Vasárnap választásokat tartottak a németországi Szász-Anhalt tartományban, amely kiemelt jelentőséggel bírt, mivel ez volt az utolsó erőpróba a szeptember 26-i országos választás előtt. A CDU hatalmas főlénnyel nyert, a győzelemre nagy szükség is volt, tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapokban a párt gyengén szerepelt a közvélemény-kutatásokon és más tartományi választásokon. A vasárnapi eredmények tükrében az ING saját anyagában kiemelten foglalkozott azzal, hogy a mostani eredmények mennyiben hathatnak ki a szövetségi választásokra. Véleményük szerint a változások szele nem olyan erős az országban, mint azt egyesek jósolták, azonban számos váratlan esemény befolyásolhatja a trendeket szeptemberig.
Ma elindítja egy jogi eljárás első lépését az Európai Bizottság Németországgal szemben egy olyan ügyben, ami egy éve robbant a koronavírus-válság kellős közepén és az Európai Unió alapvető jogi felépítményét kérdőjelezte meg. A jogi vita idén májusra nyugvópontra jutott, de a jelek szerint most ezt akarja végleg elvarrni a Bizottság azzal, hogy betámadja a németeket és ezzel üzen minden tagállam minden bíróságának, hogy az EU-s jog az elsődleges és az Európai Bíróság áll minden bíróság felett. A fő cél az lehet, hogy a német alkotmánybíróság tavalyi renitens magatartása miatt ne kapjon "vérszemet" se Magyarország, se Lengyelország, se egyetlen tagállam egyetlen bírósága sem, mert akkor az egész EU jogi felépítménye omlana össze.
Frissítés! Szerdán délután valóban be is jelentette az Európai Bizottság, hogy elindítja a kötelezettségszegési eljárás első lépését, egy hivatalos levélküldést a német kormány felé, amelynek két hónapja van reagálni, megoldani a helyzetet. Ha ez a válasz majd nem elégíti ki a Bizottságot, akkor indoklással ellátott véleményt küld a Bizottság a német kormánynak, amelyre szintén két hónapja lesz válaszolni és ha ez sem elégíti ki a Bizottságot, akkor (pl. otthoni törvények nem módosulnak úgy, hogy még egyértelműbben rögzítsék: az EU-s jog elsőbbrendű és a német alkotmánybíróság se kérdőjelezheti ezt meg), akkor az Európai Bíróságra küldi az ügyet. Könnyen lehet, hogy a valódi cél éppen ennek elérése, azaz az, hogy majd az Európai Bíróság mondja ki a "tisztázó" üzenetet a német bíróság felé, (illetve akár pénzbírságra is kötelezze Németországot). Erre utal, hogy a kötelezettségszegési eljárást a német kormány ellen indította a Bizottság, miközben a galibát a német alkotmánybíróság döntése váltotta ki, amely viszont független intézmény, így rá az Európai Bizottság figyelmeztetése sem alkalmazható.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke óvatosságra intett Heiko Maas német külügyminiszter hétfői, a tagállami vétó lehetőségének eltörlésére vonatkozó felvetésével kapcsolatban az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában, amire még hétfőn este Orbán Viktor magyar kormányfő is éles hangú cikkben reagált néhány órán belül.
Órákkal azután, hogy Heiko Maas szociáldemokrata német külügyminiszter a sorozatos magyar vétók után azt javasolta: meg kell szüntetni az uniós külpolitikában az egyhangú döntéshozatalt, éles hangú vélemény cikkben reagált Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Ebben direktben nem utasította el az egyhangúságról a minősített többségre való áttérést a közös külpolitikában, de közben arra is javaslatot tett, hogy „Ideje volna, hogy a nyilatkozattermelő külpolitikai bürokraták helyett végre Európa valódi vezetői, a külpolitika valódi formálói, vagyis az állam- és kormányfők kézbe vegyék a nagy stratégiai kérdéseket”.
Frissítés: Kedden reggel az Európai Tanács elnöke, Charles Michel máris hűtötte a német javaslat kapcsán forrósodó kedélyeket, miszerint az ilyen nagy jelentőségű javaslatokat érdemes alaposan végiggondolni és legalább meg kell várni vele az éppen most indult egy éves konferenciasorozat eredményét az EU jövőjéről.
A jelek szerint besokallt az elmúlt hetek sorozatos magyar vétóitól a német külügyminiszter, mert a mai berlini nagyköveti értekezleten szokatlanul kemény hangnemben beszélve leszögezte: meg kell szüntetni az egyhangú döntéshozatalt, azaz a minden tagállam számára adott vétó lehetőségét az EU-s külpolitikai döntéshozatalban, mert ha ez így folytatódik, akkor az veszélybe sodorhatja az EU egységét.
Vasárnap nagy horderejű tartományi választást tartottak Szász-Anhalt tartományban. A tét nagy volt a kormányzó CDU számára, mivel kérdéses volt, hogy meg tudják-e őrizni vezető pozíciójukat a populista AfD-vel szemben. Külön nagy próbatétel volt a választás a népszerűségi gondokkal küszködő kereszténydemokrata kancellárjelöltnek, Armin Laschetnek is a szeptemberi szövetségi választások előtt. Az eredmények alapján azonban elmondható, hogy a CDU és Laschet is megerősödve jöttek ki a megmérettetésből. Ennek ellenére német lapok arra figyelmeztetnek, hogy az AfD továbbra is fontos szereplője a német politikai életnek, illetve, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a pártoknak a volt keletnémet tartományok problémáira, ahol az AfD kifejezetten erős.
Áprilisban a gyáripari megrendelések 0,2%-kal elmaradtak az előző havi szinttől. Első látásra a gyenge adat folytatása a nagy visszaesést hozó kiskereskedelmi forgalmi jelentésnek, és a második negyedév lendületvesztését sugallja - szerencsére azonban nem ilyen gyászos a kép.
A szeptemberi parlamenti voksolás előtti utolsó tartományi választást nagy fölénnyel nyerte a CDU Szász-Anhaltban. A felmérések alapján országosan kiélezett lehet a versenyfutás a Zöldekkel, a mostani adatok azonban arra utalnak, hogy kevésbé forradalmi a hangulat, mint sokan hitték, bár Szász-Anhalt hagyományosan a CDU pályája.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot a németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott törvényhozási (Landtag-) választáson az urnazárás után közölt első eredménybecslések szerint.
Az Európai Unió tagállamállamainak kormányait tömörítő Európai Tanács pénteken megállapodott, hogy megtiltja a fehérorosz légitársaságok számára, hogy átrepüljenek az EU légterén és hozzáférjenek az unió területén fekvő repülőterekhez.
Befejeződtek az Északi Áramlat-2 gázvezetékpár első vezetékének csőfektetési munkálatai - jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén tartott beszédében.
A Nap sugárzási energiáját hasznosító rendszert kell telepíteni minden újépítésű lakóingatlan tetőszerkezetére 2022-től Németországban egy pénteken kiszivárogtatott kormányzati terv szerint.
Nagyszabású fejlesztési programot tervez a vezető nyugati ipari hatalmakat összefogó G7 csoport az Övezet és út kezdeményezés (BRI) nevű külgazdasági stratégia révén erősödő kínai befolyás ellensúlyozására - írta pénteken a Handelsblatt című német üzleti lap.
Nem repülhetnek németországi célállomásokra menetrend szerint közlekedő orosz utasszállító gépek - döntött szerdán a szövetségi közlekedési minisztérium, válaszul arra, hogy az orosz fél nem adott engedélyt júniusra a Lufthansa német légitársaság oroszországi járatainak üzemeltetésére.
Közel három éve nem ment annyira jól a német autóipari vállalatok üzlete, mint most májusban, a kilátásaikat azonban némileg aggályosnak tartják a cégvezetők az Ifo gazdaságkutató intézet szerdán publikált felmérése szerint.
A vártnál jobban csökkent az előző havihoz képest és kevésbé nőtt éves bázison a kiskereskedelmi forgalom áprilisban Németországban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerdai jelentése alapján.
A koronavírus harmadik járványhullámának enyhülése miatt most nincs szükségünk arra, hogy az áprilisban hozott speciális jogszabályt meghosszabbítsuk, ami a tartományoktól elvette a korlátozások elrendelésének jogát, hanem hagyhatjuk, hogy ez a jogszabály lejárjon – jelentette ki hétfőn este Berlinben Angela Merkel német kancellár.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt szeretné, hogy Németország fegyvereket adjon el országának, támogatandó Kijev küzdelmét az orosz támogatású szeparatisták ellen az ország keleti részén - derül ki abból az interjúból, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi kiadásában jelent meg az ukrán államfővel.
