ható megoldásra van szükség, a magyar államnak ezért érdemes azon gondolkodnia, hogy közelebbi kultúrkörből miként tudjuk pótolni a hiányzó dolgozókat, de a cégek előtt is nagy feladat áll.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Az infláció felfalja a megtakarításainkat - Hogyan védekezzünk ellene?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.