Néhány hét és jön az igazi NAV-testvér

Az online számla alkalmazásában fontos mérföldkő következik július elsején, nemcsak a NAV, hanem a vállalkozások szempontjából is. Mi az, ami változik néhány héten belül és ez hogy érinti a vállalkozásokat a gyakorlatban?

Németh Lilla: A NAV online számla jelentésben, valós időben, automatizáltan kell adatot szolgáltatni a magyar adóalany vevők felé kiállított számlákról, függetlenül az áthárított áfa értékétől. Tehát az áthárított adót nem tartalmazó számlák is jelentési kötelezettség alá esnek július 1-től, így például a beföldi fordított áfás számlák, illetve a tárgyi adómentes számlák is. Emellett 2020. július 1-től az áfatörvény alapján minden befogadott, szállítói számláról, amelyre a cég áfalevonási jogát gyakorolni akarja, áfaösszeghatárra tekintet nélkül, adatot kell szolgáltatni a NAV felé az M lapon, a belföldi összesítő jelentésben. Ezzel már nem csupán az online számla adatszolgáltatások révén a cégek által kiállított számlák, de a cégek közötti, befogadott számlák is teljeskörűen (áfatartalmukra tekintet nélkül) láthatóak lesznek az adóhatóság számára. Ennek köszönhetően az adóhatóság összevetheti a belföldi tranzakciók adatait, mivel a számla kiállítója és a befogadó is lejelenti a számla adatait a NAV-nak külön-külön.

Július 1-től a NAV az online számla jelentési adatokat már csak egy újabb séma szerint fogadja csak be (2.0 XSD séma). Ebbe a formátumba a korábbiakhoz képest újabb adatok is bekerültek, változik a módosító számlák jelentése, illetve újabb titkosítási algoritmust vár el az adóhatóság. A határidő április 1-ről került kitolásra, így nem számítunk újabb halasztásra még a koronavírus járvány égisze alatt sem. Fontos hogy a vevők adószámát kötelező feltüntetni, enélkül, vagy hibás adattal a jelentések hibára futnak a NAV-nál. Ezért aki még nem lépett, arra egy törzsadat frissítés is vár a következő pár hétben. Nem szorosan a digitalizációhoz kapcsolódóik, de valahol mégis, hogy

a számlák kiállítására rendelkezésre álló idő is megfeleződik, 15-ről 8 napra rövidül ennek határideje.

Van-e arra becslés, hogy ez hány adóalanyt érinthet?

A NAV által korábban bemutatott adatok szerint közel 300 ezer vállalkozás volt érintett a 100 ezer forintos áfaértékhatár mellett az adatszolgáltatásban 2020 elejéig.

Most az érintettek köre és a jelentendő számlák köre is bővül júliustól. 2021. januárjára pedig már a magánszemélyek számára kiállított számlák is jelentendők lesznek, de ne szaladjunk ennyire előre.

A KSH által 2020 márciusban közzétett adatok szerint közel 1,8 millió vállalkozás működött Magyarországon. Arra számítunk, hogy az érintett adóalanyok köre is bővül majd, de az érintett számlák mennyisége még ennél is nagyobb mértékben fog megugrani. Ezzel együtt a adókockázat is megnő ott, ahol a számlariport/áfabevallás előkészítése nem automatizáltan történik! Hiszen az eddigi manuális, vagy félautomata megoldásokkal egyre kevésbé lekövethető hogy mi is egy cég áfapozíciója, vagy az adatszolgáltatásának eredménye sikeres volt-e, vagy sem, szükség van-e korrekcióra. Éppen ezért fejlesztettünk digitális, megoldást, amely az áfabevallás automatizálására képes, valamint az ehhez kapcsolódó adózói és hatósági adatok ellenőrzésére is.

Mi a jelentősége annak, hogy eltörlik a 100 ezer forintos értékhatárt az online számla jelentés esetében? Mondhatjuk, hogy ezek után igazi nagytestvér lesz a NAV, és gyakorlatilag minden bevallott adatra rálát az adóhatóság?

Az adóhatóság fő célja a feketegazdaság visszaszorítása, a számlagyárak felszámolása és az adózók önrevízióra való hajlandóságának növelése.

Július 1-től minden olyan számlát látni fog (szeretne) a NAV, amely 2 magyar adóalany között történik – így valóban azt mondhatjuk, hogy szinte az egész hazai gazdasági életre rálátásuk lesz.

Aki ezek után is esetlegesen igyekszik kijátszani a NAV online számla rendszerét, az azonnali hatósági megkeresésekre és kérdésekre számíthat, mivel a kimenő és bejövő számla oldali adatokat az adóhatóság egyezteti az online számla rendszer és az áfabevallások összefüggéseivel. Ezek alapján tudja első körben elemezni a gazdasági szereplők között folyó ügyletek valódiságát és hitelességét. Amennyiben a számla kibocsátója jelent egy tranzakciót az online számla rendszerben, a számla befogadó pedig ugyanezen adatokat jelenti az áfabevallásának részletező lapján, akkor minden rendben összefut.

Probléma akkor merül fel, amikor a két oldali (számla kiállító és befogadó) adatok nem korrelálnak, ilyen esetben az adóhatóság nyomozni kezd.

Fontos kiemelni, hogy az adóhatóság előtt/helyett az adózók önmaguk is el tudják végezni ezt az összehasonlítást – ezt egyébként a NAV el is várhatja az adózóktól a kellő körültekintés során -, mivel az online számla rendszerből minden adózónak van lehetősége lekérni egyrészt az általa jelentett számlák adattartalmát, és a rá vonatkozó, beszállítói partnerek által jelentett számlák adatait is.

Mi lesz a NAV következő lépése, az adatok alapján tényleg összeállíthatja majd a vállalatok bevallásait, mint a magánszemélyek esetében történik már évek óta?

Véleményem szerint az adóhatóság nem kis fába vágta a fejszéjét, amikor az szja bevallások mintájára elhatározta, hogy az áfabevallásokat is hatóságilag fogja összeállítani. Nézzük, hogyan tud megtörténni a bevallások összeállítása. 2021-től a NAV adatbázisába az online számla rendszeren keresztül be fog kerülni szinte az összes, az adózók által kibocsátott értékesítési számla (ideértve az export, a Közösségen belüli és a magánszemélyek felé történő értékesítéseket is), tehát az összes tranzakcióról a számla kibocsátásakor azonnal információja lesz a hivatalnak. Ezek alapján minden adózóról pontosan látni fogja, hogy az ő általa kibocsátott és az általa befogadott számlákról mit lehet tudni, ezen adatok eredője adhatná ki az adott időszaki áfabevallást. Azonban az áfabevallásban a számlák szerepeltetése az áfatörvény alapján történhet, és így a bejövő számlák áfa levonási joga egy nagyon érdekes kérdés. Ez egy jog, és nem egy kötelezettség, ennél fogva az adóhivatalnak jelenleg elég kevés rálátása van arra, hogy az adózó miként dönt a hozzá beérkező számlák áfájának levonhatósága ügyében.

Ahogy említettem, minden adózónak jelenleg is már lehetősége van az online számla rendszerből lekérni az általa jelentett és rá lejelentett számlák adatait, így jelen pillanatban is elkészíthető lehet egy hozzávetőleges áfabevallás/pozíció. Az áfabevallás összeállítása során jelenleg is már segítségünkre szolgál, ha összehasonlítjuk a könyvelési rendszerünkben és a NAV online számla rendszerében szereplő adatokat. Ezt a legegyszerűbben automatizált módon tudjuk megtenni, ezzel könnyítve egyrészt az adatok minőségének ellenőrzését, másrészt ez a megoldás az adóhatósági ellenőrzések esélyét is csökkenti.

Vagyis az adózóknak is reagálniuk kell és az automatizálás irányába lépni ezen a téren is?

Amikor arról beszélgetünk, hogy a NAV komplex fejlesztői csapattal az adatok elemzésének minél hatékonyabb módjain dolgozik, akkor

az adózói oldal részéről is szükségszerű a törekvés arra, hogy szintén automatizált megoldásokkal igyekezzenek legalább lépést tartani vagy megelőzni a hatóságot.

Aki nem tarja a lépést és nem használ az adóhivataléhoz hasonló elemző automatizációs szoftvereket, az sajnos lemarad az információkról és a lehetőségről is, mellyel az adóhatósági ellenőrzések kockázatát tudná jelentős mértékben csökkenteni.

Németh Lilla

Németh Lilla az RSM Digitális adózási megoldások üzletágban projektmenedzserként vesz részt automatizált adózási megoldások kialakításában és adaptálásában, az adóbevallások és számlaadatküldési kötelezettségek teljesítését támogató Connectax platform fejlesztésében és implementálásában.

Korábban az RSM Hungary Zrt. nemzetközi áfaszolgáltatásokra specializált pénzügyi képviseleti csoportjának tagja, majd vezetője volt. Globális piaci szereplők közvetettadó-tanácsadójaként részt vett közvetettadó-vizsgálatokban, az ügyfelek adózási problémáinak menedzselésében, az új pénzügyi képviseleti és adóregisztrációs ügyfelek bevezetésében és támogatásában.