Telegrammon, majd X-en kezdett terjedni az a fénykép, amely alapján úgy tűnhet, Oroszországnak sikerült megtalálnia és megsemmisítenie egy Oerlikon Skynex légvédelmi rendszert, egyikét a legmodernebb német fegyvereknek.
A brit hírszerzés vasárnapi jelentésében az Oroszországon belüli villongásokkal, köztük is a sorozóirodák elleni, a háború kezdete óta rendszeres támadásokkal foglalkoztak.
Julian Röpcke német OSINT-elemző azonosította a legutóbbi harctéri felvételek helyszínét, amely azt mutatja, az orosz csapatok elérték és elfoglalták az első lakónegyedet Avgyijivkában.
Olekszij Nejizspapa, az ukrán haditengerészet vezetője a Sky Newsnak adott interjújában elárulta, mi hiányzott eddig az ukrán győzelemhez, és min kéne változtatni ahhoz, hogy Ukrajna megnyerje a háborút.
Orosz háborús milbloggerek jelentése szerint az orosz csapatok kisebb sikereket értek el Kupjanszk térségében, a várostól délkeletre húzódó frontvonalon. Az egyik falu elestét már ukrán források is megerősítették.
Toroczkai László, a magyarországi Mi Hazánk párt vezetője egy nemrégiben tett nyilatkozatában azt mondta, hogy pártja visszakövetelné a nyugat-ukrajnai Kárpátalját, ha az ország a folyamatban lévő orosz invázió miatt megszűnne államként létezni. A nyilatkozat komoly nemzetközi botrányhoz vezethet.
A közel két éve tartó ukrajnai háború már a kezdetek óta nemcsak a két ország közötti konfliktusról szól, hanem arról is, hogy melyik fél milyen szervezeteket, hatalmakat tud maga mellé állítani. Ukrajna mögé 2022 februárját követően szinte azonnal felsorakozott a Nyugat, de Kijev az orosz diplomáciai érdekszférában is támogatást szeretne elérni. A legfontosabb szereplő ebben Kína lehet, azonban egyre inkább illúziónak tűnik, hogy Kijev képes lehet eredmények elérni a keleti nagyhatalomnál. Pedig várhatóan Peking nem lesz megkerülhető szereplő a továbbiakban sem.
Ukránbarát hacktivisták, a "BO Team" tagjai állítólag betörtek a Planeta néven ismert orosz űrhidrometeorológiai központba, és 2 petabájtnyi fontos adatot szereztek meg és töröltek az eredeti szerverekről – számolt be a Bleeping Computer. Az orosz hadsereg által használt pontos időjárási adatok nélkül nehezebben hajthatnak végre támadásokat Ukrajna területén.
Borisz Nadezsdin, egy 60 éves helyi törvényhozó és akadémikus lehet Vlagyimir Putyin elnök legkomolyabb kihívója a március 17-i elnökválasztáson. Nadezsdin békefelhívásai, az orosz férfiak katonai mozgósításának megszüntetése és a Nyugattal folytatott párbeszéd, valamint az LMBTQ+ elnyomással szembeni kritikája nagy visszhangot váltott ki a Oroszorszában. Annak ellenére, hogy több mint 100 000 aláírást kell összegyűjtenie ahhoz, hogy biztosítsa helyét a szavazólapon, a jelölt kampánya erős támogatást kapott, az emberek országszerte sorban álltak, hogy aláírják a támogatóíveket. Miközben Putyin győzelme továbbra is elég biztos, Nadezsdin jelölése váratlan politikai kockázatot jelent a hatalmára nézve, és a hatalommal szembeni tiltakozás ritka megnyilvánulását jelzi egy olyan országban, ahol az elmúlt években elnyomták a másként gondolkodókat.
Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna fegyvergyártási kapacitása "növekvő tendenciát mutat", miközben az ukránokat támogató amerikai és európai fegyverszállítmányok jövőjével kapcsolatban is késlekedések, bizonytalanságok alakultak ki. Amerika nukleáris fegyvereket telepíthet brit sajtóhírek szerint Nagy-Britanniába az oroszok jelentette katonai fenyegetés miatt. Az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos híreinket ebben a cikkünkben gyűjtjük össze szombaton.
Egy nagy volumenű gázalku formálódik az Európai Unió és Oroszország között, amihez Ukrajna kész asszisztálni – ez rajzolódik ki az elmúlt napok fejleményei és egy szombati délutáni orosz miniszterelnök-helyettesi nyilatkozat alapján. A fejlemény Magyarország számára is rendkívül érdekes helyzetet teremt, hiszen a hosszútávú magyar-orosz gázvásárlási szerződés kisebbik részét Ukrajnán és Szlovákián, illetve Ausztrián keresztül teljesítik az oroszok, de az orosz-ukrán tranzitszerződés idén év végi lejárata eddig kérdésessé tette a teljesíthetőségét 2025-től kezdve.
Bonyolultabbá váltak az ukrajnai 50 milliárd eurós támogatási programról szóló tárgyalások, mivel a magyar kormány álláspontja az ügyben „nem igazán volt rugalmas” – jelezte egy magasrangú névtelen diplomata a Reutersnek. Ez arra utal, hogy a február 1-jei rendkívüli uniós csúcstalálkozón lehet, hogy mégsem jön össze az egyhangú támogatás a 4 évre szóló 50 milliárd eurós programról, noha voltak már értesülések a napokban arra, hogy a kormány kész feladni a vétóját, igaz mindkétszer határozottan cáfolta ezt a magyar külügyi tárca szóvivője.
A múlt hétvégén hirtelen hatalmas robbanás rázta meg Uszty-Luga kikötőváros egyik vegyiüzemét: kiégett egy gáztároló a Szentpétervártól mindössze 80 kilométerre, nyugatra található településen. Röviddel ezután újabb robbanás következett: ezúttal egy olajtároló komplexum kapott lángra. A hét második felében pedig Szocsi mellett, Tuapsze határán csaptak fel a lángok. Ezeket, a mélyen Oroszország nemzetközileg elismert területén belül található településeket szinte biztosan az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SzBU) vette célba, saját fejlesztésű, nagy hatótávolságú drónokkal. Mik ezek az eszközök, és hogyan működnek? Egyáltalán hogyan jutott hozzá Ukrajna olyan fegyverekhez, melyekkel csapást tudnak mérni akár 800-1000 kilométerre is az ukrán határról? Megválaszoltuk a legégetőbb kérdéseket.
Az EU komoly forrásokat mozgat meg, hogy beindítsa az uniós védelmi ipart. Főként az új fegyverrendsszerek fejlesztésére irányítanak támogatásokat, hogy ezzel is segítsék az ágazatban az innovációt. Azonban a hadiiparban sokkal inkább sürgették Brüsszelt, hogy a szabályozói környezeten is lazítson, mivel a piaci tőkebevonást szinte lehetetlenné teszik az olyan elvárások, mint az ESG-megfelelőség. Az Európai Bizottság így számos engedményt tett, miután a francia kormány is nyomást helyezett az EU-ra az ügyben.
A német Spiegel értesülései szerint a magyar kormány nem ellenzi egy új alap létrehozását Kijevnek, így van esély rá, hogy megállapodás születhet Ukrajna támogatásának ügyében a február 1-jei csúcson - számolt be az Index. A KKM sajtóosztálya szombaton a lapunknak eljuttatott levelében azonban már azt írta: Magyarország nem járul hozzá újabb uniós pénzek fegyverszállításokra való költéséhez. Ez a reakció hasonló mintázatot követ, mint ami csütörtökön történt. Akkor a Bloomberg írta meg, hogy a magyar nagykövet szerdán a brüsszeli ülésteremben jelezte: nem fog Magyarország vétózni az ukrajnai katonai finanszírozási alap felállítása ügyében, majd miután ezt mi is átvettük és értelmező keretbe ágyaztuk, a külügyi szóvivő ezt hevesen cáfolta szerkesztőségünknek.
Oroszország azt állítja, hogy bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy ukrán hadifoglyok utaztak azon az Il-76-o katonai szállítógépen, mely a hét elején zuhant le - közölte a Sky News.
Oroszország nem szolgáltatott bizonyítékot az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) arra vonatkozóan, hogy valóban voltak-e ukrán hadifoglyok azon az Il-76-os katonai szállító repülőgépen, amely szerdán zuhant le az oroszországi Belgorodnál, és elutasítja azt a követelést, hogy nemzetközi bizottságot állítsanak fel a történtek kivizsgálására - jelentette ki Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy pénteki tévéműsorban.
Az Európai Tanács február 1-jei csúcstalálkozója előtt egyre több tagállami vezető, valamint az Európai Parlament is nyomást helyez az Európai Bizottságra, hogy lépjen Magyarországgal szemben. A Politico értesülései szerint francia diplomaták többször is Budapesten jártak, hogy hassanak Orbán Viktor magyar miniszterelnökre és kormányára, hogy ne vétózza meg az Ukrajnának szánt támogatásokat is magában foglaló EU-s közös költségvetési módosítást. Bár a médiában több szó esett már a hetes cikk szerinti, a tanácsi szavazati jogot felfüggesztő eljárás felpörgetéséről, a Portfolio forrásai szerint ez inkább az uniós feszültségeket enyhíteni kivánó politikai manőver.
Az Oroszországgal való konfliktusból eredő energiakapacitás-hiány ellensúlyozására Ukrajna négy új atomerőmű építésébe kezd, és a munkálatok várhatóan már idén nyáron vagy ősszel megkezdődnek – derül ki German Galuscsenko ukrán energiaügyi miniszter nyilatkozataiból.