Körvonalazódnak a paksi beruházás és az azt finanszírozó pénzügyi megállapodás részletei. Az Oroszországtól érkező óriáshitel, majd az új blokkok működése/nyereségessége (mely várhatóan projektcégen keresztül valósul meg) lényegesen átírhatja az állam pénzügyeit. Az általunk vizsgált forgatókönyvek alapján azt mondhatjuk, hogy a projekt indulását követően a magyar államháztartás mozgástere leszűkül és lépéskényszerbe kerül a kormány, ha tartani akarja magát a eredeti céljaihoz és a törvényi előírásokhoz.
Csütörtökön ülésezett a Költségvetési Tanács, ahol a háromtagú szervezet elfogadta a 2014-es feladattervet. A Kovács Árpád elnök által vezetett testület a törvényileg kötelező feladatai mellett arra készül, hogy konzultál különböző tanulmányok elkészítéséről az MNB-vel, valamint a KSH illetékeseivel az EDP-jelentés összeállításának módszertani kérdéseiről egyeztet.
Önmagában nem a gyenge forint fogja megborítani a 2014-es költségvetést, ám a többi kockázattal együtt már okozhat fejtörést a kormánynak. A magasabb forintárfolyam megdobja az adósságrátát is és ezzel megint előkerül a magyar adósságszabály egyik furcsasága.
Ahogy tavaly, az idén sem alakulnak úgy a magyar gazdaság alapfolyamatai, hogy érdemben csökkenjen az államadósság. A kilátásokat ezen felül még az alacsony kormányzati betétállomány, a paksi projekt miatti további államadósság-növekedés, illetve a tartósan alacsony kamathoz társuló forintárfolyam-kockázat is tovább rontja.
Két állam között jött létre a szerződés a nukleáris energia biztonságos hasznosításáról és államközi hitelről van szó a megvalósítás esetében - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön. Ezzel eldőlni látszik: a 10 milliárd eurós hitelkeret növelni fogja az államadósságot. Az államtitkár emiatt azonban nem aggódik. A beruházás ütemezésével fokozatosan érkeznek a hitel részletei. Azt is hangsúlyozta, hogy a piacinál alacsonyabb kamat mellett adja az orosz állam a hitelt, igaz azt is elismerte, hogy jelenleg a piacon nincs ilyen konstrukció.
Bár a legfrissebb kalkulációk szerint 2013-ban csak hajszálnyival csökkent a magyar GDP-arányos államadósság, de az összességében kedvező nemzetközi piaci hangulat oda vezetett, hogy mostanra közel 2 éves mélypontra bukott a magyar állam csődkockázati aggodalmát tükröző piaci mutató.
Rendkívül nagy mértékben, 871 milliárd forinttal estek tavaly novemberről december végére a magyar állam Magyar Nemzeti Banknál tartott betétei. Ez oda vezetett, hogy azok összege a 2008 őszén kirobbant válság, azaz az IMF hitelfelvétele óta a legalacsonyabb szintre esett. Komolyabb aggodalomra azonban nincsen ok, mert a pénztartalékok leapadása jórészt az állam tudatos stratégiájának az eredménye. A cél az volt, hogy a tavaly év végén fennálló államadósságot lejjebb tudja szorítani a kormány. Mivel az alkalmazott technika jórészt csak átmeneti hatású és mivel az Államadósság Kezelő Központ a múlt heti jelzése szerint eleve szeretné is feljebb tornászni a tartalékokat, így az említett pénztartalékok emelkedése várható az előttünk álló időszakban.
Sem az államadósság devizaarányának kívánatos mértékében, sem a lakossági állampapírok részarányában nincs számszerű elvárása a magyar gazdaságpolitikának - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott gyors interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese azt követően nyilatkozott, hogy csütörtökön bemutatta az intézmény ez évi finanszírozási tervét. Amint ebből kiderült: az elmúlt évekkel ellentétben nem lesz annyi devizaalapú forrásbevonás, mint amennyi lejár. Borbély egyértelműsítette, hogy a lakossági állampapír állomány 2013-ban látott rendkívül dinamikus felfutását nem kívánják lassítani adminisztratív eszközökkel idén sem, de arra azért számítanak, hogy tavalyhoz képest a bővülési ütem lassulni fog. Érvelése szerint ha az állomány dinamikus felfutása a betétállomány apadásán keresztül fájni fog a bankoknak, akkor azok úgyis lépni fognak majd a saját értékesítési hálózatukban folytatott stratégián keresztül.
Olyan gazdaságpolitikai igény jelentkezett, hogy az államadósság devizaarányát próbáljuk jelentõsen csökkenteni, emiatt az Államadósság Kezelõ Központ az idén lejáró összes devizaalapú adósságelemnél (5,4 milliárd euró) kevesebb devizaalapú forrást tervez bevonni – jelentette be az éves finanszírozási folyamatokról rendezett sajtótájékoztatón Borbély László András. Az ÁKK vezérigazgató-helyettese prezentációjában jelezte, hogy az állam 4,6 milliárd eurónyi devizaalapú forrásbevonást tervez, amelybõl 3,3 milliárd eurónyi lehet a piaci alapú nemzetközi devizakötvény kibocsátás. Borbély összefoglalója szerint mérséklõdõ kockázatok jellemzik majd az államadósság idei finanszírozását, hiszen a terv szerint az ÁKK az állam pénzügyi biztonsági tartalékait megtartja, illetve feltölti. A mérséklõdõ finanszírozási kockázatok érzékeltetésére jelezte, hogy a terv szerint idén év végére 41%-ról 38% körülre mérséklõdhet az államadósság devizaaránya, illetve 44%-ról 46% körülre emelkedhet a belföldi szereplõk részaránya.
Fontosabb részletek
Az államadósság 41%-os devizaarányának idén év végére 38%-ra csökkentéséhez az szükséges, hogy kevesebb devizaalapú forrást vonjon be az ÁKK, mint amennyi adósság lejár (5,4 milliárd forint)
Az így keletkezõ „rés” finanszírozására a forintalapú finanszírozási piac felé fordul az állam, méghozzá úgy, hogy a lakossági állampapír értékesítést igyekszik érdemben még tovább növelni
A tavalyi 690 után idén 942 milliárd forintnyi új forrást kell bevonnia az ÁKK-nak, ami úgy valósulhat meg, hogy 1185 milliárd forintnyi forintalapú papírt bocsát ki, illetve 243 milliárd forintnyi devizaalapú forrást „szív vissza”
A lakosság állampapír állománya mostanra 1900 milliárd forintra emelkedhetett, ez idén várhatóan 420 milliárddal tovább hízik és ezt a folyamatot nem feltétlenül szeretné lassítani az ÁKK
A forintalapú államkötvény kibocsátás a tavalyi 1598 milliárd után 1705 milliárd forint lehet idén, amelybõl 625-625 milliárdot tehet ki a 3 és 5 éves fix kamatozású papírok kibocsátása
Az 5 éves fix kamatú papírok kibocsátását „nyomja meg” leginkább idén az ÁKK
Az éves adósságfinanszírozási stratégia hangsúlyos eleme a biztonságra törekvés és ennek érdekében a pénzügyi tartalékok szabályozásában lényeges újítást vezetett be az intézmény.
Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba az elmúlt bő két évben összesen mintegy 285 millió forintnyi befizetés érkezett, de ebből idén már csak alig 20 milliónyi, és ennek is mintegy 40%-át az Alap elnöke és családtagja dobta össze.
A két részes cikk az Európai Unió gazdaságpolitikájában 2010-ben bekövetkezett fordulat okait és annak következményeit elemzi. Mivel a gazdaságpolitikai irányváltás fókuszában az államadósság csökkentése illetve a befektetői bizalom visszaszerzése állt, ezért a szerző részletesen vizsgálja az adósságcsökkentés makrogazdasági törvényszerűségeit, az államadósság terhét, valamint a finanszírozásával összefüggő kérdéseket. Alább az írás második része olvasható, az első rész elérhető itt.
A cikk 2013. november 13-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezett tudományos konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.
Jövőre 5,3 milliárd eurónyi devizaalapú államadósság jár le és az első félévi lejáratokat a múlt havi 2 milliárdos dollárkötvény kibocsátás már fedezi, egy jövő júliusi lejáratot pedig a kormányzat jegybanknál tartott betétéből is ki lehet fizetni - többek között ezeket mondta el a Napi Gazdaságnak adott interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános vezérigazgató-helyettese emiatt azt hangsúlyozta, hogy "jelenleg nincs tehát nyomás az adósságkezelőn" a devizakibocsátások terén és a múlt havi dollárkötvény-kibocsátás mellett is csökkenhet kissé a GDP-arányos adósságráta tavaly év végéről idénre. Az, hogy a forintalapú adósságelemeknek nemzetközi szinten is viszonylag rövid az átlagos futamideje, évente 5000-6000 milliárd forintos megújítási terhet okoz az ÁKK-nak. Borbély jelzése szerint a minap útjára indított babakötvény többek között abban segíthet, hogy hosszabbra nyúljon a lakosság kezében lévő állampapírok átlagos hátralévő futamideje.
A két részes cikk az Európai Unió gazdaságpolitikájában 2010-ben bekövetkezett fordulat okait és annak következményeit elemzi. Mivel a gazdaságpolitikai irányváltás fókuszában az államadósság csökkentése illetve a befektetői bizalom visszaszerzése állt, ezért a szerző részletesen vizsgálja az adósságcsökkentés makrogazdasági törvényszerűségeit, az államadósság terhét, valamint a finanszírozásával összefüggő kérdéseket. A cikk 2013. november 13-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen rendezett tudományos konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.
Az EU-támogatások októberi nagy összegű beáramlása, illetve a dollárkötvény e heti kibocsátása kalkulációink szerint féléves csúcs körülre ugraszthatta a magyar állam szűkebb értelemben vett pénzeszközeinek állományát.
A tegnap végrehajtott 2 milliárdos dollárkötvény kibocsátás mellett is alacsonyabb lehet az idén év végi GDP-arányos bruttó adósságráta, mint a tavaly év végi szint - erősítette meg az általunk már tegnap jelzett információt a Napi Gazdaságnak adott nyilatkozatában Borbély László András.
A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -2,4 százalékát tette ki - jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A pénzügyi számlák statisztikából az is kiderül, hogy az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 79,7 százalékát érte el 2013 harmadik negyedévének végén. Az adósságot a harmadik negyedévben a nettó adósságtörlesztés 284 milliárd forinttal csökkentette, míg a forint árfolyamváltozása 123 milliárd forinttal növelte. Az előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2013 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,2 százalékát érte el.
A 2013-as költségvetés sokadik módosítására készül a kormány egy pénteken benyújtott javaslat szerint. A Költségvetési Tanács jogszabályi kötelességének eleget téve ezt a kört is véleményezte. Megállapítása szerint az újabb hiánynöveléssel még 3% alatt marad a költségvetés hiánya, de azt már nem írja mint korábban, hogy teljesülhet a 2,7%-ra vállalt hiánycél. Óvatos kritikaként azt is megjegyzi: a gyakori büdzséátírás akkor is rontja a költségvetés technikai kiszámíthatóságát, ha az egyes módosítások önmagukban szakmailag indokoltak.
Még dőlt el biztosan, hogy idén lesz-e még devizakötvény-kibocsátás - legalábbis erre utalnak Varga Mihály péntek esti szavai. Pedig a tárcavezető korábban egy 2 milliárd dolláros kibocsátás lehetőségéről beszélt, igaz ezt követően Töröcskei István ÁKK-vezér is óvatosabban fogalmazott. Közben az adósságszabály teljesülése és a kézenfekvő gumiszabály is ott lebeghet a kormány szemei előtt.
Az őszre tervezett nagyobb méretű devizakötvény-kibocsátás fényében szinte biztosra vehető, hogy az idei év végén magasabb lesz a GDP-arányos államadósság, mint tavaly év végén. A Nemzetgazdasági Minisztérium közvetetten ezt ismerte el a Portfolio.hu-nak küldött válaszában. A tárca azonban nem aggódik az alkotmányba foglalt adósságszabály megsértése miatt, jól jön ugyanis a gumiszabály.
