vélemény

2017. március 18. 10:15 | Németh György

A nyugdíjról - Tiszta lappal

Van úgy, hogy tiszta lapot kell magunk elé vennünk, mert az éppen előttünk lévő papírosra már annyi mindent és oly összevisszaságban írtunk, hogy magunk sem igazodunk el rajta, más meg még annyira sem. Kezdjük hát tiszta lappal! Az alapoktól gondoljuk át, hogy mi is az a nyugdíj, mármint abban az értelmében, mely okkal lehet a közgazdaságtudomány érdeklődésének tárgya.

2017. március 11. 10:02 | Lovászy László

Milyen lesz az ember 2025-ben?

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke március elsején ismertette az Európai Unió megújítására vonatkozó lehetőségeket 2025-ig bezárólag. A most bemutatott úgynevezett Fehér Könyv öt lehetséges forgatókönyvet (laza kereskedelmi szövetségtől egészen az Európai Egyesült Államokig) vázol fel a Brexit utáni Európai Unió lehetséges fejlődési irányairól. Ám 2025 nincs annyira közel, és a világ úgy felgyorsult, hogy érzésem szerint a hosszú távú előrejelzések túlnyomó része gyakorlatilag mehet a kukába.

2017. március 09. 11:18 | Víg István

Nincs magyar modell, de sürgősen ki kellene találni

Az Európai Unió a csatlakozó országoknak a gazdag országok érdekeit szem előtt tartó liberális szabályokat és a kohéziót segítő pénzügyi támogatást adott, gazdasági modellt nem. Két korábban csatlakozott tagállam azonban már igazolta, hogy a felzárkózás az EU keretei között is lehetséges. Így a később csatlakozók számára a lehetőség nemzeti individuális ügy maradt, ami mindenekelőtt a gazdaság új képességekkel való felruházását jelenti.

2017. március 02. 13:20 | Bánfi Tamás

Budapesti olimpia: javaslat 2028-ra, vagy az azt követő négyévenkénti időpontokra

Álmodni szabad, sőt, kell. Az álom átrepít a hétköznapok szürke, monoton teendőinek tömegén és rendkívüli ötletet nyújt az álmodónak, de az álom ésszerű szelekcióra szorul. Téli olimpiát hegy és hó híján Magyarország nem rendezhet, míg a nyárit ilyen erős akadály nem korlátozza. Habár a Balaton szele a vitorlás versenyekhez lehet, hogy gyenge, a helyi kajakszlalom versenyek talán a magyar-szlovák határon, de még szlovák területen az Öreg-Dunába beleeresztett víz csatornája mellett kiépített szlalompályán baráti együttműködéssel megrendezhetőek. Érdekes jelenség, hogy olimpiát ezideig olyan ország még nem rendezett, amelynek ne lett volna tengerpartja. Lehet, hogy a vitorlásverseny igénye a magyarázat?

2017. március 02. 09:15 | Portfolio

Elárulták a profik, milyen ingatlant vennének

A Portfolio és az RICS közös szervezésében tegnap megrendezett Valuation & Investment konferencián utolsó kérdésként azt tették fel a szakértőknek, hogy milyen ingatlanba fektetnének be, ha lenne 100 millió eurójuk. A résztvevők miután hangsúlyozták, hogy ez a szubjektív véleményüket tükrözi, rövid gondolkodás után az alábbi válaszokat adták.

2017. február 14. 14:44 | Csillag István, Mihályi Péter

Vendégmunkások nélkül nincs olimpia

Egy budapesti olimpia megrendezhetőségével és következményeivel kapcsolatos viták központjában kezdettől fogva a várható közvetlen költségek állnak, merthogy a közvetlen bevételek - a jegyek eladásából, illetve a turizmusból befolyó többletbevételek - viszonylag pontosan számszerűsíthetők. Így volt ez már 2002-ben is, amikor a 2012-es játékok megrendezésének ötletét a Fidesz a választási programjába építette be, és így folynak a viták három éve, amióta a 2024-es (esetleg a 2028-as) olimpia megrendezésére készül a magyar kormány. Akkor is, meg ma is, az olimpia támogatói azzal érvelnek, hogy nem is fog ez olyan sokba kerülni, mert jórészt csak előrehozott beruházásokról van szó: olyan létesítmények épülnek majd, amire később úgy is rá kellene költeni a százmilliárdokat. Az ellenoldal egyfelől azzal érvel, hogy a költségek durván és szándékosan alul vannak tervezve (miként az a hazai állami beruházások esetében hét évtizede történni szokott), másfelől pedig a korrupciós kockázatok költségnövelő hatását emlegeti. Véleményünk szerint a helyzet sokkal súlyosabb: nincs, aki megépítse, amit meg kell.

2017. január 09. 14:25 | Dedák István

Véget ért-e az alacsony bérek korszaka?

A hazai reálbérek az EU-s országokat tekintve a legalacsonyabbak közé tartoznak, ám a kormányzati prognózisok szerint jelentős fordulat áll előttünk. A vágyak és realitások azonban éles kontrasztban állnak egymással, ugyanis Magyarország a reálbéreket meghatározó makrogazdasági fundamentumok tekintetében sokkal rosszabbul teljesített az elmúlt hét évben, mint a globális pénzpiaci válság kitörését megelőző évtizedben.

2017. január 02. 11:01 | Portfolio

A kormány idén elárasztja az országot uniós pénzzel

Hideget és meleget is mondtak a 2016-os év tapasztalatairól a Portfolio évértékelő pályázati körképében megkérdezett uniós szakértők. Nagyon sokan örülnek annak, hogy a pályázatok többsége meghirdetésre került, de ezzel szemben az értékelési rendszer és a bírálat lassúságát emlegetik. Továbbá egyetértenek abban is, hogy a pályázati rendszerben kritikus tényező a közbeszerzések szabályszerű lebonyolítása. A szakértők szerint a közvetlen brüsszeli források a 2020 utáni időszak egyik lehetséges kitörési pontja lehet. Körképünkben piaci és banki pályázati szakértők vettek részt, és mindegyiküknek ugyanazt az öt kérdést tettük fel, a válaszokat pedig abc-sorrendben mutatjuk be.

2016. december 17. 11:29 | Németh György

Tévedés, hogy az alacsony adó segíti a gazdaságot

A természettudományok sajátossága, hogy tudományos megismerés tárgyának törvényszerűségei függetlenek az azokat megismerni vágyó kutatók értékeitől és érdekeitől. A társadalomtudományokban, így a közgazdaságtanban nem ez a helyzet. Ott függnek. Ott előbb értékekből és érdekekből létrehoznak, összeszerveznek egy narratívát (köztük a legbefolyásosabbat, a mindenkori mainstreamet, a főáramot), mint a tények értelmezésének eszközét, majd az így értelmezett tények között összefüggést találva törvényszerűségeket ismernek fel. Azonos tények másik narratívában történő értelmezése egészen más törvényszerűségek felismerését eredményezheti - írja Németh György, közgazdász, szociológus.

2016. december 04. 06:11 | Németh György

Elmenni a szakadék széléig - Különvélemény az adócsökkentésről

2016-ra az ország legfontosabb gazdasági problémájává a munkaerőhiány vált - és nem csupán minőségi, hanem mennyiségi értelemben is. Ennek fő oka a keresetek alacsony volta, ami miatt több százezer, többségükben az átlagosnál fiatalabb és képzettebb magyar állampolgár külföldön vállal munkát. Ez azt is jelenti, hogy fennáll a veszély: ez igen sokuk számára nem egy átmeneti életszakasz kezdete lesz, mert minél inkább elhúzódik munkavállalásuk időtartama, annál inkább külföldön keresik és találják is meg jövőjüket, súlyosbítva az e nélkül is súlyos demográfiai gondjainkat.

2016. december 03. 06:32 | Lovászy László

Fogyatékossá tesz-e minket a mesterséges intelligencia?

Tíz éve, amikor a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt elfogadták, még csak nem is létezett az első, emblematikus iPhone. Idén megkaptam életem első olyan hallásjavító készülékét, ami egy parányi, fülmögötti számítógép és szinte alig látszik. Ezzel a készülékkel már kényelmesen tudok egyénileg beállított hangszínekkel zenét hallgatni, de ami még ennél is fontosabb: bluetooth kapcsolattal már képes vagyok hatékonyan telefonálni, mert a mobilom azonnal átkapcsol, ha fogadom valakinek a hívását. Ez minőségileg óriási előrelépés.

2016. november 22. 16:34 | Szebeni Dávid

Meghátrálás helyett győzelem - Csak a küzdőtér téves

"Meghátrált a kormány" - olvashattuk pénteken számos mértékadó hírportálon az EU források brüsszeli kifizetésének feltételekhez kötése kapcsán. Kellő távolságból és higgadtsággal értékelve a helyzetet azonban inkább az látható, hogy a magyar kormány ügyesen manőverezve, marginális változtatásokkal, győztesen zárhatja le a tárgyalássorozatot.

2016. november 05. 11:15 | Pintér András

Maga biztos nagyon magabiztos

Jön a náthaszezon, sokan fogunk kikötni háziorvosunknál az elkövetkező hónapokban. Képzeljük el az alábbi helyzetet: a megszokott doktor nénink/bácsink épp' szabadságon van, a helyettesítő orvossal pedig most találkozunk először. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy az orvos viselkedése és megjelenése nagyban befolyásolná véleményünket a helyettesítő orvosról. 100-ból 99-en jobban hinnénk egy fehér köpenyes, magabiztos, a javasolt kezelést hezitálás nélkül előíró doki diagnózisának, mint egy határozott választ nem adó, bizonytalanságában a jegyzeteiben turkáló embernek. Nemde? A kérdés csak az, hogy jól tesszük-e, hogy valakit az általa sugallt magabiztosság alapján ítélünk meg?

2016. október 26. 13:00 | Lovászy László

A migráció vagy a robotok mentik meg Európát?

Vajon az európai munkaerő-piacnak szüksége-e van a mostani migránsokra? Röviden: igen. Részletesebben: nincs. Nem ellentmondásos ez? Részben igen. Hosszabb távon megoldást kínál a jelenlegi európai politika a demográfiai helyzetre és a jövőbeni gazdasági kihívásokra? Nem.

2016. október 02. 17:14 | Németh György

Hinni a könnyeknek - járulékcsökkentéssel a munkaerőhiány ellen?

Az utóbbi bő évben olyan helyzet alakult ki a magyar gazdaságban, melyért az előző negyedszázadban a gazdaságpolitikusok a fél karjukat odaadták volna: immár nem az a fő gond, hogy a munkanélküliség szintje magas, s nem is az, hogy a foglalkoztatás szintje alacsony - bár ami a kettő között van (a sem nem munkanélküliek, sem nem foglalkoztatottak tömege) egyáltalán nem elhanyagolható probléma. A fő gond immár a munkaerőhiány - hívja fel a figyelmet Németh György. A közgazdász-szociológus szerint a megoldást nem a járulékcsökkentés jelent.

2016. szeptember 22. 16:02 | Pillár Zsolt

Tofu vagy Eggs Florentine?

Vagyonkezelőként nem titkolhatom, hogy míg egy pénzpiaci, likviditási alap kezelése leginkább egy tofura emlékezet, addig a nyugdíjpénztári vagyonkezelés a legfinomabb paprikás krumplira, puha, meleg kenyérrel az oldalán.

2016. szeptember 15. 11:02 | Matits Ágnes

Matits Ágnes válasza a Pannónia Nyugdíjpénztár nyilvános támadására

Nem szeretnék hosszú vitába bonyolódni, hiszen a Pannónia Nyugdíjpénztár alapfelvetésével magam is egyetértek: természetesen vitatható az általam alkalmazott módszertan. Itt elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy ha a módszertanra vonatkozó kritikák elindítanak egy közös gondolkodást arra vonatkozóan, hogy kialakuljon egy konszenzuson alapuló módszertan a pénztárak minősítésére, akkor én már úgy érezném, hogy célt ért ez a cikk, amelynek éppen a "provokáció" lett volna a fő célja.

2016. szeptember 13. 09:15 | Pallag Róbert

Üzenjük: "A fiúk a bányában dolgoznak"

Alábbi írásában reagált a Generali Alapkezelő befektetésekért felelős vezetője, Pallag Róbert a Portfolio abszolút hozamú alapokkal foglalkozó cikkeire.

2016. szeptember 07. 16:15 | Csillag István, Mihályi Péter

Megoldás-e a járulékcsökkentés?

A kormányzat több ok és elérendő cél miatt, a nagyvállalati érdekképviseleti szervezetek inkább "egy-ügyűen", önös érdekeiket követve három dolgot remélnek egy egyszeri, nagyarányú járulék-csökkentéstől: a munkaerőhiány enyhülését, a piaci, tényleges foglalkoztatás növekedését, illetve a fekete foglalkoztatás egy részének kifehéredését. Cikkünkben végső soron arra keressük a választ, hogy reális-e a fentebbi három várakozás teljesülése.

2016. szeptember 05. 05:50 | Madár István

Megvan a csodaszer a munkaerőhiány ellen?

A magyar bérekre rakódó elvonásokat ismerve aligha lehet a munkáltatói járulék csökkentése ellen érvelni. Az azonban már nem annyira egyértelmű, hogy ettől az eszköztől a munkaerőhiány problémájának hatékony kezelését kell várnunk. Ráadásul - annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban folyamatosan növekvő költségvetési mozgástérről beszélhettünk - egyelőre pénz sincs rá.

Részletes keresés