A korábbi óvatos észrevételekhez képest kezdenek egyre konkrétabb formát ölteni a hazai költségvetési szabályozással kapcsolatos szakmai bírálatok. Az Állami Számvevőszék napokban megjelent tanulmánya például egyenesen darabokra szedte a létező szabályozást, és új alapokra helyezné a fiskális fegyelem biztosítását. Ennek kapcsán érdemes áttekinteni, mi vezetett a sokak által előre megjósolt kudarchoz.
Összességében a fő számok szintjén kedvezőnek tűnik Magyarország szempontjából az Európai Bizottság őszi előrejelzése: jobb növekedést, és 3% alatt maradó hiányt vár Brüsszel. Mindemellett azonban figyelemre méltó fejlemény, hogy a Bizottság várakozása szerint 2013 végére 80% fölé emelkedhet az adósság.
Folyamatosan érkeznek hírek és politikusi értékelések arról, hogy miként is áll az államadósság elleni harc Magyarországon. Legutóbb éppen ma jelentette be Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára, hogy Magyarország GDP-arányos adósságrátája három év alatt több mint 4 százalékponttal csökkent. Ez az állítás azonban ezer sebből vérzik. Hogy is állunk tehát az államadóssággal?
Észnél kell lennie az államnak az őszi devizakötvény kibocsátásnál. A bruttó adósságráta ugyanis annyira magas, hogy egy közepes méretű eladásból következő emelkedés már a tavaly év végi szintnél magasabbra tolná a mutatót. Hogy ez ne így legyen, azt az IMF-hitel előtörlesztése és az utolsó hónapok kötvénykibocsátásnak visszafogása is szolgálja. Igaz, az alaptörvényt még a növekvő államadóssággal sem sértenénk meg, mert a szakmailag pocsék adósságszabályunk annyira "gumiszerű". Így inkább politikai szempontból lenne kínos, ha az idén emelkedne az államadósság.
Az eladósodás előrehaladása visszaveti a gazdasági fejlődés ütemét, és ez az Unión belül különösen igaz a 2004 után csatlakozott országokra - állapítja meg elemzésében Szabó Zsolt, az MFB főmunkatársa. A szakértő számításai visszaigazolják azt a nézetet, mely szerint a 90% körüli adósságküszöböt átlépve különösen káros az eladósodás.
Az előzetes, márciusban közölt hiányadatnál kicsit magasabb, 2% volt 2012-ben a magyar költségvetés GDP-arányos hiánya - erősítette meg a második notifikációban az Eurostat a tavalyi államháztartási adatokkal kapcsolatban. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország a nyolcadik helyet tudhatta magáénak. Az unió statisztikai hivatala szerint az adósságráta tavaly év végére 79,8%-ra csökkent, ami 0,7 százalékponttal magasabb az előzetes adatnál. Görögországgal kapcsolatban kedvezőbb adatot közölt az Eurostat.
Varga Mihály szerint van olyan program, amiből előbb-utóbb ki kell vonulnia az államnak, erre példaként a jegybank növekedési hitelprogramját nevezte, mert az hosszabb távon kockázatos. A nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasznak adott interjújában hangsúlyozta, hogy vannak eredmények az államadósság elleni küzdelemben és elismerte, hogy kifeszített lesz a 2014-es költségvetés, de nem várható megszorítás.
Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül? - tette fel a kérdést László Csaba a közgazdász vándorgyűlés nyitónapján tartott előadásán. A válaszokat különböző forgatókönyvek szerint rendszerezte, és megállapította: amennyiben a versenyképességünk folyamatos hanyatlása nem áll meg, a jelenlegi paraméterek mellett az államadósság csökkenése nem biztosított.
A közelgő devizakötvény-kibocsátásról nyilatkozott Borbély László András a Reuters befektetői konferenciáján. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese elmondta: ha a piaci környezet megfelelő lesz, akkor a januári devizakötvény-lejáratot finanszírozza elő a magyar állam. Várhatóan dollárban denominált lesz a kötvény és az 1 milliárd eurót is meghaladhatja a kibocsátott összeg, de nem sokkal, mert az adósságkezelő az államadósság év végi szintjére is figyel.
Az amerikai képviselőház elfogadta a kormánykiadások finanszírozásának folytatását október 1-jétől december 15-ig lehetővé tévő törvényjavaslatot, amely egyúttal elvonná a pénzügyi támogatást Obama elnök szövetségi egészségügyi törvényétől is.
Újabb fejezetéhez érkezett az államadósság ellen meghirdetett kormányzati küzdelem. Mostanra ugyanis világossá vált, hogy részben a valóság, részben pedig a kormány intézkedései szétcincálták az adósságszabályt. Ezért elérkezett a szembenézés ideje: újra kell gondolnia a már megalkotása óta problémás szabályrendszert. Ebben a helyzetben a kormány számára csak az a kérdés, hogy miként tud ebből a csapdából a legkisebb arcvesztéssel kijutni.
Mikor csökken elfogadható szintre az államadósság, és szűnhetnek meg a különadók? Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatos jóslatának fenntarthatatlanságára Oblath Gábor hívta fel a figyelmet két írásában, majd Balatoni András új szempontot felvetve árnyalta a képet. A témához ezúttal Mellár Tamás szólt hozzá. A közgazdász rávilágít: az eltérés a két szerző számítása között csak látszólagos, alapvetően a deficitpályák eltérésén alapul. A kellemetlen aritmetika elég egyértelműen azt mutatja, hogy a gyors adósságcsökkentés magas növekedést és sosem látott alacsony deficiteket követel meg. A kérdés ezek után már csak az, hogy a gazdaságpolitika csinálói mennyire lesznek képesek ezeket a csöppet sem könnyű keretfeltételeket megteremteni.
A kormány egy ősszel a parlament elé kerülő törvénymódosítással eltörli a stabilitási törvényben szereplő adósságszabályt - értesült a Privátbankár. A sokat kritizált képlet elvetése az Európai Uniónak is tetszene. Az alaptörvényben szereplő szabály megmarad.
A Nemzetgazdasági Minisztérium levette honlapjáról az adósságnyomás-mérőt, ami az államadósság rátát mutatta, arra hivatkozva, hogy az alkalmazás üzemeltetése drága A tárca Indexnek küldött magyarázatából kiderül: nem maradt kapacitás a mérő folyamatos frissítésére.
Már több hete nem működik a Nemzetgazdasági Minisztérium által 2011-ben indított adósságnyomás-mérő. A tárca az augusztus közepi közleményében a magas szoftverkarbantartási igénnyel magyarázta azt, hogy leállították az oldalt. Matolcsyék két évvel ezelőtt 875 ezer forintot fizettek a nyomásmérő kifejlesztéséért, az új verziót viszont már a minisztérium munkatársai készítették és frissítették naponta.
Az orosz kormány jóváhagyta Ciprus 2,5 milliárd eurós adósságának átütemezési feltételeit - közölte pénteken Szergej Sztorcsak pénzügyminiszter-helyettes.
A jelenlegi szabályozási környezetben reális esély van arra, hogy 15 év múlva a magyar államadósság a GDP 50 százaléka alá süllyedjen, amit a válságadók kivezetésének feltételeként határozott meg nemrég a miniszterelnök. A küszöbérték elérését ugyanis segíti a 2011-ben elfogadott és 2015-től hatályba lépő adósságszabály, amelyet figyelembe kell venni a hosszú távú adósságpályára vonatkozó számításoknál is.
Japán államadóssága most először lépte át az ezer billiónyi jent. Ezzel az ország adóssága nagyobb, mint Németország, Franciaország és Anglia teljes gazdasága együtt. A japán költségvetés jelenlegi deficites helyzete azt indokolná, hogy az ország adóemelést hajtson végre. Az erről született tervezet ugyanakkor jelentősen visszavethetné, az egyébként sem túl erősnek számító fogyasztást a gazdaságban. Sinzó Abe, japán miniszterelnök a második negyedéves GDP adatokra vár, hogy eldönthesse, képes-e már az országa megszorításokat elviselni az adóssághegy megfékezése érdekében.
Az IMF-hitel előtörlesztése nem izgatta fel különösebben a pénzügyi világot. Ha belegondolunk, hogy mit is jelent ez a kormányzati akció, megérthetjük azt is, hogy miért hagyja hidegen a szakértőket, miközben a politika igyekszik minél nagyobb sztorit kreálni belőle a nyári uborkaszezon kellős közepén.
A Magyar Nemzeti Bank igazgatósága úgy döntött, hogy az MNB által felvett, kis összegű fennmaradó IMF-hiteltartozást előtörleszti a kormány hasonló lépésével párhuzamosan - tájékoztatta az MNB sajtóosztálya hétfőn az MTI-t. Közben a hírügynökségnek Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy az állam felőli IMF-hitel "végtörlesztése" rövid távon nagyjából 2,2 százalékponttal csökkenti a GDP-arányos államadósságot, de összességében nem változik érdemben az adósság.
Érdekes képet posztolt az USA vezetője.
Imádják a befektetők a kontinenst.
A készítője egy közeli bank épületénél tervezte elhelyezni.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
