Továbbra is tömegek menekülnek a Vlagyimir Putyin által szerdán elrendelt részleges mozgósítás elől: nagy sorok vannak a finn, grúz, de még a mongol határátkelőknél is, repülőjegyet már nem nagyon lehet kapni. Oroszországban a mozgósítás ellen tüntetőket, egyetemi hallgatókat is besoroznak, és aránytalanul nagy számban küldhetnek frontra etnikai kisebbségekhez tartozókat. Vasárnapi háborús híreink egy helyen.
A koronavírus-járvány kezelése elleni radikális tüntetések sorozatához hasonló tiltakozó mozgalom indulhat el Németországban az energiaválság és az általános drágulás miatt a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) belső elemzése szerint - jelentette a Der Tagesspiegel című lap a hétvégi számában.
Az Irán északi részén több mint egy hete elkezdődött kormányellenes tüntetéseken már több mint hétszáz embert tartóztattak le a helyi rendőrség közlése szerint.
Szeptember 15-én az iráni erkölcsi rendőrség nem megfelelő fejkendő viselés miatt a nyílt utcáról elvitt egy 22 éves kurd származású lányt, Mahsza Aminit, akit másnap holtan találtak. Azóta minden nap tüntetések vannak az országban, amelyek először a kurdok lakta régióban kezdődtek, de gyorsan átterjedtek az ország nagyvárosaira is. Napról napra egyre több halálos áldozata is van az eleinte a női jogokért felszólaló, majd fokozatosan a rendszert kritizálni kezdő tüntetéseknek. Az események bemutatásán túl megnéztük azoknak az okait, valamint a tüntetések várható következményeit igyekszünk bemutatni.
Várható volt, hogy a morálbeli problémákkal küzdő orosz haderő gondjait nem éppen a mozgósítás fogja megoldani, főleg, hogy úgy tűnik, egyáltalán nem csupán kiképzett, katonai tapasztalattal rendelkező tartalékosokat hívnak az ukrajnai frontra. Az eddig kiszivárgott videók alapján a behívottak morálja már most alacsony: vannak, akik részegeskednek, vannak, akik verekednek, mások szervezetlenül kiabálnak a reguláris állománnyal, feletteseikkel.
Egy emberi jogi szervezet szerint az orosz rendőrség mintegy 1300 tüntetőt tartóztatott le szerdán, akik Vlagyimir Putyin részleges mozgósításról szóló bejelentése után vonultak az utcára több orosz városban is – írja a Reuters.
Egy török bíróság novemberre napolta el Ekrem Imamoglu isztambuli főpolgármester, Recep Tayyip Erdogan elnök népszerű ellenfelének a tárgyalását, miközben a rendőrség szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosított a bíróság épülete közelében, miután betiltották az Imamoglut támogató tüntetéseket - számol be róla a Reuters.
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Románia 2030-ig másfél milliárd euróval támogassa azokat a nagy energiaigényű ipari fogyasztókat, amelyeknek a működését a magas energiaárak mellett az üvegházhatású gázok kibocsátására kivetett "klímaadó" is veszélyezteti - közölte hétfőn Virgil Popescu, a bukaresti kormány energiaügyi minisztere.
Akár jövő héttől elkezdődhet az újfajta sztrájk bevezetése a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének javaslata alapján, közli az Infostart.
Több mint ezren tüntettek hétfőn reggel azután, hogy a tankerület vezetője pénteken felmentette posztjáról Dezsőfi Györgyöt, a Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét. Az egyik budakalászi iskolában is élőlánccal tiltakoznak az ellen, hogy a tankerületek elbocsátással fenyegetik a polgári engedetlenségi akcióba kezdő pedagógusokat.
Megszokhattuk, hogy a Közel-Keletről általában kaotikus hírek jönnek, tüntetésekről, azoknak a leveréséről, megtorlásokról, és törzsi, vagy felekezeti jellegű összetűzésekről. Első ránézésre Irak jelenlegi helyzete sem tér el nagyban ettől; virágzik a korrupció, nem működnek sokszor az alapvető állami szolgáltatások sem, egymást érik az erőszakos tüntetések, az elmúlt hetekben még a parlament épületét is megszállták a tüntetők. A mostani megmozdulás élén egy befolyásos síita vezető, Muktada asz-Szadr áll, aki talán a korábbi események tükrében meglepő módon épp, hogy csillapítani próbálja az indulatokat és egy személyben felelős azért is, hogy a tüntetők végül békésen elvonultak a törvényhozás épületéből. Szadr rendkívüli népszerűsége számos tényezővel magyarázható, hiszen Irán és az Egyesült Államok befolyása ellen egyaránt harcol Irakban, a regnáló hatalmi berendezkedést azonban nem akarja megdönteni, helyette talán egy jobban működő demokráciát akar építeni, melyben az ország számos vallási és etnikai kisebbsége megfelelően tudja reprezentálni érdekeit. Nézzük, hogy tett szert Szadr jelentős befolyására anélkül, hogy kormányra jutott volna, és hogy tervezi megreformálni a jelenleg igencsak ingatagnak tűnő iraki demokráciát.
Az iráni kormány arcfelismerő technológiával azonosítaná a tömegközlekedési eszközökön azokat a nőket, akik nem tesznek eleget a hidzsáb kötelező viselésére vonatkozó új szigorú szabályoknak - írta a The Guardian című brit lap hétfőn.
A Diákok a tanárokért csoport "Évnyitó - Az oktatás nemzeti ügy" címmel tüntetést szervezett, a Szent István Bazilikánál már gyülekeznek az emberek. A tüntetésre főképp diákok érkeztek délután 4 óra előtt, később folyamatosan telt meg a tér, majd elkezdődött a vonulás a Zrínyi utcában.
Bejutottak pénteken a brit alsóház üléstermébe az Extinction Rebellion aktivista szervezet tagjai, majd tiltakozni kezdtek, és a házelnök széke köré ragasztózták magukat.
Iraki fegyveresek által kilőtt rakéták csapódtak be Bagdad megerősített Zöld Zónájában kedden, és folytatódtak a hétfőn kezdődött összecsapások a rivális síita csoportok között.
Olaf Scholz német kancellárt a szövetségi kormány vasárnapi nyílt napjának rendezvényén félmeztelen tüntetők zavarták meg Berlinben. Nem az első eset, hogy Németország kormányfőt megzavarták egy rendezvényen, nemrég füttyszóval és bekiabálásokkal tüntettek a politikus beszéde közben.
A rendőrség ismét megtiltotta, hogy augusztus 20-ától traktorokkal foglalják el többek között a fővárosi ünnepi helyszíneket, rakpartokat és a Duna-hidakat.
Szenegált gyakran Afrika egyik legstabilabb demokráciájaként szokták emlegetni, amire azzal szolgált rá a francia uralom alól 1960-ban függetlenné vált ország, hogy – ellentétben a fekete kontinensen megszokott trendtől – itt még nem volt katonai puccs, az egymást váltó elnökök békés körülmények között adták át egymásnak a hatalmat. Ez az idilli kép azonban a 2012 óta hatalmon lévő Macky Sall államfő elnökségének utóbbi éveiben igencsak megfakult, amit a vasárnapi parlamenti választások előtt kialakult, halálos áldozatokkal járó tüntetések is igazolni látszanak. A feszült helyzet azután alakult ki, hogy a legfőbb ellenzéki párt vezetőinek választáson való indulását technikai szabálytalanságra hivatkozva nem engedélyezte a kormányzat, valamint az államfő nem zárta ki, hogy a két év múlva esedékes elnökválasztáson harmadszorra is megpályázza az elnöki széket, vagyis ezzel megszegné az alkotmány előírását, amely csak két ciklust engedélyez az államfőknek.
