A válság sem vette el a magyarok kedvét a nyugdíjpénztáraktól

Az elmúlt 25 évben többször is jelentősen átalakult a magyarok megtakarítási szokásrendszere. Az időről-időre publikált felmérésekből az derül ki, hogy a magyar társadalom szinte élesen kettévált: egyfelől vannak a megtakarítani nem tudók vagy nem akarók, másfelől viszont egyre masszívabb réteget képeznek azok, akik tudatosan takarékoskodnak. Utóbbiak persze jövedelmi helyzetüktől függően tesznek félre, de még a kevésbé tehetősek is figyelnek arra, hogy legalább egy kis összeget rendszeresen megtakarítsanak.

A járvány sem állította meg a bővülést

A nyugdíjpénztárak, a felügyeleti szervek és a kormányzat is sokat tett az utóbbi években annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a nyugdíjcélú öngondoskodás fontosságára. A tudatosabb ügyfelek esetében ez meg is tette a hatását. A nyugdíjmegtakarításokat tekintve egy folyamatos és stabil növekedés látható már az erre szakosodott pénztárak alapításától kezdve. Az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár a Portfolio-t arról tájékoztatta, hogy tagjainak vagyona 112 milliárd forintról 222 milliárd forintra növekedett 2010-2020 között, ami 98 százalékos emelkedést jelent.

A jelek szerint ezen az évek óta tartó trenden a koronavírus, és a nyomában jelentkező gazdasági válság sem tudott negatív irányban változtatni.

„Az elmúlt 3-4 évben a pénztártagok egyéni befizetéseinek nagysága évről-évre növekedett, 2020-ban például már meghaladta az átlagosan havi 12 ezer forintot.

A nyugdíjcélú megtakarítások fontosságát jelzi, hogy az egyéni befizetések növekedése még a pandémia alatt sem torpant meg, sőt enyhén emelkedett is

– mondta el Tóth Balázs elnök.

A fiataloknak nem téma

Bár a témáról egyre többet lehet hallani, és sokak számára az is világos, hogy az állami nyugdíjrendszertől nem sokat lehet várni, az el nem kötelezettek, a vonakodók megtakarításra bírásában van még tennivaló Tóth Balázs szerint. Különösen a fiatalokat nehéz megszólítani a nyugdíj kérdésében. A ma 20-30 éves korosztály számára az időskori évek anyagi biztonsága és az ehhez kapcsolódó öngondoskodás nincs kiemelt helyen.

Ennek a korosztálynak ugyanakkor azért is kellene az idős éveire gondolnia, mert fiatalon még könnyebb helyzetben van az ember, ha megtakarítást, vagyont szeretne építeni.

Számos tanulmány, elemzés mutatja azt, hogy minél fiatalabb korban kezdi valaki az öngondoskodást, annál nagyobb eséllyel tud nyugdíjas éveire jelentős nyugdíjkiegészítést biztosítani, még ha kisebb összegekkel kezdi is el a takarékoskodást.

Szabályozói változások

Nagy kihívást jelentett ugyanis a pénztárak életében a cafeteria lehetőségek folyamatos szűkülése, ami erősen negatív hatással volt a munkáltatói tagdíjbefizetésekre is.

Ezt a hatást az Allianz az egyéni tagdíjak jelentős növelésével tudta kezelni.

A cafeteria-szabályok korábbi kedvező adózása után ma már a munkáltatói hozzájárulás és a támogatói adomány adóvonzata megegyezik a munkabér adóterheivel. Egy fontos előny ugyanakkor megmaradt: a pénztártagok minden esetben - így a munkavállalók egyéni befizetései után, a munkáltatók által részben, vagy egészben átvállalt tagdíj hozzájárulás, illetve a támogatói adomány befizetések után is – jelentős SZJA kedvezményt vehetnek igénybe. A személyi jövedelemadó kedvezményének mértéke 20 százalék, de maximum 150 ezer forint éves szinten, mely így az egyéni számlájukat tovább növeli.

A cikk megjelenését az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár támogatta

Fotó: RelaxFoto, Bujnovszky Tamás