Az elmúlt napokban a Portfolio-n Szalai Péter négyrészes sorozatban (1., 2., 3., 4.) fejtette ki saját nyugdíjelképzeléseit. Mivel korábbi cikksorozatomra is reagált, illőnek tartom megköszönni elismerését és még inkább reagálni bírálatára. Anélkül, hogy minden kérdésben teljesen határozott álláspontom lenne, négy pontban vitában szállok Szalai gondolataival: a kiegészítő pénztárak, a svájci indexálás, a degresszió és járulékplafon és Nők40 kontra a lefelé rugalmas korhatár.
Megjelent a parlament oldalán egy új kormánypárti törvényjavaslat, amely a Nők40 nyugdíjjogosultság szabályrendszerébe nyúl bele, egy friss bírósági döntés után pontosítva azt, hogy ez a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség csak azoknak jár, akik nőként dolgozták le a 40 évet.
A bíróság döntése szerint egy transznemű nő is élhet a Nők 40 kedvezményes nyugdíj lehetőségével. Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Magyar Nemzettel közölte, hogy az ítélet miatt szükség van a vonatkozó törvény módosítására.
Már a nők kedvezményes nyugdíja is idegen test az öregségi nyugdíj folyó finanszírozású rendszerében, hiszen még aktív korú hölgyeket átsorol a potenciális járulékfizetők köréből a biztos járadékosok körébe, vagyis (azonnal) csökkenti a bevételeket, miközben (nagyon hosszú ideig) növeli a kiadásokat. Ha a férfiak számára is megnyílna a korhatár előtti kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége, a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai kezelhetetlenül megugranának - feltéve, hogy a Nők40 feltételei nem változnának és a Férfi40-re is vonatkoznának. Ellenben ha a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőség nemek szerinti bontását elvetve mindkét nem számára nyitva álló korhatár előtti nyugdíjazási lehetőséget vezetnénk be - például a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik érdemi lépéseként - , akkor ennek ára az lenne, hogy egyfelől a mai formájában megszűnne a Nők40, az új rugalmas nyugdíjat az igényelhetné, aki legalább 43 évi jogosító időt szerezne, és tudomásul venné, hogy a korhatára betöltése előtt igénybe vett nyugdíja összegét levonás terhelné, amelynek mértéke annyiszor 3-5% lehetne, ahány évvel a korhatára betöltése előtt venné a nyugdíját igénybe. A Férfi40 önmagában nem járható út, a Nők40 a jelenlegi formájában egyre drágább, mindkét problémára megoldás lehet a rugalmas nyugdíjazás gender-semleges rendszerének bevezetése. (2. rész.)
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a magyar gazdaság külső egyensúlyáról volt szó, a friss adatokból pedig sajnos azt is ki lehet olvasni, hogy az uniós források apadnak Magyarországon. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második blokkban a hazai nyugdíjrendszerről beszéltünk Farkas András nyugdíjszakértővel, főként arról, hogy miként lehetne mérsékelni a korai nyugdíjbavonulási lehetőségek nyomán kialakult egyenlőtlenségeket.
Már a nők kedvezményes nyugdíja is idegen test az öregségi nyugdíj folyó finanszírozású rendszerében, hiszen még aktív korú hölgyeket átsorol a potenciális járulékfizetők köréből a biztos járadékosok körébe, vagyis (azonnal) csökkenti a bevételeket, miközben (nagyon hosszú ideig) növeli a kiadásokat. Ha a férfiak számára is megnyílna a korhatár előtti kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége, a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai kezelhetetlenül megugranának - feltéve, hogy a Nők40 feltételei nem változnának és a Férfi40-re is vonatkoznának. Ellenben ha a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőség nemek szerinti bontását elvetve mindkét nem számára nyitva álló korhatár előtti nyugdíjazási lehetőséget vezetnénk be - például a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik érdemi lépéseként - , akkor ennek ára az lenne, hogy egyfelől a mai formájában megszűnne a Nők40, az új rugalmas nyugdíjat az igényelhetné, aki legalább 43 évi jogosító időt szerezne, és tudomásul venné, hogy a korhatára betöltése előtt igénybe vett nyugdíja összegét levonás terhelné, amelynek mértéke annyiszor 3-5% lehetne, ahány évvel a korhatára betöltése előtt venné a nyugdíját igénybe. A Férfi40 önmagában nem járható út, a Nők40 a jelenlegi formájában egyre drágább, mindkét problémára megoldás lehet a rugalmas nyugdíjazás gender-semleges rendszerének bevezetése. (1. rész)
Bár a legtöbb nő számára nagyon kecsegtetőnek tűnik 40 éves jogosító idő (munkával és gyerekneveléssel szerezhető szolgálati idő) megszerzése után rögtön nyugdíjba menni, korántsem biztos, hogy ezzel minden érintett jól is járt. A nyugdíjak ugyanis évente csak az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő - 2014 és 2021 között átlagosan háromszor akkora - mértékben nőttek. Így ha egy hölgy a korhatára betöltése előtt három évvel kérte a kedvezményes nyugdíját, akkor annak összege a következő három évben csak a rendszeres nyugdíjemelések révén, az inflációval egyező mértékben nőhetett. Ha viszont végig dolgozott volna a korhatára betöltéséig, akkor a keresete az utóbbi években jellemzően háromszor olyan gyors ütemben nőtt volna. A korhatára betöltésével igényelt öregségi nyugdíja alapjául szolgáló nettó havi átlagkeresete összege ennek következtében is jelentősen magasabb lehetett volna, miközben a szolgálati ideje hosszának növekedése miatt évente 2 százalékponttal nőhetett volna a korhatára betöltésével megállapított nyugdíja összege. Ebben a tükörben egyértelműnek látszik, hogy rosszul jártak azok a nők, akik a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíjukat a lehető legkorábbi időponttól igénybe vették. Ha a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nagyobb mértékben nő, mint az infláció, akkor a keresetek gyorsabb növekedése miatt a nyugdíjasok és az aktív keresők tényleges vásárlóereje közötti olló gyorsan nyílik, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul. Minél korábban igényelte a kedvezményes nyugdíját egy nő, annál korábban találta magát ezen az utóbbi évtizedben évről-évre meredekebb csúszdán. A helyzet azonban a 13. havi nyugdíj visszavezetése, majd az idén elszabaduló infláció miatt megváltozott, és 2022-ben már kifejezetten előnyös lehet a Nők40 halasztás nélküli igénylése, különösen, ha a nyugdíj mellett továbbra is dolgozni kíván valaki.
Mozgalmas év a nyugdíjpolitika és a nyugdíjasok szempontjából a 2022-es. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Farkas András nyugdíjszakértő foglalta össze részletesen.
Vajon mi okozza jelenleg a legnagyobb gondokat a nyugdíjrendszerben és mit kellene tenni e gondok megoldása érdekében? Melyek azok a problémák, amelyek rövidtávon is megoldhatóak lennének, hiszen csak a politikai szándékon és egyszerű jogalkotási döntésen múlnak, és melyek azok, amelyek közép-, sőt hosszútávon is kemény diónak bizonyulhatnak? A jövő évi választások közeledtével az ellenzéki pártok is egyre több javaslatot tesznek közzé a nyugdíjrendszer apróbb-nagyobb módosításai érdekében, bár az eddigi megnyilatkozásokból még nem áll össze egy valóban koherens változtatási terv.
Bejárta a sajtót a hír, hogy idén is folytatódik a Nők40, vagyis azok a nők, akiknek 40 év jogosultsági idejük van, elmehetnek nyugdíjba a korhatáruk betöltése előtt is.
Az idén is folytatódik a Nők 40, vagyis korábban elmehetnek nyugdíjba azok a nők, akiknek 40 év jogosultsági idejük van, és így nem kell megvárniuk, amíg elérik a nyugdíjkorhatárt - közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel szombaton.
A TB rendszert érintő változtatások bevezetésével fokozódhat a nyugdíjas korúak munkavállalói kedve, csökkennek az adminisztrációs terhek, és bizonyos esetekben a bruttó bér nettó keresetté válhat. Az új társadalombiztosítási törvény július 1-i hatályba lépése jelentős változásokat hoz, mely többek közt érinti a munkavállalókat, a társas és egyéni vállalkozókat és a feladatukat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ellátó személyeket is - mondta el a Portfolio-nak Kissné Horváth Marianna, a Saldo Zrt. adószakértője.
A mai nyugdíjrendszer több területen is kedvezményezi a hölgyeket, valamint elismeri a gyermekek vállalásával kapcsolatos terheket, mindenekelőtt a nők kedvezményes nyugdíja, a korbetöltött öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság, az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, valamint a méltányossági lehetőségek tekintetében.
A korhatár előtti nyugdíjak 2011. december 31-ével megszűntek, miután egy évvel korábban, 2010. december 31-ével már bevezették a nők kedvezményes nyugdíját. Azóta búvópatakként bukkan föl a közbeszédben, hogy a férfiak részére is lehetővé kellene tenni ezt a kedvezményes nyugdíjazási lehetőséget, hiszen a férfiak semmilyen módon nem tudnak az emelkedő nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt nyugdíjat kérni (2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt, idén már 64 és fél év, 2022-től pedig 65 évre emelkedik). Bevezethető lenne-e a férfiak kedvezményes nyugdíja a nők kedvezményes nyugdíja mintájára?
Tavaly 30,7 ezren éltek a Nők 40 kedvezménnyel, ami a program elindítása óta új rekord - írta a Világgazdaság hétfőn. A program 2012-es elindítása óta 197 ezren vették igénybe a kedvezményt, amelynek lényege, hogy akkor is teljes jogú nyugdíjat kapnak a nők, ha nem érték el a rájuk vonatkozó korhatárt, de legalább 40 év biztosítási időt fel tudnak mutatni. Ez nem feltétlenül jelent 40 év munkában töltött évet, mert a gyerekneveléssel töltött éveket is elismeri az állam jogszerző időnek, s azt is beszámítja a kedvezménybe - ismerteti a lap.
Fontos volt bevezetni a nők negyven év munkaviszony, illetve gyermeknevelés utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő programot, amit az is mutat, hogy a 2011-es bevezetés óta összesen 241 ezren vették igénybe ezt a kedvezményt - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szombaton, Budapesten sajtótájékoztatón.
A magyar nyugdíjrendszer összeomlását már sokszor sokan vizionálták, ugyanakkor érdemes egy pillantást vetni azokra az érvekre is, amelyek a fennmaradása mellett szólnak, hiszen az elmúlt években számos restrikciót (pl. magánnyugdíj-pénztári rendszer, nyugdíjba vonulás szigorítása, a korábbi, svájci indexálásnál lassabb nyugdíjemelés) hajtottak végre. A nyugdíjasok mégis borús jövőre számíthatnak.
Eddig mintegy 186 ezren éltek a Nők 40 program, azaz a "nagymamanyugdíj" lehetőségével - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.
