Az infláció az utóbbi három hónapban már meghaladta az 5%-ot, és semmi jele annak, hogy alacsony szintre csökkenjen. Nem véletlen, hogy egyre több nyugdíjas szervezet követeli a nyugdíjemelés mai módszerének megváltoztatását. De mi a baj a mostani rendszerrel?
Ha az infláció alacsony, miközben a nemzetgazdasági átlagbér növekedése magas, akkor a nyugdíjak inflációs emeléstől függő vásárlóértéke az aktív korúak keresetének vásárlóértékéhez képest folyamatosan zuhan, emiatt minden nyugdíjas a relatív elszegényedés csúszdáján siklik egyre lejjebb. Ráadásul Magyarországon nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér, és a nyugati országokhoz képest erőtlen az önkéntes megtakarítások pillére is, ezért az állami nyugdíjrendszernek szinte kizárólagos szerepe van az időskori anyagi ellátás biztosításában - így egyértelműen kulcskérdés a nyugdíjemelés módszere.
Ahogyan a héten rámutattunk: 2018-ban ha csak az inflációs adatokat nézzük, akkor a nyugdíjasok örülhettek a tavalyi nyugdíjemelésnek. Most pedig azt mutatjuk be, hogy 2011 óta a nyugdíjak reálértéke hogyan változott és mennyit javult az időskorúak helyzete.
A miniszterelnök Ukrajna EU-csatlakozásáról, a közel-keleti helyzetről és a költségvetésről is beszélt.
Működésben a kereskedelmi háború.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Nem igazán kedvelik Washingtonban.
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
