32 és közel 37%-os esésben van a Fannie Mae és a Freddie Mac árfolyama, miután az amerikai legfelsőbb bíróság nem adott helyt a részvényesek egy fontos kérésének – írja a MarketWatch.
Az MNB Éves jelentésének megjelenését követően az elmúlt időszakban több sajtóorgánum is cikkezett az MNB 2020-as eredményének alakulásával kapcsolatosan. A téma aktualitása és komplexitása miatt érdemes kicsit a színfalak mögé nézni, és megvizsgálni, hogy ténylegesen hogyan keletkezett az MNB kimagasló, 255 milliárd forintos éves eredménye és mire fordította ezt a jegybank.
Felemás év lett a legnagyobb alapkezelőknél a koronavírussal szegélyezett tavalyi év: a friss beszámolók szerint az OTP Alapkezelő profitja egy év alatt lefeleződött, miközben a Hold Alapkezelő profitja 70%-ot ugrott. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban továbbra is az Erste Alapkezelő kezeli, de ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is nézzük, ismét az OTP kerül az első helyre.
Közel 300 milliárd forintos eredménye keletkezett az MNB-nek a devizaárfolyam-változásból – olvasható a jegybank éves jelentésében. Már az első félévben jelentős, több mint 200 milliárd forintos volt ez az eredmény, ami után az év második felében lényegesen kisebb tételt realizáltak. A jelentős árfolyameredmény egyrészt a forint gyengülésének, másrészt az állam megnövekedett devizaigényének köszönhető. Ha levonjuk az árfolyameredményt, akkor 2016 óta a legalacsonyabb lenne a jegybank profitja.
Ahhoz képest, milyen bukókat szenvedtek el tavaly tavasszal az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak, az idei első negyedéves befektetési eredmények már sokkal biztatóbbak. Érdekesség a friss adatokban, hogy míg a magánkasszák csökkentették, az önkéntes pénztárak növelték részvénykitettségüket az utóbbi hónapokban, és jó hír, hogy az önkéntes kasszáknál megállt a taglétszám csökkenése.
Mostanra mind az öt élen járó nyugati koronavírus-vakcinafejlesztő közzétette első negyedéves eredményeit, amelyekből kiderül, hogy mekkora bevételre tettek szert a vakcinából és mennyit jelentett, hogy az elsők között tudtak a világnak oltóanyagot adni a veszélyes vírus ellen. Elmondható, hogy amelyik vakcinafejlesztőnél nagy volt a súlya a bevételben a koronavírus-vakcinának, az a részvények tőzsdei teljesítményén is látszott a járvány időszaka alatt. Összeszedtük, hogy milyen hatása volt a negyedéves számokra a vakcinának a Pfizernél, a német BioNTechnél, a Modernánál, az AstraZenecánál és a Johnson & Johnsonnál.
Arra számítottak az elemzők, hogy ismét veszteséges lesz az első negyedévben a Commerzbank , ehhez képest nyereségről számolt be az átstrukturálásba éppen hogy csak belekezdő német bankcsoport: a váratlan fejleményt a piaci szereplők is díjazzák, komoly rali alakult ki a vállalat részvényei körül.
Több mint egymilliárd euró adózás utáni nyereséget ért el az idei első negyedévben a BioNTech német biotechnológiai kutatóvállalat, amely a Pfizer amerikai gyógyszeripari óriáscéggel kifejlesztette az Európai Unióban elsőként engedélyezett védőoltást az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen.
Jelentősen emelkedett, tíz éve legnagyobb mértékben nőtt a világ 12 legnagyobb befektetési bankjának a bevétele tavaly, amikor az első negyedévi minimális emelkedést követően a második negyedévben felgyorsult a növekedés a koronavírus-járványra adott globális reakcióra és ez a bővülés kitartott az év végéig.
Elmaradt a Bank of America által jelentett 20,1 milliárd dolláros bevétel az elemzők által várt szinttől, de az egy részvényre jutó nyereség felülmúlta az elemzői várakozásokat. Bár a profitszámok kedvezőek, a bank részvényeinek árfolyama a nyitás előtti kereskedésben 1,5%-os mínuszban vannak.
Közzétette harmadik negyedéves gyorsjelentését a KBC Csoport, amelyből kiderül, hogy az egy évvel korábbi 612 millió euróról 697 millióra nőtt az adózás utáni eredmény.
Jelentős, több mint 200 milliárd forintos nyereséget könyvelt el a forintgyengülésen az MNB az első félévben. Ennek kapcsán kérdezte Szél Bernadett független parlamenti képviselő a jegybank elnökét arról, mire fordíthatják ezt az összeget.
Több mint megnégyszerezte eredményét az első félévben az MNB tavalyhoz képest – derül ki a jegybank féléves jelentéséből. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy megtalálták a bölcsek kövét a Szabadság téren, azonban tüzetesebben megvizsgálva szinte kizárólag a rekordgyenge forinton kaszált hatalmasat a jegybank, ami a profitot megdobta. Persze ez sem példa nélküli, amikor utoljára hasonlót láttunk, akkor volt egy kis csavar is a történetben, ami lehetővé tette a Pallas Athéné-alapítványok feltőkésítését.
Lehet, hogy a 2020-as év visszaesést hoz majd a profitban a koronavírus-válság miatt, de az elmúlt évek alapján még ezt se mernénk teljes bizonyossággal kijelenteni. Az MNB által frissen publikált Aranykönyv szerint tavaly az alapkezelői szektor közel megduplázta nyereségét egy év alatt, ilyen magas számot még nem láttunk, mióta a jegybank publikálja az Aranykönyvet. Az OTP Alapkezelő állva hagyta a piacot profit tekintetében, ráadásul kezelt vagyonban is ismét az élre tört.
Túltették magukat a magyar bankok a koronavírus első sokkján: az első negyedévi 3 milliárd után a második negyedévben már 102 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el a magyar hitelintézeti szektor az MNB imént közzétett adatai szerint. A döntően a koronavírushoz kapcsolódó, és a törlesztési moratóriumnak köszönhetően főleg jövőbeni nem teljesítések miatt képzett hitelezési értékvesztés az előző negyedévi 159 milliárd forint után most 90 milliárdot tett ki. A csaknem 250 milliárdos idei értékvesztés négyötödét mindössze három nagybank számolta el. A bankok kilátásairól részletesen is szó lesz jövő keddi Hitelezés 2020 konferenciánkon, érdemes regisztrálni.
A lengyel bankok nyeresége a nullára eshet az idén a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági válság, az ultraalacsony kamatszint és a bankadó hatására - jelentette ki a lengyel bankszövetség elnöke pénteken.