penztarca szegeny ures
Gazdaság

Bérstatisztikák Magyarországon: sírjunk vagy nevessünk?

Dedák István, közgazdász
Néhány évvel ezelőtt számos közgazdász hívta fel a figyelmet arra, hogy a hazai bérnövekedést illetően az egyes statisztikák gyökeresen eltérő képet mutatnak. Ezt követően sokan arra számítottak, hogy a helyzet javulni fog, s az egyes bérstatisztikák közötti ellentmondás idővel egyre csökken. Ám ennek éppen az ellenkezője történt, s a helyzet ma már rosszabb, mint valaha. A reálbérek növekedésében az elmúlt tíz évre vonatkozóan az egyes statisztikák elképesztően nagy – közel háromszoros – különbséget jeleznek: 19%-ot mutat az egyik, és 58%-ot a másik statisztika.

A hazai béralakulás mértékéről alapvetően kétféle forrásból nyerhetünk információt:

  • egyfelől az úgynevezett intézményi–munkaügyi statisztikákból (IMS),
  • másfelől pedig a nemzeti számlákból (NSZ).

A bérfolyamatokról leggyorsabban az intézményi statisztikák alapján tájékozódhatunk, hiszen ezek havi gyakorisággal közölnek információt a bérek változásáról, így nem meglepő, hogy ezek a statisztikák képezik az ún. „headline” adatokat, s jelennek meg rendszeresen a gazdasági híradásokban. Az IMS esetében a havi keresetek forrása 2019–től a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól átvett járulék-bevallás, és az adatok a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokat illetően teljes körűek. Az IMS statisztikák az 5 fő alatti vállalkozások, valamint a részmunkaidőben dolgozók kereseti adatait nem tartalmazzák.

Ezzel szemben a nemzeti számlás adatokon alapuló bérstatisztikák a GDP jövedelmi oldalán a gazdaság egészében megjelenő bértömegből és a keresők számából (wage and salary earners) vezetik le az egy munkavállalóra jutó bér alakulását. Az adatok, amelyeket a nemzeti számlák európai rendszere (European System of Accounts – ESA) módszertana szerint állítanak elő, nemzetközi összehasonlításra alkalmasak, ezért a tudományos kutatások alapjául is szolgálnak. Az NSZ adatok jelennek meg a nemzetközi adatbázisokban, így például az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága által felügyelt Ameco adatbázisban.

Bár az IMS és NSZ statisztika eltérő módszertanon alapul, s különbözik a lefedett gazdasági egységek köre is, racionálisan mégis azt várhatjuk, hogy mindkettő megfelelő és konzisztens információt nyújt a tényleges bérfolyamatokról.

Egy piacgazdaságban a bérek változása a gazdaság egyes szektoraiban (például az IMS által megfigyelt 5 fő feletti és nem megfigyelt 5 fő alatti vállalkozások esetében) a munkaerő szabad áramlása következtében számottevően és tartósan nem szakadhat el egymástól, így a bérfolyamatok tekintetében elvileg bármelyik statisztikára támaszkodhatunk. Mindkét statisztika esetén hozzávetőlegesen ugyanazt, a gazdaságban végbement valós bérváltozást jól tükröző eredményt kell kapnunk.

A reálbérek növekedése Magyarországon az intézményi-munkaügyi statisztika (IMS) és a nemzeti számlák (NSZ) alapján (százalék, CPI)

dedak istvan berek 1
Forrás: KSH, Ameco

Mint az ábrán láthatjuk, az országos bérhelyzet alakulását bemutató statisztikák között 2000-2010 között rendkívül szoros összhang volt, az eltérés tíz év viszonylatában csupán néhány százalékpont. Az elmúlt évtizedre vonatkozóan viszont ez az összhang teljesen szétesett. Az olló a kétféle bérstatisztika között rendkívül tágra nyílt, és az IMS statisztikák a 2010-2020 közötti időszak egészére közel 40 százalékponttal nagyobb reálbérnövekedést mutatnak, mint a nemzeti számlákon alapuló adatok. Kicsit markánsabban fogalmazva: az eltérés 2020–ra olyan mértékűre duzzadt, hogy az intézményi és a nemzeti számlás béradatok ma már köszönőviszonyban sincsenek egymással.

Egy kis elmélet

Ahhoz, hogy a valós béralakulásról legalább megközelítő képet kaphassunk, első lépésben érdemes a közgazdasági elmélet felé fordulni, ugyanis a gazdaság egészét tekintve a bérnövekedés mértékét szigorú makrogazdasági törvények szabályozzák, amelyet az alábbi egyenlettel fejezhetünk ki:

dedak istvan berek 2

A bérnövekedést leíró fenti képlettel kapcsolatosan először is azt érdemes megjegyezni, hogy az egyenlet a bérhányad definíciójából következő makrogazdasági azonosság, vagyis bármi is történik a gazdaságban, minden körülmények között fennáll.

Továbbá, az egyenlet alapján a reálbérek változását négy tényező határozza meg:

  • a termelékenység alakulása,
  • a GDP-deflátor és a fogyasztói árindex (CPI) különbsége (amelyet a zárójelben lévő tag fejez ki),
  • a bérhányad változása,
  • valamint a bérek utáni járulékok változása.

Nagyon fontos ugyanakkor, hogy ez utóbbi három tényező a bérek alakulását tartósan nem képes befolyásolni, hatásuk csupán átmeneti lehet. A GDP-deflátor tartósan nem szakadhat el a CPI-től, a szocho mértékét nem lehet határtalanul csökkenteni, mert az a nyugdíj és egészségügyi kiadások (TB alapok) finanszírozási forrását jelenti, és a bérhányad sem emelkedhet akármeddig, mert az a vállalati jövedelmezőség permanens romlását idézné elő. Mindebből egyenesen következik, hogy a tartós bérnövekedésnek egyetlen motorja van, s az nem más, mint a termelékenység növekedése.

A bérnövekedésnek ez a motorja azonban rendkívül alacsony fordulatszámon pörgött az elmúlt tíz évben, ugyanis a termelékenység növekedése éves átlagban alig-alig érte el az egy százalékot – vagyis 10%-os termelékenységnövekedés áll szemben az 58%–os IMS reálbérnövekedéssel –, s ez alapján rögtön gyaníthatjuk, hogy a nagy magyar bérrobbanás valóságtartamát illetően valami nagyon nincs rendben.

Vissza a bérfolyamatokhoz

Ha az elmúlt tíz évben a reálbérek valóban az IMS statisztikákban jelzett 58%-os kimagasló ütemben nőttek, akkor ez az (1) egyenlet alapján – figyelembe véve, hogy a szocho változásának mértéke adott, továbbá az árindexek és a GDP/foglalkoztatottak növekedési üteme szintén adottak – azt jelenti, hogy a bérhányadnak 71%-nak kellene lennie. Ez az érték viszont elképesztően magas, messze meghaladná a régiós átlagot (58%), az EU átlagát (62%), és jelentősen elszakadna a korábbi saját historikus átlagunktól is (57%).

Mindemellett, ha azt állítjuk, hogy a bérrobbanást tükröző 58%-os reálbérnövekedés valóban megtörtént, akkor – a magyar gazdaság gyenge termelékenység-növekedéséből következően – egyúttal rögtön a következőket is állítjuk:

  • Magyarország világviszonylatban azon néhány ország közé tartozik, ahol a vállalkozások bruttó jövedelme (egész pontosan az amortizációt is magába foglaló ún. működési eredmény – operating surplus) olyan kicsi, hogy nem éri el a GDP 30 százalékát;
  • a vállalkozások bruttó jövedelme 2020-ban (vagy akár a Covid-válság előtti évben, 2019-ben) reálértékben számítva lényegesen kisebb volt, mint tíz évvel korábban;
  • a vállalkozásoknak a költségeikhez viszonyított nyeresége – azaz a haszonkulcs vagy árrés, amelyet a vállalkozások alkalmaznak – napjainkban mindössze harmad akkora, mint tíz évvel ezelőtt.

Mivel a fenti állítások külön-külön is jóval túlmutatnak azon, mint amit a közgazdasági racionalitás minimumára támaszkodva le lehetne nyelni, ezért nem csak azt mondhatjuk, hogy az IMS statisztikákban jelzett 58%-os reálbérnövekedés semmiképpen sem tükrözheti a hazai bérfolyamatokat, hanem egyúttal rögtön azt a következtetést is levonhatjuk, hogy az elmúlt tíz év valós bérnövekedése ennek a mértéknek még csak a közelében sem lehet.

Ahhoz, hogy a valós béralakulásról a fentieknél pontosabb képet kaphassunk, néhány kontrollváltozó alakulását érdemes szemügyre venni.

Az egyik kézenfekvő kontrollváltozóként a háztartások egy főre jutó fogyasztásának alakulása szolgálhat, hiszen a fogyasztási kiadások rendkívül szorosan együtt mozognak a bérek alakulásával. Mivel azonban a foglalkoztatottak száma az elmúlt tíz évben jelentősen növekedett, miközben a népesség csökkent, ezért az átlagbér és az egy főre jutó fogyasztás összehasonlítása jelentős torzítást tartalmaz. Ezt a torzítást elkerülhetjük akkor, ha az egy foglalkoztatottra (illetve az egy főre) jutó értékek helyett a bértömeg alakulását a háztartások összes fogyasztási kiadásának változásával vetjük össze, melyet a következő ábra szemléltet.

A reálbértömeg és a fogyasztási kiadások reálértékének változása 2010-2020 között (százalék, CPI)

dedak istvan berek 3
Forrás: KSH, Ameco

A háztartások fogyasztási kiadásain kívül természetesen más kontrollváltozókat is érdemes vizsgálni, s egy újabb kontrollváltozó lehet a munkáltatóknak a bérek után fizetett szociális hozzájárulási adója, röviden szocho. Mivel a a szocho reálértékét

  • a reálbérek,
  • az adókulcs,
  • valamint a foglalkoztatottak száma

határozza meg, ezért a szocho-bevétel változásából – figyelembe véve a foglalkoztatottak számában és az adókulcsban bekövetkezett változásokat – következtetni tudunk a reálbérek alakulására.

További kontrollváltozóként szolgálhat a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási– és munkaerőpiaci járulék. Ennek a kontrollváltozónak a legfőbb előnyét a stabilitása adja, ugyanis a járulékkulcs mértéke az elmúlt 10 évben mindössze egyszer változott (2012-ben) és akkor is csupán egy százalékpontot. További előnye, hogy a fizetett járulékok összege nem csak a gazdasági szereplők összességére (munkavállalók, egyéni vállalkozók stb.), hanem részletes bontásban is – például kizárólag a munkavállalókra vonatkozóan – rendelkezésre áll.

A kontrollváltozókból származó reálbérnövekedés eredményeit, valamint az IMS és NSZ statisztikákban szereplő reálbérnövekedést a következő ábra mutatja.

Az NSZ és IMS statisztikákban szereplő reálbérek, valamint a szocho és az egészségbiztosítási– és  munkaerőpiaci járulék (EMJ) kontrollváltozók által implikált reálbérnövekedés Magyarországon 2010-2020 között (százalék, CPI)

dedak kontrollvaltozo
Forrás: KSH, Ameco

Az IMS által jelzett reálbérek számára mindhárom kontrollváltozó üzenete egyértelmű és világos:

a valós bérnövekedés az IMS-ben megjelenő 58%-nál lényegesen kisebb lehetett,

ami teljes összhangban van azzal az eredménnyel, amelyet kizárólag az elméleti összefüggésekre támaszkodva sejteni lehetett..

A szocho és az EMJ kontrollváltozók alapján viszont úgy tűnik, hogy az NSZ statisztikák a reálbérek növekedését 11-14 százalékponttal alábecsülhették, bár ezt a háztartások fogyasztási kiadásainak alakulása egyáltalán nem támasztja alá. Figyelembe véve azonban, hogy a vizsgált kontrollváltozók közül közgazdasági szempontból a fogyasztás alakulása tekinthető a legkevésbé megbízhatónak – hiszen a fogyasztást a bérek alakulása mellett számos más tényező is befolyásolja –, ezért a másik két kontrollváltozóra támaszkodva azt mondhatjuk, hogy a tényleges reálbérnövekedés valahol 30%-33% körül lehetett az ominózus időszakban.

Tekintettel arra, hogy a gazdasági híradások alapjául az IMS adatok szolgálnak, ez egyúttal azt is jelenti, hogy Magyarország közvéleménye az elmúlt tíz évben közel kétszer akkora reálbérnövekedésről értesülhetett, mint ami valójában megtörtént. A közelmúltban sokat emlegetett magyar bérrobbanásnak a jelentős része ezért nem több, mint puszta illúzió, melynek tükrében a néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztását célzó kormányzati intézkedés már nem is olyan meglepő.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.

Címlapkép: Getty Images

koronavírus adatok sejt járvány
Hernádi Zsolt
prága
Óriási szélerőműpark épül magyar részvétellel Szerbiában
mentés kilátás hold vihar közeledik
eu németország
visa díjátadó 2022
Tematikus PR cikk
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
2022. november 16.
Private Investor Day 2022/2.
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
koronavírus adatok sejt járvány