Egy dolgot tehet az autóipar, ha nem akar elbukni

A kereslet folyamatos növekedése miatt a járműgyártásban foglalkoztatottak száma dinamikusan növekszik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján ebben a szektorban dolgoznak a legtöbben az iparon belül, ami nem csoda annak tükrében, hogy a termelés egyharmadát a járműgyártás adja.

Tavaly közel 7%-kal növekedett az autógyártásban dolgozók száma, ami a legnagyobb létszámbeli növekedést jelentette az összes szektor közül. Ugyanakkor a termelékenység nem tartott lépést a foglalkoztatás bővülésével. Ennek hatására az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés - termelékenység - a járműgyártásban esett vissza a legnagyobb mértékben, több mint 5%-kal egy év alatt.

Mindez azért is számít kedvezőtlen fejleménynek, mert az iparban összességében kismértékben (1,4%-kal) nőtt a termelékenység, és a legtöbb szektorban bővülést tapasztalt a statisztikai hivatal.

Mindeközben a kerestek igen gyorsan emelkednek a járműgyártásban, amiben több tényező is szerepet játszik. Mint korábbi cikkünkben bemutattuk, a béreket a magyar gazdaságban általánosságban az nyomja felfelé, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum évek óta jelentősen növekszik, a vállalatoknak pedig a többi bérkategóriában is emelniük kell, hogy ne torlódjanak a bérek. Az egyre fokozódó munkaerőhiány rá is erősít a béremelésre, hiszen amelyik vállalat nem igyekszik versenyképes fizetést biztosítani, annak komoly gondjai lehetnek a dolgozói létszámot, így végső soron a termelést tekintve.

A járműgyártás helyzete ráadásul még "speciálisabb": iparági szakértők szerint a német multinacionális vállalatok hazai egységeinél egyre erősebbek a szakszervezetek, akiket az anyaország szakszervezete is támogat a bérharcban. Így még annál is nagyobb mértékben és gyorsabban kell emelni a béreket, mint ahogy az a munkaerőhiányos környezetből adódna, a magyar kis- és középvállalatoknak pedig tartaniuk kell a ritmust ezzel a tempóval.

Így tehát az a speciális helyzet állt elő, hogy a keresetek érdemben növekedtek tavaly a járműgyártásban, miközben az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés csökkent. Ez a folyamat pedig hosszú távon nem tartható fent, hiszen a szektor elveszítheti versenyképességét.

Szerencsére a fenti, kedvezőtlen folyamat a "nyers" adatok alapján csak két éve áll fent. Ha hosszabb távon nézzük az adatokat, akkor azonban nem tűnik úgy, hogy komoly gond lenne. Az alábbi grafikon ugyanis arról tanúskodik, hogy az egy alkalmazottra jutó ipari termelés a járműgyártásban a világgazdasági válság utáni években kifejezetten jól alakult:

Azonban az elmúlt pár évben nem volt igazán nagy beruházás olyan multinacionális vállalattól, amelyik jelentős termelékenység-növekedéssel járt volna. Ezért sejthető, hogy a termelékenységet javító beruházások a szektor egészét tekintve még váratnak magukra, miközben a túléléshez ez lesz a kulcs.

Nyers termelékenység Miután az egy dolgozóra jutó ipari termelés csak egy nyers termelékenységi adat, ezért érdemes óvatosan kezelni. Például, nem mutatja be a keresleti ingadozásokat abban az esetben, ha a vállalat nem reagálja (nem tudja/akarja) le a rövid távú konjunktúra-ciklusokat. Így akár csökkenhet is a termelékenység akkor, amikor innovatív beruházásokat hajtanak végre, ha közben nem változik a létszám az átmenetileg kisebb termelés mellett. Vagy pl. a termelékenység növekedését látjuk akkor, ha semmiféle beruházást nem hajtanak végre, de egy dolgozóra nagyobb kibocsátás jut a termelés növelése miatt (emelkedő kapacitáskihasználtság). Összességében tehát ezt az adatot érdemes óvatosan kezelni, hiszen számos hiányossággal rendelkezik, és nem feltétlenül mutatja meg jól azt, hogy a szektor milyen innovációkat hajtott végre.

A bérek gyors emelkedése várhatóan a következő időszakban is fennmarad, amit részben a munkaerőhiány, valamint a legkisebb bérek további, várhatóan gyors emelése magyaráz. A multinacionális vállalatok igyekeznek megtartani a képzett munkaerőt, amire jó példa a Mercedes két évre szóló, összesen 35%-os béremelése.

Miután a nagyvállalatok kifejezetten gyorsan emelik a béreket, így a szektorban tevékenykedő kisebb cégek, illetve beszállítók élete is nehézzé válik, hiszen tartaniuk kell a tempót a béreket tekintve, és a nyereségesség csökkenése miatt elméletileg a vállalti beruházások tere is csökkenhet.

A beruházási adatok arról tanúskodnak, hogy a vállalatok egy része mintha elindult volna az automatizáció irányába, a számok mélyére nézve azonban továbbra is a legnagyobb vállalatok felelnek az invesztíció nagy részéért.

Ugyanakkor a munkaerőhiány felgyorsíthatja a robotizációt, és amelyik gyár el tud mozdulni a digitális megoldások felé, az talpon fog maradni. Amelyik viszont a munkaerő mennyiségi növelésére igyekszik koncentrálni tőkeberuházás nélkül, az könnyen nehéz helyzetben találhatja magát.


(Címlapkép: MTI Fotó / Krizsán Csaba)

• Címkék:
• kereset,
• autóipar,
• termelékenység,
• makrogazdaság,
• autógyártás,
• ipar