2025. március 28. 13:56 | Farkas András
Megérkezett az ígéretcunami a nyugdíjasok számára. A Fidesz a 13. havi nyugdíj fenntartását, nyugdíjemeléseket és részleges áfa-visszatérítést ígér, míg a Tisza Párt SZÉP-kártyás támogatást, alacsonyabb áfát és szja-mentességet javasol a dolgozó nyugdíjasoknak. A a javaslatok anyagi fedezete igencsak kérdéses.
2025. március 25. 11:00 | Simonovits András
A családi adókedvezmény 2024 végén elfogadott módosítása, valamint a három- és kétgyermekes anyák szja-mentességének kiterjesztése komoly kérdéseket vet fel a költségvetés fenntarthatósága és a társadalombiztosítási rendszer stabilitása szempontjából. Írásomban kifejezetten a három kiskorú gyermeket nevelő családok esetén érvényesülő hatásokat vizsgáltam meg. Ez alapján kimondható, hogy a kedvezmények kiterjesztése a jelenlegi családtámogatási rendszert még jobban eltorzítja, és hatalmas lyukat üt a költségvetésen, beleértve a tb-alrendszert is.
2025. március 13. 16:55 | Forrás Dávid
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy mekkora része landolt állampapírban az idei év első hónapjaiban kifizetett PMÁP-kamatoknak, és általánosságban milyen átrendeződések láthatók az állampapírpiacon. A témával kapcsolatban vendégünk volt Árgyelán Ágnes, a Portfolio pénzügyi elemzője. Az adás második részében Farkas András nyugdíjszakértő volt a vendégünk, akit a Nők40 kedvezményes nyugdíjprogramról kérdeztünk.
2025. március 13. 07:00 | Farkas András
A Nők40 a magyar nyugdíjrendszer egyedülálló eleme, amely lehetővé teszi a nők számára, hogy 40 év jogosító idő megszerzése után, akár a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonuljanak, levonás nélkül. Bár ez elsőre kedvezőnek tűnik, hosszú távon anyagi hátrányt is jelenthet, mivel a nyugdíjak évente csak az inflációval nőnek, míg a bérek ennél jellemzően gyorsabban emelkednek. A rendszer a nőket jelentősen kedvezményezi, mivel ők átlagosan hosszabb ideig élnek és tovább kapják a nyugdíjat, mint a férfiak. A Nők40 mindemellett komoly költségvetési terhet jelent, hiszen 2025-ben a teljes nyugdíjkassza 7,5%-át emészti fel.
2024. november 13. 11:25 | Csiki Gergely
Féken tartott kiadási oldal - burkoltan ezt üzeni a 2025-ös költségvetés. A részletes elemzésünkből kiderül ugyanis, hogy összességében az államháztartás központi alrendszerének kiadási oldala lényegében stagnál az idén várható teljes kiadási összeghez képest. Vagyis a kormány arra vállalkozik, hogy a 3-4 százalékos infláció közepette is képes megregulázni a kiadási oldalt, mindezt a költségvetési egyensúly javítása érdekében, ami az egész jövő évi büdzsé legfontosabb célja. A kiadások stagnálása azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének szívügyei a kormánynak a kiadási oldalon: ilyen lesz a 21 pontos gazdaságélénkítési program, a fontos kiemelt állami beruházások finanszírozása, bizonyos béremelések, valamint a nyugdíjkiadások. A jelentős kormányzati vállalást (kiadások féken tartása) viszont komoly kockázatok övezik: egyrészt a kamatkiadások felől, másrészt a 2026-os parlamenti választások közeledése miatt.
2024. november 05. 06:40 | Portfolio
Semmilyen nyugdíjreformot és nyugdíjváltoztatást nem tervez a kormány - tűnik ki a kabinet középtávú strukturális tervéből. "A nyugdíjrendszerbe való beavatkozás az elkövetkezendő évtizedben nem indokolt" - írja a kormányzati jelentés. Nem emelkedik a nyugdíjkorhatár, marad a 13. havi nyugdíj és nem változik a Nők40 sem.
2024. október 12. 10:00 | Farkas András
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform-javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? – ezt a kérdést vizsgáltam meg kétrészes cikksorozatom első részében részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak, és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztották el, felvillantva az alternatív megoldásokat. Ebben az írásomban pedig az OECD által szükségesnek tartott kiegészítő intézkedéseket vizsgálom meg.
2024. október 08. 08:34 | Portfolio
Az OECD átfogó nyugdíjreform-csomagot írt Magyarország számára, összhangban a helyreállítási EU-források egyik céljával, ám a kormányzat úgy nyilatkozott, hogy nem terveznek reformot. Az elmúlt napokban célkeresztbe került, hogy ha már nem lesz átfogó reform, legalább a Nők40-en változtasson a kormány - amely egyébként része az OECD anyagának is -, most azonban az is kiderült, hogy ezen a téren sem lesz módosítás.
2024. október 01. 06:10 | Simonovits András
2023 végére vártuk a kormány által beígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. Ez alapján dolgozta volna ki, és bocsátotta volna társadalmi vitára saját nyugdíjtervét a magyar kormány 2024. június 30-ig, amelyet az eredeti tervek szerint 2025. március 31-éig törvénybe is iktatnának. Aztán egyre csak azt hallottuk, hogy nincs szükség semmiféle nyugdíjreformra, hiszen egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható. (Azóta számos folyamat felülírta e tanulmány megállapításait.) A napokban véletlenül megtudtam, hogy a 80 oldalas, sok táblázattal és ábrával gazdagított jelentés már júliusban elkészült, és aki ügyes, az a világhálón meg is találhatta a dokumentumot Strengthening the Hungarian Pension System címen. Ebben az írásban röviden összefoglalom a jelentést, és néhány kritikus megjegyzést füzök hozzá.
2024. szeptember 30. 08:48 | Portfolio
Annak ellenére, hogy a magyar kormány korábban vállalta a nyugdíjrendszer reformját az Európai Bizottság felé a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) pénzeinek megszerzéséért, most egyértelművé vált, hogy nem lesz változás.
2024. március 10. 18:10 | Farkas András
Milyen helyzetben vannak a nők a magyar nyugdíjrendszerben? A válaszhoz egyrészt elemezni szükséges a demográfiai folyamatokat, másrészt az egyenjogúság egyik fő pillérének, az egyenlő munkáért egyenlő bér általános elvének érvényesülését (a kereseti rés alakulását), és ennek törvényszerű következményeit a nyugdíjak összegének (a nyugdíjrés mértékének) alakulására. Emellett a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlást is meg kell vizsgálni. Kétrészes cikksorozatom első részében a demográfia folyamatok és a kereseti rés kérdését jártam körül, ebben a cikkben pedig a nyugdíjrés és a várható teljes nyugdíjas női élettartamra jellemző pénzáramlás kérdését elemzem. Összességében kijelenthető: nem bizonyítható, hogy a nők helyzete rosszabb lenne a magyar nyugdíjrendszerben, mint a férfiaké, sőt.
2024. március 02. 10:00 | Farkas András
A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első részében azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását.
2024. február 16. 13:01 | Farkas András
2024-ben is változatlan feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 éves jogviszony után járó kedvezményes nyugdíj, de kérdéses, vajon meddig marad ez így. Töretlen népszerűsége miatt ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb összeget, idén már 467 milliárd forintot kell a Nők40-ben testet öltő pozitív diszkrimináció, illetve az azzal együtt lényegében kialakult kettős nyugdíjkorhatár biztosítására fordítani. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutattam be, miért tekinthető fenntarthatatlannak a Nők40 intézménye, és miért várható, hogy annak feltételei a 2026-os választást követően szigorodni fognak. Ebben a cikkben pedig arra térek ki, hogy miként lehetne módosítani a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, és miként lehet a rugalmas nyugdíjazás gender-semleges rendszere a Nők40 kivezetésének valódi megoldása.
2024. február 15. 11:00 | Farkas András
2024-ben is változatlan feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 éves jogviszony után járó kedvezményes nyugdíj, de kérdéses, vajon meddig marad ez így. Töretlen népszerűsége miatt ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb összeget, idén már 467 milliárd forintot kell a Nők40-ben testet öltő pozitív diszkrimináció, illetve az azzal együtt lényegében kialakult kettős nyugdíjkorhatár biztosítására fordítani. Kétrészes cikksorozatom első részében azt mutatom be, miért tekinthető fenntarthatatlannak a Nők40 intézménye, és miért várható, hogy annak feltételei a 2026-os választást követően szigorodni fognak.
2024. január 27. 10:20 | Simonovits András
Pár napja jelent meg a Portfolio.hu-n Farkas András kétrészes cikke (itt és itt), amelyben a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetét elemezte, és egyben annak reformjára javaslatokat is tett. Elemzésének kritikus hozzáállásával egyetértek, számos javaslatát támogatandónak tartom. Cikkemben a reformtervek konstruktív továbbfejlesztését és számszerűsítését vázolom némileg módosított sorrendben. Fő célom az volt, hogy segítsem a nyilvános vitát, amely a félreszabott magyar nyugdíjrendszer minél előbbi javítását szolgálná.
2024. január 05. 10:56 | Portfolio
Ha a tényleges infláció idén 6 százalék alatt lesz, akkor végre egy jó évük lehet a nyugdíjasoknak - mondta Farkas András nyugdíjszakértő az RTL Klub műsorában.
Feladta a küzdelmet az olasz kormánnyal a bankcsoport.
Az elnök párttársai javaslatára.
A növekmény döntő részéért az USA a felelős.
A lakáshitelek iránti kereslet pedig jelentősen nő.
A jónak tűnő vállalati megoldásoknak is vannak kevéssé ismert buktatói.
Páratlan évet fut a magyar deviza.
Szakértőink ütköztették érveiket a területalapú támogatások reformjáról.
