• Megjelenítés

öngondoskodás

Újításra készül az ÁKK - Bővül a termékpaletta

A lakossági állampapírok állománya kimagasló ütemben bővült az utóbbi másfél évben, egyelőre azt lehet látni, hogy a tőkebeáramlás nagyobb része vagyonosabb ügyfelektől érkezett, azonban az Államadósság Kezelő Központ célja, hogy a kisbefektetőket is meg tudja szólítani. Az állomány 30-40%-a ma már tartós befektetési számlákon van, miközben a közvélemény kutatás azt mutatja, hogy az ügyfélkör "fiatalodik". Az öngondoskodás elősegítése céljából Start Számlák is elérhetők az ÁKK hálózatában, amelyek iránt átmenetileg visszaesett a kereslet, viszont több olyan újítás is tervbe van véve, amely a konstrukció népszerűségét növelheti - mondta el Dr. Réz András, az ÁKK főosztályvezetője.

Megszakadt a jó sorozat - Mi lesz a lakosság kedvenceivel?

Igaz, új csúcsra tudott emelkedni a hazai alapokban kezelt vagyon szeptemberben, azonban a múlt hónapban a növekedést elsősorban a hozamok biztosították, a tőkebeáramlás mindössze 16,1 milliárd forint volt. A részletes statisztikákból kiderült, hogy több egyedi tényező is közrejátszott a hónap során, a zártkörű-, a részvény- és a tőkevédett alapokból is jókora összeget vontak ki a befektetők. Eközben az abszolút hozamú-, a pénzpiaci- és a vegyes alapok továbbra is a lakosság kedvencei voltak. Nagy kérdés, hogy az alapok nagy népszerűsége csak átmenetileg tört meg, vagy esetleg a korábban várt korrekció hosszabb időtávon is velünk marad. Szakértők szerint jó eséllyel folytatódni fog a tőkebeáramlás, bár a 2013 eleji volumenek ma már nem fenntarthatók.

Két évük van az alapkezelőknek, hogy kitaláljanak valamit

A megtakarítási piacon az alapkezelők helyzete kedvező, az állampapírok egyelőre a betétekből kiáramló pénzeket szívják fel, ezt meghaladóan még bőven marad tér a befektetési alapok számára is. Idővel azonban ez a helyzet megváltozhat, különösen évek múlva, amikor a bankok is magasabban fogják árazni a betéteket. Az alapkezelők szerint két éve van a szektornak, hogy a pénzpiaci és rövid kötvényalapokból várhatóan meginduló pénzeknek a szektoron belül helyet találjanak. Az abszolút hozamú alapok mellett a vegyes alapok lehetnek a szerkezetváltás nagy nyertesei, amelyek könnyen kommunikálhatók az ügyfelek felé. Az igazi áttörést viszont az tudná elősegíteni, ha az ügyfelek többet tudnának az alapokról, mert sokakat még mindig nem tudnak megszólítani az alapkezelők - hangzott el a Dorsum Alapkezelői klubján.

70 milliós bírságot kapott a Quantum XXL

Engedély nélküli befektetési szolgáltatás végzése miatt 70 millió forint bírságot szabott ki az MNB jogelőd hatósága a hongkongi Quantum XXL Ltd.-re és megtiltotta a társaság számára a jogosulatlan portfóliókezelési tevékenység folytatását - áll az MNB közleményében.

Ezért még a betétekről is hajlandó lemondani a lakosság

Az MNB friss statisztikái szerint a megtakarítási piacon augusztusban folytatódott a 2013 egészére jellemző tendencia, a háztartások a betétek felől az értékpapírok irányába súlyoztak át, sőt minden bizonnyal friss pénzek is megjelentek a megtakarítási piacon. Miközben a betétekből 112,3 milliárd forintot vett ki lakosság augusztusban, addig az értékpapírokba 118 milliárd forint érkezett. A pénz szinte kizárólag állampapírba és befektetési jegybe kerül, a két termék gyakorlatilag 2012 közepe óta egyeduralkodónak számít a piacon. A csökkenő jegybanki alapkamat környezetben rövid távon nem számíthatunk a tendencia megfordulására, bár idővel az értékpapírok iránti felfokozott érdeklődés azért alábbhagyhat.

Hasonló témákról is szó esik az október 30-i Portfolio.hu Öngondoskodás 2013 Konferencián. Regisztráljon Ön is a rendezvényre!

Titokzatos milliárdos adhat reményt az óriásnak

Évekkel ezelőtt még Amerika legnagyobb alapkezelője volt a Fidelity Investments, azonban ma már több rivális is megelőzte a céget a vagyonkezelési rangsorban, így a BlackRock, a Vanguard és a Pimco is. A családi tulajdonban lévő társaságot a válság kitörése nagyon rosszul érintette, a befektetők elfordultak az aktív részvényalapoktól, miközben gondot jelentett, hogy sokáig hallani sem akartak az ETF-ekről. A cégnek 15 hónapja új vezetője van, az alapító unokája a leggazdagabb amerikaiak között van, viszont a nyilvánosság előtt nem akar megjelenni, és egyelőre azt is homály fedi, hogy miként akarja a céget kivezetni a válságból. Az biztos, hogy már nem fordítanak hátat a passzív alapoknak, a BlackRock-kal közösen komoly értékesítési- és fejlesztési együttműködésbe kezdtek. Nagy kérdés viszont, hogy a korábbi években az alapkezelésről sokkal inkább egyéb üzletágakra fókuszáló alapkezelő miként tud megújulni, erre viszont még megnyugtató válasz nem érkezett - írja a Bloomberg.

Harapófogóba kerülnek a kormány miatt a nyugdíjalapok

Az egyik lengyel minisztérium honlapján elérhetővé vált a kormány tervezett nyugdíjreformja, ebből számos olyan részlet derült ki, amit eddig nem lehetett tudni. Például kimondják, hogy a kötvények államosítását követően a megmaradó portfóliót legalább 75%-ban részvényekbe kell fektetni, ami a tagok számára túlságosan nagy kockázatot jelent. A következő években a diverzifikációs lehetőségek igaz bővülnek, mert 2016-ra a portfóliók 30%-a lehet külföldi papírokban, azonban államkötvényeket a nyugdíjalapok nem vásárolhatnak. További érdekesség, hogy nemcsak 2014-ben nyílik meg a tagok számára a visszalépés lehetősége, hanem 2016-ban is és azt követően 4 évente - írja a Bloomberg.

A "nyugdíjbomba" hazánkat is fenyegeti

Nagy valószínűséggel a lengyel kormány is megpecsételi a kötelező nyugdíjalapok sorsát, igaz a szeptemberi nyugdíjreform visszafordítás végleges menetrendjét még nem ismerjük, de a visszalépések megnyitását követően sok jóra nem lehet számítani. Holtzer Péter nyugdíjszakértő szerint a régió országaiban továbbra is ketyeg a nyugdíjbomba, az országok nem voltak képesek átlépni a saját árnyékukon, amit jól mutat, hogy a pénzügyi szükség oltárán sokan beáldozták a nyugdíjrendszer második pillérét. A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal korábbi elnöke szerint nem lehet arra számítani, hogy óriási méretekben kezd a magyar lakosság nyugdíjcélra megtakarítani, mivel ehhez egy felhasználóbarát, szimpla, olcsó, botrányoktól mentes rendszer kellene. A nemzetközi tapasztalatok egyre inkább azt mutatják, hogy egy kvázi-kötelező rendszer lehet a nyerő konstrukció, ahol a magán megtakarításokat a munkáltató és az állam is kiegészíti, a kilépés lehetséges, viszont komoly következményei vannak.

Megdézsmálják a nyugdíjvagyont az oroszok is

Már a végső stádiumba érkezett az orosz nyugdíjrendszer átalakítása, számos fronton megújul a rendszer, például a kötelező pillérben csak szigorúbb feltételek mellett maradhatnak az emberek, bizonyos szegmensben a működési forma is változik. A legnagyobb hatással viszont a nyugdíjjárulékok befagyasztása lesz, 2014 elejétől egy fillér sem érkezik a tagok számlájára, az állam így évente legalább 5,6 milliárd euróval gazdagodik. Minderre azért van szükség, mert a költségvetés nem áll túl fényesen, az olaj- és gázbevételek visszaesése miatt 2013-ban csak 1,8%-kal bővülhet a gazdaság. A járulékok átcsatornázása lélegzetvételnyi lehetőséget ad az állam számára, a tagok szempontjából viszont kérdéses, hogy hogyan kompenzálják őket és hogy mikor kapják vissza a járulékokat - írja az Investment & Pensions Europe.

Biztosítók: van megoldás az alacsony kamatok ellen

Stresszes időszakokban is jól teljesítenek az abszolút hozamú alapok, amelyek nem relatív, hanem a lehető legjobb teljesítmény elérésére törekszenek, így az alacsony kamatkörnyezettel küzdő biztosítók számára is érdekesek. A nemzetközi és hazai trendek alapján hozam-kockázati és értékesítési szempontból is egyértelműen ennek a befektetési szegmensnek áll a zászló - derült ki Köves Benedek, az OTP Alapkezelő vezérigazgatójának előadásából a MABISZ keddi biztosítási konferenciáján.

Túl nagy kockázatot vállal a világ vezető nyugdíjalapja

Az 1250 milliárd dolláros vagyont kezelő japán állami nyugdíjalap már hónapokkal ezelőtt döntött a portfólió-átlakatásról, szakértők szerint azonban ez nem elégséges. Az alap tanácsadói szerint nem szabadna a portfólió 60%-át helyi kötvényekbe fektetni, sokkal inkább diverzifikált portfólióra van szükség, amelynek része kell hogy legyen egy nagyobb alternatív befektetésekből álló portfólió is. A szakértők a javaslataikat végső formában novemberben adják át az egészségügyi minisztériumnak, pozitív döntés esetén hamarosan meg is indulhat a nagyobb átstrukturálás.

Megcsappant a babakötvény iránti érdeklődés

A start számlák nyitása az utóbbi időszakban visszaesett, a kincstár információi szerint tavaly október és 2013 szeptember vége között 10 000 új számlát nyitottak a szülők, miközben egy évvel korábban ennek a négyszeresét láthattuk. Vélhetően az aktivitás visszaesése arra is visszavezethető, hogy a kincstár kevésbé tud az ügyfelekhez eljutni, pedig ebben az évben mobil értékesítési-pontokat is felállítottak. A kincstárnál jelenleg közel 15 ezer számlát tartanak nyilván, amelyen 2,4 milliárd forintos vagyon van készpénzben és állampapírban. A Világgazdaság cikke szerint hamarosan egy új értékpapírt is elindít a kincstár, amely 19 éves futamidejű lesz és inflációhoz kötött, így az ügyfeleknek nem kell majd az állampapír lejáratokkal foglalkozniuk.

Elhibázott döntés volt a gazdagokat kipécézni

Az európai alapkezelési piac vagyon alapján új csúcsra tudott emelkedni 2012-ben, a statisztikák azonban arról tanúskodnak, hogy a vagyon többsége intézményi ügyfeleknél van, a lakossági befektetői bázis az utóbbi években drámai mértékben csökkent. Egy friss tanulmány szerint a legfőbb hiba az volt, hogy az alapkezelők a lakosság legvagyonosabb 10%-át célozták meg, miközben az átlagos befektetők kevésbé voltak fókuszban. A kitörési lehetőség adott, per pillanat csak minden 10. háztartásnak van Európában befektetési alapja, miközben Amerikában szinte minden második háztartásnak. A javaslatok szerint a szektornak meg kell újulnia, az átlagos befektetők felé érdemes nyitni: egyszerűbb kommunikációval, olcsóbb alapokkal, erősebb ügyfél edukációval és komplexebb vagyonkezelési megoldásokkal.

Micsoda különbség - Nem osztogatják ingyen a lakosság kedvenceit

A PSZÁF minden évben közzéteszi a hazai befektetési alapok költségterhelését, a 2012-es adatok szerint éves szinten az alapok átlagos TER-mutatója 1,81%-ról 1,66%-ra csökkent. Mindez azt jelenti, hogy átlagosan ekkora hozamról kellett a befektetőknek lemondaniuk a vagyonuk professzionális kezelése cserébe. Szinte minden alapkategóriánál csökkent a költségterhelés, viszont az adatokat jobban megvizsgálva óriási különbségekre derült fény. A legkisebb költségterhelés alig szakadt el a 0%-tól, míg a legdrágább alapért 16%-ot kellett fizetni, vagyis ennyivel kisebb hozam volt elérhető. A PSZÁF gyűjtése is azt bizonyítja, hogy az alapok kiválasztásakor nagy figyelmet kell szentelni a költségeknek, különösen most, amikor a jegybanki alapkamat 3,6%.

Újratárgyalnák a szerződéseket a nyugdíjalapok

A nyugdíjalapok első körben a költségcsökkentést a vagyonkezelői szerződések felülvizsgálatával tudták elérni, aztán áthelyeződött a hangsúly a letétkezelési oldalra. Több nagyobb szereplő is lecserélte a letétkezelőjét, csak azért, hogy a számla olcsóbb legyen. Szakértők szerint viszont ma már nagyon nehéz a szolgáltatók helyzete, például azért, mert a tradicionális eszközosztályok mellett ma már az alternatív eszközosztályok felé fordultak el a nyugdíjalapok, miközben a letétkezelők díjstruktúrája is nehezebben átlátható, a kisebb intézményi befektetők tárgyalási pozíciója pedig gyengébb - írja a Pensions & Investmens.

Befagyaszthatják a nyugdíjalapokat Detroitban

Detroit hónapok óta hivatalosan is csődben van, egyelőre folyik a károk felmérése és a válság élére állított válságmenedzser azt próbálja elérni, hogy rendezze a helyzetet. Az óriási adósság terhe alatt nyüglődő város egyik nagy problémája a súlyosan deficites állami nyugdíjprogram. Az indulatokat a napokban az a javaslat korbácsolta fel, miszerint az év végétől a két legnagyobb állami nyugdíjalapot befagyasztanák, ami azt jelenti, hogy több pénzt nem utalna az állam a tagok számlájára, vagyis a nyugdíj-várományok is csökkennének. A szakszervezetek és a nyugdíjalapok vezetői szerint elfogadhatatlan ez a javaslat, mivel a csődtárgyalások még nem zárultak le és egyébként is alkotmányos védelmet élveznek a nyugdíjak - írja a Pensions & Investments.

Biztosítóhoz kerül át a Dexia alapkezelője

Hosszú huzavona után elkelt a Dexia Asset Management, míg nyáron úgy állt, hogy egy hongkongi vagyonkezelő, a GCS Capital viheti el a céget, most kiderült, hogy a világ egyik legnagyobb biztosítójának az alapkezelője (New York Life Investments) adja meg a 380 millió eurós vételárat. Az akvizícióval az alapkezelő kezelt vagyona 288 milliárd euróról 356 milliárd euróra emelkedik, a vásárlás mellett egyik fő tényező az volt, hogy a Dexia alapok a kihívásokkal teli környezetben is jól teljesítettek. De az sem lebecsülendő, hogy a Dexiával jelentős piacot tud szerezni az amerikai vásárló - írja az European Pensions.

Részvényekben van a profik bizodalma

A főbb kockázati tényezők (szíriai konfliktus, Fed kötvényvásárlás) enyhülésével összhangban szeptemberben általános emelkedés bontakozott ki a részvénypiacokon, ami az alapkezelők kedvét is meghozta, hogy a portfólió-ajánlókban az eszközosztály súlyát megemeljék. A régió továbbra is gyakorlatilag feketelistán van, a fejlett és feltörekvő piacok viszont népszerűek voltak az intézményi befektetők körében. Az egyre csökkenő alapkamat-környezetben a pénzpiaci eszközök arányát erőteljesen visszavágták az alapkezelők, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebb fölös pénz marad, amit ki lehetne helyezni. Többen az alternatív eszközöknek szavaztak bizalmat, a leginkább keresett az eszközosztályon belül az abszolút hozamú stratégia volt.

Fordulópont az alapkezelési piacon

A magyar megtakarítási piacon magas részesedéssel bírnak a befektetési alapok, ha megnézzük, akkor nemzetközi szinten is magasnak számít a befektetési alap penetráció. Az alapokban kezelt vagyon többsége konzervatív befektetési politika mellett van befektetve, viszont elindult egy váltás a piacon a kamatcsökkentések hatására. Jelenleg egy nagyon érdekes szituáció alakult ki, a visszatekintő hozamok csökkenésével már nehezen adhatók el a pénzpiaci alapok, a befektetők pedig alternatívákat keresnek. Az alapszektor legnagyobb kihívása az, hogy a historikusan alacsony kamatkörnyezetben vonzó alternatívát nyújtson, ezt a termék-innovációval lehet például biztosítani - hangzott el egy mai budapesti sajtótájékoztatón.

Egyre gyorsabban öregszik a társadalmunk

Az év első hónapjában nyugdíjat és egyéb járandóságot 2,9 millió fő kapott Magyarországon, az ellátottak a népesség 29%-át tették ki. Igaz számuk az egy évvel korábbi helyzethez képest 1,7%-kal csökkent, azonban a folyósított összeg együttesen 6,1%-kal nőtt - derül ki a KSH által közzétett tanulmányból. A januári emelést követően az átlagnyugdíj 100 533 forint volt, éves szinten az emelkedés 8%-os volt, a legnagyobb összeget a budapestiek kapják, ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács-Kiskun megyékben az átlagos összeg nem érte el a 90 ezer forintot. A statisztikákból kiderült, hogy az EU-átlagához képest GDP arányosan kevesebbet költünk nyugdíjakra, azonban komoly problémát jelent, hogy a magyar társadalom nagyon gyorsan öregszik.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Drámai időjárás-előrejelzés érkezett: ekkor robbanhat be a pokolian forró nyár Magyarországon
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility