Jézusom, így olt tüzet a kormány?!
Csak ennyire futotta?
A kormány úgy nyújtotta be a 2016-os költségvetést, hogy azzal egyáltalán nem teljesítette a stabilitási törvényben szereplő adósságképletet. A jelenleg feltételezett paraméterek mellett ugyanis ez a szabály legalább 700 milliárd forintos megszorítást követelne meg jövőre. Ezért már várható volt és a Portfolio előre is vetítette, hogy a kormány hamarosan lép az ügyben, átalakítja a költségvetési túlköltekezést megakadályozni hivatott, gyenge szabályrendszert. A 2016-os költségvetést megalapozó salátatörvényben a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt meg is tette, de még hogy.A szaktárcának több lehetősége is volt: teljesen új adósságszabályt ír a rendelkezésre álló nemzetközi tapasztalatok alapján, teljesen eltörli, vagy módosítja. A szerdán beterjesztett törvényjavaslat alapján a kormány az utóbbit választotta: beépített a szabályba egy még kezdetlegesebb előírást, ahelyett, hogy egy új, rendesen alkalmazható rendszert dolgozott volna ki. Ezek szerint ugyanis csak abban az esetben kell alkalmazni a régi adósságképletet (infláció mínusz a tervezett növekedés felével növekedhet a nominális adósság), ha a tervezett infláció és növekedés is 3% felett van.
A stabilitási törvény a következővel egészülne ki ugyanis:
Ha a költségvetési évre előrejelzett infláció és a bruttó hazai termék reál növekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3%-ot, a központi költségvetésről szóló törvényben az (1) bekezdésben foglalt értéket (deficitszámot - a szerk.) oly módon kell meghatározni, hogy az államadósság-mutatónak a viszonyítási évhez viszonyított csökkenése legalább 0,1 százalékpontot érjen el.
Ezt elolvasva hasít belénk a kérdés: tényleg csak ennyire futotta?!
Álságos indoklás
Kezdjük a törvény indoklásával. Ez már önmagában is álságos. Azzal indokolja az adósságképlet módosítását, hogy különleges helyzet következett be "korszakváltás" következtében. Tegye fel a kezét az, aki bármennyire is különleges gazdasági helyzetnek érzékel egy 2%-os inflációt és 2,5%-os gazdasági növekedést. Ezt a hatást egy olajársokk és a a kormány által generált hatósági árcsökkentés simán kiváltja, ebben nem lehet semmi rendkívüli.A részletes indoklás így szól:
Ez az adósságképlet megfelelt annak a helyzetnek, amelyben született, amikor is a gazdaság teljesítménye jóval gyengébb, az infláció mértéke pedig jóval magasabb volt.
2011-ben egyébként a kormány el is halasztotta az alkalmazását, bár akkor még nem voltak "rendkívüliek a körülmények", most hogy már rendkívüliek a körülmények megint el kell halasztani. Ebből is jól látszik, hogy az adósságképlet alkalmatlan.Majd így folytatódik az indoklás:
A magyar gazdaságban azonban korszakváltás történt: a várakozásokat is meghaladó gazdasági növekedés és a nagyon alacsony infláció időszaka köszöntött be. Ilyen körülmények között a szabályból következő hiány olyan egyenlegjavulást kívánna, amely a nemzetgazdaság teljesítőképességét indokolatlanul visszafogná és számos egyéb negatív következménnyel járna. Ezért annak új, az Alaptörvénnyel összhangban álló meghatározása indokolt.
Vagyis a kormány most azzal menti fel magát a képlet alkalmazása alól, hogy a szabály 2011-es megalkotásakor nem lehetett előre látni, hogy jobb lesz a gazdasági növekedés és alacsonyabb az infláció. Eleve olyan szabályt kellett volna alkotni, ami a gazdaság természetes ingadozását leköveti és ehhez alkalmazkodik. Ez most így csak utólagos mentegetőzésnek tűnik.Sok a baj vele
A legnagyobb baj azonban nem a hibás adósságképlet elhagyásához fűzött gyenge indoklással van, hanem a most megalkotott nevetséges, primitív, értelmetlen szabályozással, ami ráadásul más, már létező szabályokkal is szembemegy.- Az Alaptörvény kimondja, hogy tartós és jelentős gazdasági visszaesés esetén el lehet tekinteni az államadósság csökkentésétől. A stabilitási törvény új szabálya viszont gazdasági visszaesés esetén is ugyanúgy 0,1 százalékpontos csökkenést ír elő. Ezért nehezen lehetne ezt a szabályt az "Alaptörvénnyel összhangban" lévőnek nevezni, ahogyan ezt az indoklás teszi.
- A legalább 0,1 százalékpontos adósságcsökkentési előírás az Európai Unió által elvárt egyhuszados szabállyal sem összeegyeztethető.
- A gazdaság ciklikusságából fakadó következményeket ez az egyszerű statikus szabály továbbra sem képes kezelni. Például a gazdaság gyorsabb növekedése esetén egyre nagyobb költségvetési hiányt enged meg, pedig éppen ebben az időszakban lehet szükség, hogy az államadósságot gyorsabb ütemben csökkentse a kormány. Számításaink szerint (a kormány GDP-re és államadósságra vonatkozó feltételezéseit elfogadva) a 0,1 százalékpontos adósságcsökkenés jövőre nominálisan 1185 milliárd forintos adósságnövekedést enged meg, ami leegyszerűsítve 3,4%-os költségvetési hiányt jelent. Vagyis a most megalkotott új szabály nem ír elő semmilyen szigort a 2016-os költségvetésre nézve.

- Természetesen az olyan - az adósságszabályokkal kapcsolatban elvárható - feltételek teljesítésének a közelében sincs az új magyar ötlet, mint például a középtávú tervezési periódus, vagy annak az igénye, hogy megkülönböztethető legyen a tervezési, végrehajtás és ellenőrzési szakasz, beépítve a korrekció lehetőségét.
- Vegyük például azt az esetet, amikor a kormány várakozásai szerint a következő évben 2,8%-os infláció mellett 2,9%-os gazdasági növekedés várható. Ez alapján úgy készíti el a következő évi költségvetést, hogy legalább 0,1 százalékpontos adósságcsökkentés valósuljon meg. Az azonban már csak a végrehajtás évének vége felé derül ki, ha esetleg az infláció és a gazdasági növekedés is 3% felett alakult, ami megkövetelte volna az eredeti adósságképlet alkalmazását.
- Az már csak hab a tortán, hogy a salátatörvény értelmében még több költségvetési adat nem lenne nyilvános (például bizonyos háttérszámítások 10 évig). Pedig a fiskális szabályrendszer és költségvetési fegyelem szempontjából rendkívül fontos a transzparencia, vagyis, hogy a költségvetés tervezése és végrehajtása ellenőrizhető és számon kérhető módon történjen. Az új módosításokkal ez az elvárás is sérül.
Zelenszkij: megvan a fegyver a brutális orosz dróntámadások ellen, csak több pénz kell
Az ukrán elnök szerint akár 1000 drónt is elindíthat Ukrajna felé az orosz haderő.
Akkora sikert aratott a köztudatba berobbanó német csúcsfegyver, hogy fél Európa kilincsel az új verzióért
Ukrajna meg viszi, mint a cukrot.
Megtámadta Moszkvát az ukrán haderő - Tűz alá került az orosz főváros
Dolgozott a légvédelem.
Hamarosan megbukhat az ukrán védelmi miniszter
Zelenszkij nagyon gondolkodik a személycserén.
Trump bekeményített: az ENSZ sem ússza meg az újabb szankciókat
Támadásba lendült a Fehér Ház.
Becsődölt a neves magyar utazási iroda, döntött a hatóság a kártérítésről
Kezdődhet az utasok kifizetése.
Bevásárolt a Pentagon egy amerikai cégbe - Szabályosan felrobbant az árfolyam
50%-os emelkedés, csak a mai nap.
Trump és az elektromos autók
Fosszilis fordulat: új pályán az USA autóstratégiája.
NKFIH + SZTNH: Két hivatal közösen a magyar innovációért
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közötti megújuló stratégiai együttműködés célja a magyar innovációs ökoszisz
Többet katonára, mint oktatásra
A szokásos hétfői Agyviharon került elénk ez a grafikon, sokat nem is kell rajta magyarázni. Az ábra azt mutatja, hogy az egyes államoknak mekkora a... The post Többet katonára, mint oktatásra a
Évi 4 százalék kockázatmentes hozam megy a kukába a Trump-kockázat miatt
A dollár trendszerű erősödésének vége, év eleje óta a világ egyik leggyengébben teljesítő fizetőeszköze a zöldhasú. Névrokonán, a hongkongi dolláron át mutatjuk be, hogyan dobnak... Th
Miért bukik el a legtöbb felújítási pályázat? - 3 gyakori ok
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Miért bukik el a legtöbb felújítási pályázat? - 3 gyakori ok Az utóbbi évek egyik legszélesebb körben elérhető felújítási pályázata mégis eg
GINOP pályázat: Felfüggesztés és keretemelés
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási Zónákban működő mikro- és kisvállalkozások támogatását célozza, 2025.
ESG szabályozás 2025: fontos változások és lehetőségek a magyar vállalatoknak
Az elmúlt hetekben több fontos változás is történt az ESG nemzetközi és magyarországi háza táján. Blogbejegyzésünkben a legfontosabb módosításokat és tudnivalókat gyűjtöttük össze 20
GINOP Plusz-1.2.4-25: Felfüggesztés és keretemelés
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási Zónákban működő mikro- és kisvállalkozások támogatását célozza, 2025.


Ismét pofon vágta Európát a kínai autóipar
A Xiaomi autója árnyékot vethet a Porsche modelljeire is.
Hogy érinti a magyar gazdákat, ha Ukrajna tényleg csatlakozik az Európai Unióhoz?
A szomszéd felvételét nagy viták övezik.
Mégis hogy mehetett csődbe egy nagy utazási iroda?
Ennyire erős a verseny?
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez
Fedezd fel a befektetés világát úgy, ahogy még sosem! Ez a webinárium egyszerűen és érthetően mutatja be az alapelveket, amelyekre még a legnagyobb befektetők, mint Warren Buffett is esküsznek.