Hitel helyett a tőke hozhat növekedést a hazai kkv-knál

“Továbbra is elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására összpontosít a KAVOSZ, vagyis azokra a cégekre, amelyeket a bankszektor sokszor nehezebben tud finanszírozni” – hangsúlyozta előadásában Mészáros Ádám, a KAVOSZ Zrt. stratégiai és üzleti főigazgatóságának vezérigazgató-helyettese. A legnépszerűbb konstrukciók 150-250 millió forint körül mozognak, de a cégek akár 500 millió forintos kedvezményes forráshoz is hozzájuthatnak.

A hazai vállalkozások szerint a legnagyobb gondot ma a piaci bizonytalanság, a munkaerőhiány és a bérköltségek növekedése okozza. A KAVOSZ ezekre reagálva egyszerűbb és gyorsabb finanszírozási folyamatokon dolgozik: mesterséges intelligencia segítheti a hiteligénylések feldolgozását, így a jóváhagyás és a folyósítás is lényegesen felgyorsulhat. A szervezet a bankokkal és állami partnerekkel közösen

egy valós idejű adatbankot is fejleszt, amely a döntéshozást napok helyett percek alatt lehetővé tenné.

A cél egy modern, digitálisan működő finanszírozási rendszer, ahol minden szereplő együtt dolgozik azon, hogy a vállalkozások könnyebben jussanak forráshoz és gyorsabban fejlődhessenek.

A magyar kkv-knak nem hitelre, hanem tőkére van szükségük

A magyar kkv-k termelékenysége évek óta stagnál, ami leginkább a beruházások hiányára vezethető vissza, a fejlesztésekhez pedig forrásra, tőkére van szükség. A vállalkozások egy része nem mer hitelt felvenni, mások pedig már nem is hitelképesek, mert elérték a pénzügyi korlátaikat. Itt lép be a tőkefinanszírozás, amely a hitellel szemben nem a múltbeli teljesítményt, hanem a jövőbeli növekedési potenciált értékeli.

“A Demján Sándor Tőkeprogram éppen ezt a hiányt hivatott pótolni: olyan vállalkozások mellé áll, amelyeknek van jó ötletük, ambíciójuk és növekedési terveik, de a hagyományos banki minősítés alapján nem feltétlenül jutnának forráshoz” – mondta el Ács Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese. A programban a befektetők személyesen is megismerik a céget, a csapatot, a projektet és az üzleti modellt,

nemcsak a számokat nézik, hanem a kompetenciát és a víziót is.

A program egy 100 milliárd forintos keretösszegű finanszírozási konstrukció, amiben eredetileg 100-200 millió forintot lehetett igényelni,  de a közeljövőben ez az összeg akár 400 millió forintra is emelkedhet. A befektető 1%-os tulajdonrésszel lép be a cégbe – hosszú távú, stabil finanszírozást biztosítva a növekedéshez.

A sikeres vállalkozáshoz tőke mellett közösség is kell – ebben segít a VOSZ

Vörös-Gubicza Zsanett, a VOSZ szolgáltatásfejlesztési és projekt igazgatója szerint a sikeres vállalkozások működéséhez nemcsak tudásra és tőkére, hanem erős közösségi háttérre is szükség van. Magyarországon a kkv-k többsége még mindig elszigetelten működik, ezért különösen fontosak azok a szervezetek és hálózatok, amelyek párbeszédet, szakmai kapcsolatokat és érdemi támogatást biztosítanak számukra. A VOSZ negyedévente méri a vállalkozói bizalmi indexet, hogy átfogó képet adjon a kkv-szektor helyzetéről. A legutóbbi eredmények szerint

a cégeket leginkább a beruházási kedv visszaesése és a munkaerőhiány érinti.

A szervezet országos irodahálózattal működik: 19 vármegyében érhető el személyes tanácsadás, valamint 33 Széchenyi Kártya Programiroda támogatja a vállalkozásokat. A digitális térben a voszport.hu platform nyújt segítséget, amely egyszerűsíti az adminisztrációt és online ügyintézési lehetőséget kínál, elsősorban a mikrovállalkozások számára.

A VOSZ emellett tematikus fejlesztési programokat is működtet – többek között energetikai csoportos beszerzéseket, beszállítói együttműködéseket és az induló vállalkozásokat támogató kezdeményezéseket. Célja, hogy a magyar kkv-k ne elszigetelten, hanem egy együttműködő, támogató közösség tagjaiként fejlődjenek, ahol a tudásmegosztás és a partnerség éppolyan érték, mint a finanszírozás.

Hogyan válasszunk finanszírozási megoldást a cégünk fejlesztéséhez?

A vállalkozások működésének alapja a forrás – a kérdés csak az, milyen típusú finanszírozás illik legjobban az adott cég helyzetéhez és céljaihoz. Erről szólt a nap során számos előadás, a panelbeszélgetés pedig arra kereste a választ, hogyan gondolkodnak erről a magyar kkv-k. A panel célja az volt, hogy megmutassa: a külső forrásbevonás – legyen szó hitelről, tőkebefektetésről vagy hibrid megoldásról – nem teher, hanem lehetőség. A tudatosan megválasztott finanszírozás segíthet abban, hogy a vállalkozások ne csak működjenek, hanem növekedjenek.

Ács Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint ma már egyre összetettebb és specializáltabb szektorokban kell helytállniuk a vállalkozásoknak, ami komolyabb odafigyelést és tudatosságot igényel. „Azzal a hozzáállással, hogy majd én mindent tudok, már nem lehet érvényesülni” – fogalmazott. Szerinte a siker kulcsa, hogy a vezetők felismerjék, miben erősek és hol vannak a korlátaik, majd olyan emberekkel vegyék körül magukat, akik kiegészítik őket. „Ez végső soron önismereti kérdés is – aki nem végzi el ezt a munkát vezetőként, az nem fog tudni tovább építkezni.”

Halápi Dóra, a Halápi és Ivicsics Ügyvédi Társulás partnere úgy látja, hogy a következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a kkv-szektor szereplői megértsék: a tőke és a hitel egymást kiegészítő források, nem pedig alternatívák. „Egy 200 – vagy akár 400 millió forintos tőkebefektetés mellé felvett hitellel már milliárdos fejlesztések is megvalósíthatók” – hangsúlyozta. Hozzátette, a pénzügyi edukáció célja, hogy a vállalkozók ne pusztán a kamat vagy hozam alapján döntsenek, hanem azt mérlegeljék, hogyan tudják a különböző forrásokat stratégiailag kombinálni a növekedés érdekében.

Lakatos Gergely, a Rockwood Quantum ügyvezetője szerint az 5%-os kamatozás hosszú távon kifejezetten előnyös, hiszen a visszafizetett összeg gyakorlatilag megegyezik a felvett tőkével. “Az 1%-os tulajdonrész pedig nem jelent valódi befolyást, így nem korlátozza a cég működését vagy a tulajdonos döntési szabadságát.” Úgy véli, a tőkealap megbízható partner, nem „blokkolja” a vállalkozás növekedését, hanem épp ellenkezőleg: stabil hátteret és fejlődési lehetőséget ad. Hozzátette, hogy a magyar kkv-k nagyon különböző helyzetben vannak – más igénye van egy 5 fős mikrocégnek, mint egy több százmilliós forgalmú középvállalkozásnak –, de az ilyen programok segítenek átlépni a méretkorlátokat és erősíteni a növekedési pályát.

Mészáros Ádám, a KAVOSZ Zrt. stratégiai és üzleti főigazgatóság vezérigazgató-helyettesének tapasztalatai szerint a magyar kkv-k és általában a pénzügyi szektor szereplői ma már tudatosabbak, mint korábban: értik a pénzügyi termékeket, és egyre jobban átlátják a piacok működését. A kihívás szerinte inkább a kockázatvállalás területén van. „Nem az a probléma, hogy ne lennének bátrak a vállalkozók, hanem hogy két véglet jellemző: vagy egyáltalán nem mernek kockázatot vállalni, vagy túl nagyot. A hitelpiac azonban nem fekete-fehér – fontos lenne megtalálni a középutat, a tudatos, mérsékelt kockázatvállalást. A kkv-knak ebben érdemes fejlődniük, és átgondolniuk, hogy a különböző pénzügyi termékek és szolgáltatások nem egymás versenytársai, hanem sokszor egymást kiegészítő eszközök a növekedéshez.”

Címlapkép forrása: Portfolio