• Megjelenítés

Elemzés

Káprázatos teljesítményt nyújtott a forint - Merre tovább?

A globális kockázatkerülés mérséklődése jótékony hatással volt a forint árfolyamára, az elmúlt hónap során a hazai fizetőeszköz jelentősebb erősödést produkált az euróval szemben. A hazai alapkezelők azonban a folytatást illetően némiképp elbizonytalanodtak, rövid és hosszabb távon egyaránt csökkent az optimizmus. A kötvények kapcsán is borúlátóbbá váltak a nagyok, ami megmutatkozik az eszközosztály saját benchmarkhoz képesti súlyozásában is, a korábbi 30% helyett csupán 18% súlyozza felül a kötvényeket.

Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása

Főként a fejlődő gazdaságoknak betudhatóan tavaly ismét emelkedett a világ földgáz-felhasználása, és ezzel 2011 rekordévnek minősíthető az összfogyasztás szempontjából. Az Európai Unióban még a válság kirobbanásakor tapasztaltaknál is nagyobb volt arányaiban a visszaesés tavaly, miközben Kína továbbra is 20%-ot meghaladó mértékben növelte földgáz-felhasználását 2011-nen az azt megelőző évhez képest. 2011-ben már a világon elfogyasztott 3223 milliárd köbméter földgáz 10,1%-át szállították cseppfolyósított (LNG) formában - olvasható ki a BP legújabb energiastatisztikájából.

Rég nem látott optimizmus a profiknál - Szeretik az OTP-t

Impozáns teljesítménnyel zárta az elmúlt hónapot a budapesti tőzsde részvényindexe, a hazai alapkezelők pedig bizakodóak a folytatást illetően is, mind rövid, mind pedig hosszú távon javultak a hazai részvénypiaci kilátások a megelőző hónaphoz képest. Mindez az eszközosztály saját benchmarkhoz képesti súlyozásában is megmutatkozik, a részvények esetében jelenleg 20%-os nettó felülsúlyozás figyelhető meg, amire 2008 októbere óta nem volt példa. A hazai blue chipek között a kedvenc az OTP és a MOL, de összességében a legtöbb szavazatot a kisebbik gyógyszergyártó, az Egis kapta.

Tovább romlottak a vállalati profitkilátások

Tovább romlott a hazai tőzsdei cégek idei profitkilátása a három hónappal ezelőtti állapothoz képest. Egyedül a két hazai gyógyszergyártó esetében mutatott emelkedést az elemzői EPS konszenzus 2012-re vonatkozóan, a jövő éves prognózis azonban a MOL esetében is valamelyest feljebb kúszott. Az OTP és MTelekom profitszámait várhatóan a tranzakciós és telefonadó miatt romló kilátások nyomasztják.

Sokadik alkalommal publikáljuk a magyar blue chipek legfontosabb régiós szektortársaival kapcsolatos profitvárakozásokat is, azonban csak a BÉT-en forgó részvényekre gyűjtöttük össze mi magunk a becsléseket, egyéb társaságok vonatkozásában a Datastream adatait jelenítettük meg.

Új osztást kért a kormány - jönnek-e jobb lapok?

Jó irányba mozdult el a gazdaságpolitika azokkal a döntésekkel, amelyek részben éppen a korábbi gazdaságpolitikai intézkedések korrekcióját is jelentik. Tartós fedezet viszont nincs rá, ha hasonló "szerencséje" lesz a kormánynak, mint az előző kiköltekezési körében volt, akkor igencsak ingatag költségvetéssel fogunk a választási hajrába fordulni.

Mit mondanak az önkormányzatok E-Star ügyben?

Nagy eséseket mutatott az E-Star árfolyama az utóbbi hetekben, amiben a közelgő októberi kötvénylejárat miatti félelmek játszották a főszerepet. Bár a vállalati reorganizáció jelentős változásokat hozott a társaságnál, a likviditási helyzet stabilizálása érdekében további előrelépésekre van szükség. A nagy megnyugvást az jelenthetné, ha az 5 millió eurós kintlévőségeket görgető magyar önkormányzatok elkezdenék törleszteni tartozásaikat, azonban az utóbbi napok kommunikációs viharai teljes mértékig elbizonytalanították a piaci szereplőket. Kérdés az, hogy az önkormányzatok akarnak-e fizetni, tudnak-e fizetni, és a vállalat valóban érvényesíthet-e inkasszós jogokat?

A jogi szakértővel és önkormányzati illetékesekkel folytatott beszélgetéseinkből az alábbi következtetésre jutottunk: bár a többi önkormányzat nem képvisel annyira elutasító magatartást a tartozások tekintetében, mint Hódmezővásárhely, nagyok a kockázatai, hogy a kintlévőség egészét nem sikerül időben/gyorsan beszedni. A likviditási félelmek így továbbra is nyomás alatt tarthatják a papírokat egészen addig, amíg nem sikerül még tisztábban látni az önkormányzati tartozások sorsával kapcsolatban.

Erről állapodott meg a kormány a bankokkal!

Az elmúlt napokban világossá vált, hogy közös álláspontra jutott a Bankszövetség és a kormány a pénzügyi tranzakciós illetékről. Információink szerint a megállapodás nemcsak azokat az elemeket tartalmazza, amelyek csütörtökön a Parlament elé kerültek egy bizottsági módosító javaslat formájában. Az egyezség részét képezi, hogy a pénzváltókra is kiterjesztenék az illeték hatályát és az is, hogy a készpénzfizetés maximuma a tervezett 5 millió forint helyett 1,5 millió forint lesz. Értesüléseink szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. július 1-ig megvizsgálja az illeték vállalatok közötti készpénzes tranzakciókra történő kiterjesztését. Egy bónusz: a módosításokkal megindulhat a támogatott forinthitelezés.

Vérszemet kaptak az agrárpiaci befektetők - Miért ez a szárnyalás?

Rendkívüli forróság és csapadékhiány tartja rettegésben a gabonatermelőket, és tartja lázban a spekulánsokat napok óta. Amennyiben ugyanis a porzás miatt kritikusnak számító következő két hétben sem esik számottevő csapadék, az jelentősen ronthatja az amerikai búza, szójabab, de főként kukoricatermést. Márpedig az Egyesült Államok az egyik legnagyobb termesztője ezeknek a mezőgazdasági termékeknek. A leginkább érintett kukorica árfolyama az elmúlt négy napban több mint 16 százalékot emelkedett, 9 havi csúcsra jutva fel, akárcsak a búza. A spekulánsoknak azonban érdemes fokozott óvatossággal közelíteniük az agrárpiacokhoz, egy esetleges eső ugyanis hatalmas árfolyamzuhanást okozhat a piacokon.

Sorsdöntő találkozó: ezekre kell figyelni!

Amióta a válság rávilágított arra, hogy az eurózóna nem működőképes a mainál erősebb alapok nélkül, azóta a sokadik sorsdöntőnek kikiáltott európai uniós csúcstalálkozóra kerül sor. A ma kezdődő kétnapos esemény az egyik legfontosabb a sorban, ezt mutatja, hogy Soros György mellett például már a Nemzetközi Valutaalap vezetője is drámai hangon ecsetelte a helyzet súlyosságát. Az eurózóna "náthája" a héten már az ötödik eurózóna tagállamot döntötte le a lábáról (Ciprusról van szó, sőt a jelek szerint már Szlovénián a sor), a piaci feszültség pedig globális szinten is óriási. Ez vezetett oda, hogy egy minden eddiginél szorosabb integráció vízióját kellett felvázolnia a minap az eurózóna vezetésének.

Ugyanakkor számos kérdésben egyelőre nagy ellentét feszül például a németek által képviselt álláspont (nem fizetik mások számláit feltételek nélkül) és a legtöbb tagállam között. Az esetleges újabb, érdemi eredmény nélküli EU-csúcs növeli az eurózóna szétforgácsolódásának esélyét. Alábbi cikkünkben vázlatszerűen azt mutatjuk be, hogy melyek azok a főbb témák, amely körül a mostani EU-csúcs forog, melyek a legfőbb ütközőpontok az egyes országok között és mi azok háttere. Érzékeltetjük azt is, ahol a várakozások szerint előrelépés születhet.

Jogosak a félelmek az E-Star piacán?

Fontos előrelépéseket tett az E-Star az utóbbi fél évben a vállalat reorganizációjának tekintetében. A jelentős mértékű költségcsökkentések, a veszteséges projektek leépítése, és a lengyel hitelszerződés aláírása bár nyugtatóan szólnak (kizárólag likviditási szempontok szerint), az októberi kötvénylejárat előtt többre van szükség, hogy a félelmek teljes mértékben eltűnjenek. Az EETEK magyar eszközeinek refinanszírozására, vagy a magyar önkormányzati kintlévőségek behajtására mindenképp szüksége lenne a vállalatnak, miközben az utóbbival kapcsolatos bizonytalanság a napokban csak tovább fokozódott. A hódmezővásárhelyi szerződés felmondására adott önkormányzati válasz ugyanis azokat a várakozásokat erősítheti, melyek szerint időben akár jobban is elhúzódhat majd az E-Star követeléseinek behajtása.

A hegyekből egy morzsát - Mit várjunk az EU-csúcstól?

A héten tartják az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozóját, amitől sok megfigyelő azt várja, hogy áttörést hoz az eurózóna válságkezelésében. Sokkal valószínűbb azonban, hogy az eurózóna komplex válsága kapcsán felmerülő problémahegyből legfeljebb egy talicskányit sikerül majd arrébb hordani.

Jön az új biztosítási adó - Ki fizeti meg valójában?

A jövőre életbe lépő biztosítási adó nagy erénye a banki tranzakciós adóval szemben, hogy valamennyire európai: más formában ugyan, de a kontinens számos országában ismerik és alkalmazzák. Másik nagy erénye, hogy pénzt hoz az állam konyhájára. Ezzel azonban ki is fogytunk a pozitívumokból: az adó tovább rontja az amúgy is alacsony eredményességgel működő magyar biztosítási piac növekedési esélyeit, és koraszülött konstrukciónak tekinthető a hazai piac fejletlenségét figyelembe véve. A biztosítási adóról szóló törvény csak januárban léphet életbe, cikkünkben addig is összefoglaljuk, mit tudunk eddig az új adónemről, és várhatóan miként oszlik meg a teher a biztosítók és az ügyfelek között.

Veszélyben a nagy mobilgyártók - Ki lesz az első áldozat?

Miközben az Apple és a Samsung sorra aratja le a babérokat az okostelefonok piacán, három telefongyártó az összeomlás szélére került az erős piaci verseny közepette. A BlackBerryket gyártó Research in Motion látszólag feladta a harcot, a Nokia hanyatlása megállíthatatlannak tűnik és az egykor nagy reményekkel övezett tajvani szektortárs, a HTC is szenved. Miután az iparági termékciklus a tömegtermelés időszakába ért, így a három mobilgyártó azzal tudná megfordítani szerencséjét, ha olyan innovációval állnak elő, ami az okostelefonok következő generációját hozza el. Különben a befektetők már csak egy esetleges felvásárlásban reménykedhetnek.

Miért nem lép már végre nagyot az EKB?

Addig nem lesz hathatós válságkezelés az eurózónában, amíg az Európai Központi Bank nem lép be korlátlan állampapír vásárlással a piacra, azaz amíg a befektetők nem látják annak jeleit, hogy az EKB valóban képes teljes mértékben betölteni a "végső hitelezői" funkcióját - hallhatjuk mostanában elemzések és szakértői vélemények tucatjaiban. Sokan ezt azért szorgalmazzák, mert az amerikai és az angol jegybank is ezt csinálja. Az EKB nagy lépését szorgalmazók persze azzal is tisztában vannak, hogy ezt eddig miért nem tette meg és azzal is, hogy ez valószínűleg miért nem fog rövid távon változni.

Rekordok éve az olajpiacon: soha nem fogyott ennyi drága olaj

2011-ben rekord magas áron kereskedtek a kőolajjal, miközben a globális olajfogyasztás is új csúcson tetőzött. Az USA és az EU olajéhsége éves szinten csökkent, miközben a kínai fogyasztásnövekedés továbbra is töretlen.

A pénztárak összehúzódása az alapkezelőket is szíven ütötte

A magánnyugdíjpénztárak kvázi államosítása az alapkezelési szektort súlyosan érintette, a közzétett 2011-es beszámolók szerint a szektor árbevétele 30 százalékkal csökkent. Az alapkezelők próbálták a működésüket racionalizálni, azonban a vagyon közel 40 százalékos visszaesésével szemben sokat nem tehettek. Jól mutatja mindezt, hogy míg 2010-ben 23 milliárd forintos adózott eredményt ért el a szektor, addig tavaly mindössze 13 milliárdosat. A tulajdonosok számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy új világ következik, ahol a célcsoportot már elsősorban nem az intézmények jelentik, hanem a lakosság, és hogy a korábbi jövedelmezőségi számokat nagyon nehéz lesz újfent elérni.

Lidérces rémálommá fajult a csekkadó

Évente szedne be a kormány közel akkora összeget a bankoktól tranzakciós illeték címén, amekkora egyszeri veszteséget a végtörlesztéssel okozott számukra. Ha nem hárítaná át ennek nagy részét a bankszektor, abba belerokkanna, az áthárítás viszont a nagyvállalatok körében kezelhetetlen folyamatokat indítana el. Jó "piaci" megoldás nincs, ezért a tranzakciós illetéket a jelenlegi formájában nem szabad, hogy elfogadja az Országgyűlés. Az adó mértékét maximálni kell, így azonban a költségvetés bevétele csak a töredéke lehet a megcélzottnak. Cikkünkben összefoglaljuk, mivel járna a bankszektorban a kormány terve.

Mikor váltsunk eurót a nyaraláshoz?

Az öthetes csúcson járó forintárfolyam mellett bizonyára sokan teszik fel maguknak a címben megfogalmazott kérdést, ami többek között az elmúlt fél év hektikus árfolyammozgásai alapján is érthető. Bár a következő hetekben lehet még a mostaninál is erősebb a magyar fizetőeszköz, nem árt résen lenni, mivel könnyen lehet, hogy csak rövid ideig látunk majd ilyet.

Tartózkodnak a magyar papíroktól a profik

A feszülten várt görög választásokat követően nem következett be nagy fellélegzés az eredmények láttán, bizonytalanság és probléma ugyanis van még bőven a világban, elég csak a nagyobb gazdasági régiók lassulására, vagy a spanyol feszültségekre gondolni. A májusi mélyrepülés után a hazai alapkezelők ennek ellenére enyhén növelték a nyersanyagok részarányát a modell-portfóliójukban és visszavettek a legbiztonságosabbnak tekintett pénzpiaci eszközökből, némileg növelve a modell-portfólió kockázati kitettségét. A komoly makrogazdasági kockázatok miatt nagyobb bevásárlást azonban még nem javasolnak a hazai szakértők, az IMF/EU tárgyalások lassú döcögése pedig többeket a magyar eszközök (részvények, kötvények) súlyának csökkentésére késztetett.

Hogy lesz itt növekedés? - Még egy fontos lista, ahol hátul kullogunk

Európai összevetésben is nagyon alacsony a beruházások szintje Magyarországon, régiós viszonylatban pedig egészen kiábrándító a helyzet. Miközben a felzárkózó térség a válságot kiheverve újra élen jár a kapacitások bővítésében, fejlesztésben, addig nálunk még erősödik is a csökkenő tendencia.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megtörtént a nagy állampapír-mutatvány, erős üzenetet küldtek a lakossági befektetők
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility