Gazdaság

Jézusom, így olt tüzet a kormány?!

Primitív és értelmetlen szabályt szült az a kapkodás, amivel a kormány az utolsó pillanatban oldotta fel az adósságképlet alkalmazásából fakadó feszültséget. Ezzel elkerülhető lesz, hogy jövőre ne lépjen életbe egy 700 milliárd forintos megszorítás, ám ennek ára van: még a korábbinál is rosszabb szabályrendszer született.

Csak ennyire futotta?

A kormány úgy nyújtotta be a 2016-os költségvetést, hogy azzal egyáltalán nem teljesítette a stabilitási törvényben szereplő adósságképletet. A jelenleg feltételezett paraméterek mellett ugyanis ez a szabály legalább 700 milliárd forintos megszorítást követelne meg jövőre. Ezért már várható volt és a Portfolio előre is vetítette, hogy a kormány hamarosan lép az ügyben, átalakítja a költségvetési túlköltekezést megakadályozni hivatott, gyenge szabályrendszert. A 2016-os költségvetést megalapozó salátatörvényben a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt meg is tette, de még hogy.

A szaktárcának több lehetősége is volt: teljesen új adósságszabályt ír a rendelkezésre álló nemzetközi tapasztalatok alapján, teljesen eltörli, vagy módosítja. A szerdán beterjesztett törvényjavaslat alapján a kormány az utóbbit választotta: beépített a szabályba egy még kezdetlegesebb előírást, ahelyett, hogy egy új, rendesen alkalmazható rendszert dolgozott volna ki. Ezek szerint ugyanis csak abban az esetben kell alkalmazni a régi adósságképletet (infláció mínusz a tervezett növekedés felével növekedhet a nominális adósság), ha a tervezett infláció és növekedés is 3% felett van.

A stabilitási törvény a következővel egészülne ki ugyanis:

Ha a költségvetési évre előrejelzett infláció és a bruttó hazai termék reál növekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3%-ot, a központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket (deficitszámot - a szerk.) oly módon kell meghatározni, hogy az államadósság-mutatónak a viszonyítási évhez viszonyított csökkenése legalább 0,1 százalékpontot érjen el.

Ezt elolvasva hasít belénk a kérdés: tényleg csak ennyire futotta?!

Álságos indoklás

Kezdjük a törvény indoklásával. Ez már önmagában is álságos. Azzal indokolja az adósságképlet módosítását, hogy különleges helyzet következett be "korszakváltás" következtében. Tegye fel a kezét az, aki bármennyire is különleges gazdasági helyzetnek érzékel egy 2%-os inflációt és 2,5%-os gazdasági növekedést. Ezt a hatást egy olajársokk és a a kormány által generált hatósági árcsökkentés simán kiváltja, ebben nem lehet semmi rendkívüli.

A részletes indoklás így szól:

Ez az adósságképlet megfelelt annak a helyzetnek, amelyben született, amikor is a gazdaság teljesítménye jóval gyengébb, az infláció mértéke pedig jóval magasabb volt.

2011-ben egyébként a kormány el is halasztotta az alkalmazását, bár akkor még nem voltak "rendkívüliek a körülmények", most hogy már rendkívüliek a körülmények megint el kell halasztani. Ebből is jól látszik, hogy az adósságképlet alkalmatlan.

Majd így folytatódik az indoklás:

A magyar gazdaságban azonban korszakváltás történt: a várakozásokat is meghaladó gazdasági növekedés és a nagyon alacsony infláció időszaka köszöntött be. Ilyen körülmények között a szabályból következő hiány olyan egyenlegjavulást kívánna, amely a nemzetgazdaság teljesítőképességét indokolatlanul visszafogná és számos egyéb negatív következménnyel járna. Ezért annak új, az Alaptörvénnyel összhangban álló meghatározása indokolt.

Vagyis a kormány most azzal menti fel magát a képlet alkalmazása alól, hogy a szabály 2011-es megalkotásakor nem lehetett előre látni, hogy jobb lesz a gazdasági növekedés és alacsonyabb az infláció. Eleve olyan szabályt kellett volna alkotni, ami a gazdaság természetes ingadozását leköveti és ehhez alkalmazkodik. Ez most így csak utólagos mentegetőzésnek tűnik.

Sok a baj vele

A legnagyobb baj azonban nem a hibás adósságképlet elhagyásához fűzött gyenge indoklással van, hanem a most megalkotott nevetséges, primitív, értelmetlen szabályozással, ami ráadásul más, már létező szabályokkal is szembemegy.
  • Az Alaptörvény kimondja, hogy tartós és jelentős gazdasági visszaesés esetén el lehet tekinteni az államadósság csökkentésétől. A stabilitási törvény új szabálya viszont gazdasági visszaesés esetén is ugyanúgy 0,1 százalékpontos csökkenést ír elő. Ezért nehezen lehetne ezt a szabályt az "Alaptörvénnyel összhangban" lévőnek nevezni, ahogyan ezt az indoklás teszi.
  • A legalább 0,1 százalékpontos adósságcsökkentési előírás az Európai Unió által elvárt egyhuszados szabállyal sem összeegyeztethető.
  • A gazdaság ciklikusságából fakadó következményeket ez az egyszerű statikus szabály továbbra sem képes kezelni. Például a gazdaság gyorsabb növekedése esetén egyre nagyobb költségvetési hiányt enged meg, pedig éppen ebben az időszakban lehet szükség, hogy az államadósságot gyorsabb ütemben csökkentse a kormány. Számításaink szerint (a kormány GDP-re és államadósságra vonatkozó feltételezéseit elfogadva) a 0,1 százalékpontos adósságcsökkenés jövőre nominálisan 1185 milliárd forintos adósságnövekedést enged meg, ami leegyszerűsítve 3,4%-os költségvetési hiányt jelent. Vagyis a most megalkotott új szabály nem ír elő semmilyen szigort a 2016-os költségvetésre nézve.


Jézusom, így olt tüzet a kormány?!
  • Természetesen az olyan - az adósságszabályokkal kapcsolatban elvárható - feltételek teljesítésének a közelében sincs az új magyar ötlet, mint például a középtávú tervezési periódus, vagy annak az igénye, hogy megkülönböztethető legyen a tervezési, végrehajtás és ellenőrzési szakasz, beépítve a korrekció lehetőségét.
  • Vegyük például azt az esetet, amikor a kormány várakozásai szerint a következő évben 2,8%-os infláció mellett 2,9%-os gazdasági növekedés várható. Ez alapján úgy készíti el a következő évi költségvetést, hogy legalább 0,1 százalékpontos adósságcsökkentés valósuljon meg. Az azonban már csak a végrehajtás évének vége felé derül ki, ha esetleg az infláció és a gazdasági növekedés is 3% felett alakult, ami megkövetelte volna az eredeti adósságképlet alkalmazását.
  • Az már csak hab a tortán, hogy a salátatörvény értelmében még több költségvetési adat nem lenne nyilvános (például bizonyos háttérszámítások 10 évig). Pedig a fiskális szabályrendszer és költségvetési fegyelem szempontjából rendkívül fontos a transzparencia, vagyis, hogy a költségvetés tervezése és végrehajtása ellenőrizhető és számon kérhető módon történjen. Az új módosításokkal ez az elvárás is sérül.
Mindent összevetve tehát a kormány - nem meglepő módon - ismét elugrott a stabilitási törvényben rögzített adósságképlet alkalmazása elől. Ahelyett, hogy elvárható módon egy jobb szabályozást alkotott volna meg, egy részben kiüresített, részben még gyengébb megoldást alkotott. Szomorú és érthetetlen, hogy csak ennyire futotta a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. A tűzoltás gyengére sikerült és nem is lett volna szükség rá, hiszen évek óta tudjuk, hogy az adósságképlet módosítására szükség van. A kormánynak elegendő ideje volt és nem az utolsó pillanatban, a 2016-os költségvetés elfogadása előtt kellett volna új szabályt alkosson.
wall street_shutterstock
wall street_getty
walmart_getty
facebook_getty
Sundar Pichai, CEO of Google, getty
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
walmart_getty