2020 törést hoz a populista-autoriter rendszerekben, és nagyon nagy erőfeszítésre vagy direkt agresszióra van/lesz szükségük, hogy a korábbi status quo-t fenntartsák. S mivel véleményem szerint télen újabb, igen komoly gazdasági-egészségügyi problémák lehetnek, koránt sincs még vége a történetnek – írja legfrissebb blogbejegyzésében Zsiday Viktor befektető.
Válaszút előtt áll az Európai Unió, el kell dönteni, melyik úton akar elindulni: gazdasági vagy politikai unió felé - mondta szerdán Budapesten Dani Rodrik világhírű közgazdász. A Harvard egyetem professzora hozzátette: az eurózóna válságára adott válaszok miatt ő pesszimista, hiszen szerinte inkább a nemzetállamoknak kellene visszaadni egy kicsit nagyobb szabadságot.
A kormányoknak sokkal többet kellene az oktatásba fektetniük, hogy egyenlő feltételeket biztosítsanak minden társadalmi rétegből jövők számára: ez lenne a leghatékonyabb módja hosszú távon a világgazdaságot sújtó egyik legnagyobb probléma, a növekvő vagyoni egyenlőtlenségek mérséklésére - véli Branko Milanovic, a téma egyik elismert szakértője. A közgazdász professzor szerint minél hamarabb meg kell állítani a társadalom szétszakadását, máskülönben veszélybe kerülhetnek a demokratikus rendszerek, helyüket pedig olyan "pluto-populista" rezsimek vehetik át, amelyekben pénzemberek saját érdekeik érvényesítése közben látszatpolitizálással szolgálják ki a társadalom alsóbb rétegeit.
Az álhírek problémája központi témává vált az elmúlt egy évben, és a mai napig egyre több ország választási eredményeivel kapcsolatban merül fel. A két techóriáson (Google, Facebook) hatalmas a nyomás, hogy megoldást találjanak, míg mások a médiaértés oktatását sürgetik. Utóbbi azért is szükséges, mert a Stanford Egyetem kutatása szerint az iskolás korúak többsége egyáltalán nem tudja megkülönböztetni a valós és a hamis híreket. Szintén csak kevesen tudják, hogy ma már a videókat is épp olyan könnyű manipulálni, mint a fotókat, ami miatt a jövőben még nagyobb veszély leselkedik a kevéssé tudatos hírfogyasztókra. Többek szerint valódi krízisről beszélhetünk, de tényleg az álhírek jelentik a bajt, vagy máshol gyökerezik a probléma? És mi lehet a megoldás?
2017 eddigi fejleményei alapján elmondhatjuk, hogy Európa köszöni szépen, többé-kevésbé jól van: a lezajlott kulcsfontosságú választások a piacok számára megnyugvást hoztak, ami mellett a konjunktúramutatók és a növekedési számok is azt jelzik, hogy kedvező évet fog zárni a gazdaság. Csakhogy eközben számos jel arra mutat, hogy Olaszországban komoly válság lappang, a kilátásokat pedig tovább rontja, hogy náluk is erősödik a populizmus. Bár az előrehozott választások esélye elszállt, tavasszal így is, úgy is új parlamentet kell választani, ami borítékolhatóan felbolygatja majd a pénzügyi piacokat, sőt, szélsőséges esetben akár bajt is hozhat Európára.
Normál esetben a hollandokon kívül nem sok mindenkit szoktak érdekelni a holland választások, azonban most, hogy Európa-szerte és az Egyesült Államokban is előretört a populizmus, sokan attól tartanak, hogy Hollandia lehet a következő dominó a sorban. A közvélemény-kutatások jó ideje azt mutatják, hogy a március 15-én sorra kerülő általános választások után Geert Wilders iszlámellenes és euroszkeptikus pártja lehet a legnagyobb párt a parlamentben, igaz, ebből még egyáltalán nem következik, hogy kormányra is kerül. Sőt, a nagyobb pártok kizárták annak lehetőségét, hogy együttműködjenek Wilders-szel, így valószínű, hogy a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt részvétele nélkül alakul meg a következő koalíciós kormány.
Ray Dalio, a világ legnagyobb hedge fundjának, a Bridgewaternek az alapítója szerint a legnagyobb fenyegetést ma az Európai Unióra a populizmus előretörése jelenti, nem a hitelválság - írja a CNBC.
Az állami cégeket érinti, a személyi jellegű kiadásaikat.
Kőkemény mozgásokra számíthatunk a devizapiacokon.
Különleges létesítményről van szó.
Ismét a vámháború van fókuszban.
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
