Kínai autókonvoj volt a célpontja egy öngyilkos merényletnek Pakisztán déli részén, a támadásban két helyi gyerek meghalt, többen megsebesültek, köztük egy kínai állampolgár - közölte szombaton a kínai nagykövetség. Az elkövető valószínűleg a pakisztáni tálib mozgalom tagja volt.
Három körzetet is elfoglaltak a táliboktól a részben helyi lakosokból, részben az Afganisztáni Nemzeti Ellenállási Front fegyvereseiből szerveződött ellenállók pénteken – írja a Washington Post.
Afganisztánban győzött a dzsihád. A tálibok bebizonyították: igenis képes egy lerongyolt kézifegyverekkel felszerelt milícia elsöpörni az Egyesült Államok által felszerelt és kiképzett haderőt, sőt, számos vélemény szerint ezzel Amerika is vereséget szenvedett. Sok politikai elemző kezdte el vizsgálni, hogy milyen kockázatokkal jár majd az Afganisztánból meginduló menekülthullám, a valós veszélyt viszont nem biztos, hogy épp a saría elől menekülő emberek jelentik, hanem azok a már fejlett országokban élő szélsőségesek, akiket inspirálhat a tálibok győzelme – legyen szó iszlamistákról vagy más radikális mozgalmakról.
Csütörtökön is több afganisztáni városban tüntettek a tálibok ellen, helyszíni beszámolók szerint lövések is eldördültek, a megmozdulások során többen életüket vesztették.
Júliusban rátalált egy kiberbiztonsági szakember, Bob Diachenko egy olyan listára, melyen azok a nevek és személyes adatok szerepeltek, melyeket az FBI 2 millió lehetséges terroristáról tart nyilván.
Sajtóértesülések szerint elfoglalta az Amrulla Szaleh afgán ex-alelnök által vezetett tálib-ellenes mozgalom Csarikart, Parván tartomány központját. Az egyelőre csak „Pandzsír ellenállás” néven ismert fegyveres szervezet a ’90-es évek végén, a tálibok ellen harcoló Északi Szövetség utódszervezeteként tünteti magát fel, a mozgalmat támogatja Ahmad Masszoúd is, a kommunista, majd tálib rezsim ellen harcoló legendás mudzsahed vezető fia. Az ellenállás központja, a Pandzsír-völgy az utolsó olyan terület Afganisztánban, melyet még nem irányítanak a tálibok és Szaleh ex-alelnök azt ígéri, mindent elkövet majd, hogy ez így is maradjon.
Miért vonják ki a NATO-katonákat Afganisztánból? Tudták a döntéshozók előre, hogy össze fog omlani az afgán kormány? Mi vár Afganisztánra tálib uralom alatt? Mi lesz azzal a rengeteg fegyverrel, amit ott hagytak az amerikaiak? Megérezheti Joe Biden kormánya a kaotikus kivonulás hatásait? Podcast!
Megtartották első sajtótájékoztatójukat a tálibok az afganisztáni hatalomátvétel után. Az eseményen elfogadó vezetést, a női jogok tiszteletben tartását és sajtószabadságot hirdettek – amíg azok kompatibilisek az iszlám törvénykezéssel.
Mark Milley, az Egyesült Államok haderejének vezérkari főnöke azt mondta az amerikai Szenátusnak, hogy az Al-Kaida és más terroristacsoportok gyorsabban visszatérhetnek Afganisztánba, mint az korábban várható volt a gyors tálib hatalomátvétel miatt – írja a CNN.
Elmenekült az afgán jegybankelnök is Kabulból, aztán hosszas Twitter-threadet készített, melyben az afgán kormányt és haderőt támadja inkompetenciájuk miatt és elmeséli, hogy ő hogy élte meg az országának hirtelen összeomlását.
Sorra érkeznek a nyilatkozatok a nemzetközi közösségtől a tálibok győzelmét illetően. Amerika ellenségei örömködnek és gratulálnak az iszlamistáknak, a szövetséges országok viszont elkeseredetten figyelik az országban történő eseményeket.
Ezrek menekültek Kabul városából az Egyesült Államok által ellenőrzött kabuli reptérre, hogy az utolsó biztonságos útvonalon elhagyhassák az országot a tálib hatalomátvétel után. Az iszalmisták megtorlásától rettegő afgán állampolgárok elözönlötték a kifutópályákat és a felszálló amerikai katonai repülőgépekre kapaszkodtak. Már legalább öt ember meghalt és az amerikaiak fegyverhez nyúltak, hogy a pánikoló tömeget megfékezzék.
Egy nap alatt elesett Kabul. A tálibok elfoglalták az elnöki palotát és győzelmet deklaráltak. Az iszlamista felkelőknél jobban felszerelt, kiképzett és nagyobb létszámú afgán kormányerők különös ellenállás nélkül letették a fegyvert. Az Egyesült Államok és más nyugati országok jelenleg a kabuli repteret bázisként használva próbálják evakuálni nagykövetségi dolgozóikat. A reptér körül teljes a káosz: ezrével próbálnak menekülni az országból az afgánok, a szélsőséges iszlamista rezsim pedig még sok tízezer, ha nem százezer ember életét veszélyezteti. A tálibok azt ígérték, békés és humánus rezsimet építenek majd Afganisztánban, de ez aligha valósul majd meg és ennek már most láthatók a jelei. Közben rengeteg amerikai fegyvert kaparintottak meg, melynek egy része nemzetközi terrorszevezetek kezébe kerülhet és az afganisztáni dzsihád győzelme más iszlamista szélsőségeseket is felbátoríthat.
Asráf Gáni afgán elnök elhagyta az országot, és Tádzsikisztán irányába távozott - jelentette a Reuters egy magas rangú belügyi tisztségviselőre hivatkozva
Joe Biden elnök tavasszal bejelentette: a NATO katonák elhagyják Afganisztánt, ezentúl az afgán kormány és haderő kezében van az ország további sorsa. A radikális iszlamista tálib lázadók elsöprő offenzívába kezdtek: pár hét alatt szinte a teljes vidéket és a nagyvárosok több mint felét az uralmuk alá hajtották. Az afgán hadsereg papíron nagyobb, jobban kiképzett, jobban felszerelt volt, ráadásul még légi támogatást is kaptak az Egyesült Államoktól, mégis úgy tűnik az eddigiek alapján, hogy képtelenek érdemi ellenállást támasztani a kvázi irreguláris milíciaként funkcionáló tálibok ellen. Annak, hogy ilyen gyorsan összeroppant az afgán haderő, számos oka van, megpróbáltuk összeszedni a lényegesebbeket.
Hajlandó megosztani a hatalmát az afgán kormány a tálibokkal, ha az Iszlamisták cserébe leállítják offenzív hadműveleteiket – állítják az Al-Jazeerának afganisztáni kormány-tisztségviselők.
Öt tartományi fővárost is elfoglaltak a tálibok Afganisztánban mindössze pár nap leforgása alatt, köztük Kunduzt, az ország hatodik legnépesebb városát. Közben egyre hevesebb harcok dúlnak az ország második és harmadik legnagyobb városa körül is és Kabulban is egyre aktívabbak az iszlamisták, ahol váratlanul megölték az afgán kormány sajtófőnökét. Vidéken tombol a szárazság, ami veszélyezteti az ország ivóvíz- és élelmiszer-ellátását is és hónapokon belül éhínség fenyegeti a közel 40 milliós ország jelentős részét. Nagyon úgy néz ki, hogy mély humanitárius krízis van kialakulóban Afganisztánban és az amerikai kormány egyszerűen széttárja a karjait mondván, hogy ők megpróbáltak rendet rakni, de 20 év, több ezer emberélet és sok száz milliárd dollár nem volt erre elég.