Körbetartozás lehet a lesújtó eredmény mögött: minden negyedik számlát késve fizetnek Európában

A Követeléskezelési trendek 2025 konferencián az EOS Faktor ügyvezető igazgatója ismertette a legfrissebb európai fizetési trendekről készült felmérés eredményeit, amiből kiderült, hogy a vállalati szektorban jelenleg minden negyedik számla késve vagy soha nem kerül kifizetésre. Vagyis a vállalatok által kibocsátott számlák 25%-ánál késedelmes fizetéssel vagy nemfizetéssel kell számolni. Bár országonként jelentős eltérések mutatkoznak, Magyarország az európai átlagnak megfelelő számokat mutat.

A késedelmes fizetés a vállalatok szerint 67%-ban körbetartozás miatt alakul ki, az esetek egyharmadában vélelmezik, hogy szándékos nemfizetés áll a háttérben.

Itt az újratervezés ideje?

A konferencia előadásaiból kiderült, hogy miközben a vállalati szektorban súlyos problémákat okoz a késve fizetés, a nem teljesítő hitelek (NPL) intézményi állománya Magyarországon folyamatosan apad.

Nem látjuk azt, hogy akár a bankoknál, akár a nem banki termékeknél felépülne egy nagyobb állomány, ami el tud tartani ennyi követeléskezelőt. Jelenleg 230 pénzügyi vállalkozás van a piacon, amely közül 120 kezel követelést. Úgy tűnik, hogy eljött a konszolidáció ideje

– mondta a Portfolio-nak Lencsés Tamás. Az új uniós NPL direktívának ráadásul éppen az a célja, hogy kinyissa, liberalizálja ezt a piacot, bár a szakember szerint nem életszerű, hogy tömegével jelennének meg új szereplők a piacon. „Valószínűleg nem Magyarország az az ország, ahol meg fognak jelenni tömegesen a piacon a külföldi szereplők, mert egyszerűen nincsen akkora állomány, amiért érdemes lenne bejönni” – mondta Lencsés, aki szerint, ha visszatekintünk, akkor azt látjuk, hogy 2015-ben, 20%-os NPL ráta mellett az összes nagy pénzügyi amerikai befektető jelen volt a magyar piacon, de mára mind kivonultak, mert nincs a piacon akkora volumen, hogy megérje jelen lenniük.

A szakember szerint ezért érdemes újragondolni a megbízásos követeléskezelés üzletágának visszahozását, mivel erre egyértelműen igény mutatkozik a vállalati szektorban. "Minden követeléskezelő leépítette a megbízásos követeléskezelés üzletágát, de most úgy tűnik, hogy eljött az idő, hogy újrakezdjük, mert láthatóan igény van rá a cégeknél" – mondta Lencsés.

A szakember a jelenlegi piacon az alacsony állományon kívül abban látja a legnagyobb kihívást, hogy a cégek hogyan tudnak új termékekben, szolgáltatásokban fejlődni, hogy a követeléskezelés még hatékonyabb legyen, és más területeken is megjelenhessenek, illetve mennyire tudnak életképesek és rugalmasak maradni, kihasználni például az adódó felvásárlási lehetőségeket. A másik kihívást a folyamatos, kiszámíthatatlan jogszabályi környezetben látja: „Kis túlzással egyik napról a másikra változnak jogszabályi feltételek, ezekhez alkalmazkodni és ezt lekezelni jelentős erőforrás és költségráfordítással jár” – tette hozzá a cég ügyvezetője.

Vannak előremutató területek is

Meglepő módon Magyarország a szektor digitalizációjának területén jobban teljesít, mint például Németország, ahol még mindig jelentős a manuális folyamatok aránya. A kutatás szerint Németországban minden nyolcadik vállalatnál még 2025-ben is manuálisan, telefonon keresztül zajlik a követeléskezelés, míg Magyarország nagyjából az európai átlagnak megfelelő szinten áll a digitalizáció terén.

A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása a követeléskezelésben egyelőre gyerekcipőben jár, bár sokan használják már ezt a kifejezést. Lencsés szerint a technológia alkalmazásnak terjedését korlátozza, hogy nincsenek még megfelelő use case-ek: a helyes megközelítés az lenne, ha a cégek először feltérképeznék folyamataikat, megvizsgálnák, mit tudnak automatizálni, és csak ezután választanák ki a megfelelő eszközt, ami nem biztos, hogy minden esetben az AI lesz.

De vannak már pozitív példák: egyes követeléskezelő cégeknél az írásos megkeresésekre adott válaszlevelek előkészítésére használnak mesterséges intelligenciát. Az AI figyelembe tudja venni az adós életkorát, így a megfelelő hangnemet üti meg, kielemzi a kérdés jogi hátterét, így segítséget nyújt az ügyintézőnek a gyorsabb válaszadásban. Ez növelheti az ügyfélelégedettséget, hiszen a jogszabályban előírt 30 napos válaszadási határidő helyett akár 5 nap alatt is választ kaphat az ügyfél. Az adatvédelmi szabályok azonban jelentősen korlátozzák az AI alkalmazási lehetőségeit, inkább folyamatoptimalizálásra és hatékonyságnövelésre lehet majd alkalmas.

A cikk megjelenését az EOS Faktor támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio