Pattanásig feszült a helyzet, mindenhonnan támadják az eddigi világrendet

Már most forrong a világ

A második világháború és a hidegháború után látott együttműködésen alapuló multilaterális világrend a növekvő unilateralizmus és nacionalizmus miatt tört meg az utóbbi években – emelte ki szerdai előadásában Yoal Sano. Ez a változás részben annak is köszönhető, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nem akarják vagy nem tudják fenntartani tovább a liberális világrendet. Ezt az eddig természetesnek vett rendszert fenyegeti Kína és Oroszország felemelkedése, valamint az olyan közepes hatalmak megjelenése, mint India, Irán, Törökország vagy Szaúd-Arábia.

Összességében a változást az hajtja, hogy a globalizáció és a szabad kereskedelem többé nem kívánatosak

 - emelte ki Sano.

A Fitch Solutions szakembere szerint a többpólusú világrend felé való eltolódás a nyolcvanas évek óta nem látott biztonsági kockázatokat hozott magával. A politikai és biztonsági kockázatokért felelős vezető szerint jelenleg a legnagyobb veszély az, hogy a nagyhatalmak túlreagálják a fenti változásokat, a kelleténél erősebb válaszokat adnak a kisebb katonai konfliktusokra.

A Brexit az első akadály

A világrend változásával kapcsolatos általános fejtegetés után a konkrét kockázatokra tért át Yoel Sano. Rövidtávon a Brexit a legfontosabb kockázat, hiszen elvileg a hónap végéig valamilyen döntésnek kell születnie arról, hogyan léphet ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból. Azt a Fitch szakértője is elismerte, hogy az elmúlt napokban nőtt a megállapodás esélye, a legfrissebb hírek szerint sikerült megegyezni az alapokról, csak az a kérdés, hogy a londoni parlament jóváhagyja-e azt.

Ha pedig végetér a komédia, akkor a következő kérdés az lehet, hogyan befolyásolja majd a végkimenetel a közelgő előrehozott választásokat a szigetországban, kit tekintenek majd a többéves huzavona nyertesének a választópolgárok. 

Meddig maradhat velünk a kereskedelmi háború?

A másik fontos kockázat jelenleg az amerikai-kínai kereskedelmi háború, ami folyamatos bizonytalanságot hoz a gazdaságba és a piacokra. Yoel Sano szerint

a 2020-as amerikai elnökválasztás előtt van arra esély, hogy egy politikailag nem túl jelentős részmegállapodás születik, de teljes kereskedelmi egyezséget várhatóan nem köt majd a két nagyhatalom.

Egyrészt a választás előtt Trumpnak szüksége lenne egy részsikerre, másrészt viszont a kampányban várhatóan fenntartja majd a kemény hangvételt Kínával szemben.

A Fitch Solutions igazgatója arra számít, hogy a következő egy évben folyamatosan hullámzó lesz majd a kereskedelmi háborús feszültség, időről időre enyhül és súlyosbodik a viszony a két ország között. A jövő évi választások után hivatalba lépő amerikai vezetés várhatóan rugalmasabb, kompromisszumkészebb lesz, bár egy esetleges demokrata elnök is folytathatná a vitát. Vagyis a kereskedelmi háború akkor is folytatódhat, ha Trump megbukik, legfeljebb annak intenzitása lenne kisebb.

Az amerikai-kínai konfliktus évtizedekre meghatározhatja a világot, akár a 21. század legfontosabb eseménye is lehet

 - hangzott el Sano előadásában. Szerinte Donald Trump hajlamos rá, hogy a kereskedelmi kérdéseket összemossa a geopolitikával, ez jövőre is így maradhat. Ebben a manőverezésben pedig felértékelődhet Észak-Korea és Tajvan szerepe. A konfliktus elsődleges csatatere a technológia lehet hosszabb távon is, a Huawei-ügy csak a kezdet volt ebben a háborúban.

Bármikor kirobbanhat egy háború?

A Brexit és a kereskedelmi háború mellett a fő kérdés az lehet a következő években, hogy van-e esély egy komolyabb fegyveres konfliktusra a világban. Yoel Sano szerint Kína számára a legfontosabb kockázat a jelenlegi hongkongi tüntetések elfajulása, átterjedése az ország egészére. Éppen ezért úgy véli, hogy a kínai vezetés akár katonai beavatkozást is megfontolna, hogy ezt elkerülje. A helyzet elfajulásának azonban gazdasági következményei is lennének, Hongkongból elindulhatna a tőkekiáramlás, illetve veszélybe kerülne a városállam pénzügyi központ szerepe a régióban, illetve egy erőteljes beavatkozással romolhatna Kína nemzetközi megítélése.

Néhány éve reális veszélye volt annak, hogy az USA akár fegyveres konfliktusba is bonyolódik Észak-Koreával, hiszen a sztálinista ország nukleáris rakétateszteket hajtott végre. Donald Trump és Kim Dzsongun azóta kétszer is találkozott személyesen, konkrét eredményeket nem sikerült felmutatniuk, de enyhült a hangulat a két ország között.

Észak-Korea azt szeretné elérni, hogy az USA jelentse be a háború lezárását, és enyhítsen a gazdasági szankciókon, az USA viszont az atomfegyverek leszerelését támasztja ennek feltételéül, jelenleg patthelyzet van a felek között, senki nem akar elsőként engedni. A Fitch Solutions szakértője szerint ebben a helyzetben arra lehet esély, hogy Észak-Korea a jelenlegi szinten befagyasztja atomarzenálját, cserébe Trump is hajlandó lesz tenni bizonyos engedményeket. A legfontosabb kockázat pedig az, hogy a két vezető retorikája megint agresszívvé válik, és visszatérünk 2017-hez, amikor mindenki egy lehetséges háborútól félt.

A Közel-Keleten elsősorban az iráni háború réme aggaszthatja az embereket, a Hormuzi-szoros megszállása és a szaúdi olajlétesítmények elleni támadás után reális kockázat lett egy esetleges katonai konfliktus is. Yoel Sano azt emelte ki, hogy az iráni vezetéssel szemben belföldön is nő az elégedetlenség, ennek ellenére nem számítanak olyan felkelésre, mely megdönthetné a rezsimet. Sőt, a jövő februári parlamenti választások várhatóan a keméynvonalasok megerősödését hozhatják.

Sem Irán, sem az USA nem akar háborút, de érezhető kockázatot jelent az, hogy valamelyik fél esetleg elszámítja magát

 - véli a geopolitikai szakértő. Az esetleges megoldással kapcsolatban hozzátette: egyelőre nem valószínű, hogy Donald Trump személyesen találkozna Róháni iráni elnökkel, de 2020-ban akár erre is sor kerülhet.

Előadása végén Yoel Sano összefoglalta a következő évek legfontosabb gopolitikai tendenciáit, melyekre érdemes lesz figyelni:

• Erősödhet a globalizáció visszaszorulása, a regionális együttműködések szerepe és a nacionalizmus.
• További teret nyerhetnek a populista pártok az Európai Unióban.
• Az eurózónán belül is nőhet a feszültség a tagállamok között.
• Egyre több nemzetközi kritikát kaphat Hszi Csinping kínai elnök.
• Csúszhatnak a kínai „Egy út, egy övezet” projekt beruházásai, ahogy a kínai gazdaság finanszírozása nehezebbé válik. Ez Magyarország szempontjából is kockázatot jelentene a Budapest-Belgrád vasút felújítása miatt.
• Az olajtermelő országokon is nőhet a nyomás a nyersanyag árának esése miatt, különösen Irán és Venezuela lehet veszélyben.
• Erősödhetnek a fegyveres konfliktusok a nacionalizmus növekedésével, illetve azzal, hogy a vezető politikusok próbálhatják a gazdasági kérdésekről elterelni a közbeszéd irányát.
• Tovább halogathatják a legnagyobb országok a klímaváltozás elleni fellépést.
• Hosszabb távú következményként felerősödhetnek az alapjövedelemmel kapcsolatos viták, illetve az egyenlőtlenség elleni lépések.
• Egyre nagyobb lehet az erős vezetők szerepe, ahogy a liberalizmus visszaszorul.

Címlapkép: Shutterstock