Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely részletesen rögzíti, hogy milyen fejlesztéseket támogat a kormány a Modern Városok Program keretében május végén Hódmezővásárhellyel kötött megállapodásból és kik az egyes fejlesztések konkrét felelősei.
A magyar kormány 2020-ig 1500 milliárd forinttal támogatja a vasút korszerűsítését - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára hétfőn Hajdúszoboszlón.
Továbbra sem veszít lendületéből a hazai építőipar. Az év második három hónapjában közel 452 milliárd forint értékben indultak el kivitelezési munkák Magyarországon, így az első félévben megkezdett munkák értéke összesen több mint 953 milliárd forintot tett ki. A magasépítések motorjának továbbra is a lakásépítések számítanak, az első félévben megkezdett társasházi (4-nél több lakást tartalmazó) lakáskivitelezési munkák összértéke meghaladta a 180 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 63 százalékos növekedést jelentett. A projektek befejezésére azonban még továbbra is várni kell, a következő félévévekben azonban jelentős bővülésre lehet számítani, már a következő 6 hónapban közel 150 milliárd forint értékben várhatóak társasházi átadások- derül ki a 2017. második negyedéves EBI Építésaktivitási Jelentésből.
A kormány mintegy 155,2 milliárd forint hazai forrást biztosít a Százhalombatta-Pusztaszabolcs, valamint a Budapest-Hatvan közötti vasúti vonalszakasz korszerűsítése során megvalósuló projektekre a pénteken megjelent kormányhatározatban.
Júniusban az építőipari termelés volumene 1,1%-kal volt magasabb a májusi szintnél, ami azt jelenti, hogy a májusi szintugrás után is tart a növekedés a szektorban, mindkét építménycsoportban.
Megszavazták a parlamentben, így már idén elindulhat a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai tehervagonok számára történő kibővítése - írja a Világgazdaság. Az erre felvett hitel kamataival együtt a beruházás végösszege elérheti a 750 milliárd forintot, ami úgy jönne össze, hogy a továbbra is 472 milliárd forintosnak mondott alap beruházáshoz hozzájönne egy 80 milliárdos vasúti sínáthelyezési tétel a budapesti szakaszon és ezekre jönne rá az áfa, illetve a kamatok.
A kötött pályás közlekedésre mintegy ezermilliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre 2022-ig, a 2014-2020 évekre szóló fejlesztési időszakban, a biztonságos forráselköltés érdekében a magyar kormány ezen a területen is túlvállalást készít elő hazai keretből - mondta Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten.
Tavaly szeptemberben jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal eredetileg tervezett 470 milliárd forintos költségvetése az olimpia miatt 80 milliárd forinttal növekszik. Az olimpiai falu miatt ugyanis át kellett volna tervezni a vasút fővárosi szakaszát. Az olimpiától való visszalépés ellenére azonban marad a 470+80 milliárdos költségvetés - írja a 444.hu.
Elbukhat a tervezett Budapest-Belgrád-vasútvonal fejlesztése, miután egyre több jel utal arra, hogy a magyar vagy a kínai fél kihátrál a projektből - írja a Magyar Nemzet. A beruházás ügyében az EU közel egy éve kötelezettségszegési eljárást folytat, így egyelőre az építkezés sem kezdődhetett el.
Az Európai Bizottság is megvizsgálja azt a közelmúltbeli magyar törvénymódosítást, amely 30 évre titkosította az összes magyar vasúti beruházás lényeges adatait - számolt be a testülettől kapott levél alapján ma a Párbeszéd EP-képviselője, Jávor Benedek. A párt emlékeztet, hogy ők már a tavalyi magyar parlamenti szavazás idején is felhívták a figyelmet a közpénzfelhasználás szempontjából visszás módosításra és ezt követően fordultak az Európai Bizottsághoz.
Nettó 331 milliárd forintot tartalmaz az elővárosi vasútvonalak fejlesztésére és vasútállomások korszerűsítésére fordítható Integrált közlekedésfejlesztési operatív program (IKOP) kerete, melyből Magyarország kilenc vasúti projektet valósít meg - írja a Magyar Idők. A fejlesztések között szerepel a Liszt Ferenc repülőtér kötött pályás kapcsolatának kiépítése is, aminek egy része a föld alatt futna.
Az EU pekingi külügyi részlegétől is reagáltak az 522 milliárdos Budapest-Belgrád vasútfejlesztési beruházással kapcsolatos múlt heti hírekre, és kiderült: az Európai Bizottság nem formált semmilyen véleményt a projekttel kapcsolatban, illetve nem is tett semmilyen lépést ellene - hívja fel a figyelmet a Magyar Hírlap. A cikk üzenete az, hogy nincs veszélyben a vasútfejleszési projekt, csak egyelőre zajlanak az egyeztetések.
Műszaki problémák merültek fel a Kapsch-MVM párostól még 2013-ban megrendelt vasúti adatátviteli rendszer kiépítésével, ami több tízmilliárd forintos költségvetési gondokhoz vezethet - írja a 444.hu. A nyertes konzorcium a rendszer kiépítését ugyan befejezte 2015-ben, de az mégsem működik. Egy belső anyag szerint a kormány attól tart, hogy emiatt vissza kell fizetni az elnyert és már nagyrészt ki is fizetett uniós támogatást, illetve egy kötbér-fizetési kötelezettségbe is belefuthat. Ami még rosszabb, hogy mivel nem működik az EU által előírt rendszer, így az EU akár még vissza is tarthatja a következő évekre már beígért uniós támogatást Magyarországtól, illetve később kötelezettségszegési eljárás is indulhat.
Összesen 17 közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos projektjavaslatot fogadott el a kormány, melyeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 2016. évi pályázati kiírására nyújtanak be - olvashatjuk a tegnapi közlönyben. A projektek többsége a vasúthálózat fejlesztéséhez kapcsolódik, de találunk köztük légiforgalomhoz, közforgalmú kikötőhöz és elektromos villámtöltő-hálózathoz kapcsolódó projektjavaslatokat is. A legnagyobb beruházás a Békéscsaba- Lőkösháza vasúti vonalszakasz felújítása, mely összköltsége 100,5 milliárd forint.
Minimum 50, maximum 70 milliárd forintos keretösszegű megállapodást írt alá ma Botka László, Szeged polgármestere és Orbán Viktor, miniszterelnök. Ez az együttműködés a huszadik a Modern Városok Program keretében, amely során 19 fejlesztés valósulhat meg Szegeden. A projektek közül kiemelték a 15 milliárdos vegyes dél-tiszai híd megépítését, a 7 milliárdos fedett uszoda megépítését és egy 200 hektáros területen elterülő ipari park kialakítását. Orbán Viktor az olimpiarendezési népszavazással kapcsolatos kérdésre is válaszolt röviden, ezt külön cikkünkben írtuk meg:
A magyarországi vonatok rengeteget késnek, az utasok nem elégedettek a szolgáltatás színvonalával, a jegyárak rugalmatlanok és relatíve drágák - valamiért mégis a magyar az egyik legtöbbet vonatozó nemzet Európában. A magyar vasút helyzetét tíz grafikonon és megállapításon keresztül mutatjuk be, a 28 európai ország (a vasút nélküli Ciprust és Máltát leszámítva az összes EU tagállam, valamint Svájc és Norvégia) vasúthálózatát figyelő Rail Market Monitoring Scheme (RMMS) adatai alapján.
Míg a 2007-2013-as ciklusban a budapesti négyes metró építése emelkedett ki toronymagasan az EU-pénzből megvalósult legnagyobb beruházások rangsorában 180 milliárd forintnyi támogatással, addig a mostani ciklusban alig marad el tőle 148 milliárddal az M30-as autópálya Miskolc-Tornyosnémeti közötti szakaszának megvalósítása - derül ki a Portfolio vizsgálatából. Ezt amiatt végeztük el, mert már 3 év eltelt a 2014-2020-as uniós ciklusból és a pályázatok döntő részét kiírta a kormány, így jól kirajzolódik az EU-támogatásból megvalósuló top10 magyarországi beruházás rangsora. Az aktuális rangsor tehát azt jelenti, hogy Miskolcról indul a második "négyes metró", ami egyébként több pénzt emészt fel, mint a régóta húzódó budapesti hármas metró felújítására szánt keret.
Érdekes kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlöny pénteki számában.
Évente 2,3 milliárd forintot biztosít a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához kapcsolódó vegyesvállalat megalapítására és működésének biztosítására - olvasható a Magyar Közlönyben. A magyar és a kínai kormány közötti megállapodás értelmében a vasútvonal 166 kilométeres magyarországi szakaszának felújítását 85 százalékban kínai hitelből finanszírozzák.
241 millió eurós - 74 milliárd forint - támogatást hagyott jóvá az Európai Bizottság a Zágráb és a magyar határ közötti vasútvonal (Gyékényes) fejlesztésére - írja az MTI.
Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadásával vádolják.
Informatikai berendezéseket, telefonokat foglaltak le.
Hamarosan szavaz a Szenátus a segélycsomagról.
Óriási lehet az adatközpontok energiaigénye.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
