tilos utazás tiltás
Gazdaság

A NAV már előre látja, ki fog lesodródni a helyes útról és ezt akarja megelőzni

Csiki Gergely
Mesterséges intelligencia, gépi tanulás, big data – ezek nem valami sci-fi mozi hívószavai, hanem azok az eszközök, amelyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már most is alkalmaz a gyakorlatban. Ezekről a módszerekről és rendszerekről, valamint az adóhatóságnál keletkező hatalmas adatvagyon részleteiről és hasznosításáról beszélt előadásában Nemes-Somogyi Krisztina, a NAV Központi Irányítás Ellenőrzési Főosztályának főosztályvezető-helyettese az RSM nemrégiben megrendezett online webináriumán. Előadásából az is kiderült, hogy a NAV már azon dolgozik, hogy előre jelezze bizonyos adózók jogkövető magatartását, új technológiával szűri ki a gyanús kamionokat a vámos személyzet munkájának könnyítése érdekében és hogy az online számla rendszerbe érkező adatok alapján végzett ellenőrzések nyomán értékes tízmilliárdokkal gazdagodik az állami büdzsé. Mindezekkel pedig nemcsak a tisztességesen működő cégek, hanem az egész magyar gazdaság jól jár.

Fajcsák Gábor, az RSM adópartnere, az online esemény moderátora bevezető gondolataiban úgy vélekedett, hogy mindenki érzi és látja az elmúlt években végbement változásokat az adóellenőrzések és azok digitalizációja területén. Az adótanácsadói oldalról értékelve nagyon pozitívak ezek a változások, sokkal célzottabb ellenőrzések valósulnak meg, az adóhatóság oda fordul, ahol gond van, ez pedig mindenki számára előnyösebb – fogalmazott a szakértő.

Nemes-Somogyi Krisztina, a NAV Központi Irányítás Ellenőrzési Főosztályának főosztályvezető-helyettese előadásában részletesen bemutatta a NAV-nál keletkező digitális adatvagyont, az adatalapú és digitális ellenőrzés módszertanát, valamint vázolta az adóhatóság erre vonatkozó jövőképét is.

Adatvagyon: valóságos aranybánya keletkezik a NAV-nál

Prezentációját azzal kezdte, hogy az elmúlt években a NAV elemzési, ellenőrzési feladatainak színtere teljesen megváltozott. A NAV-nál keletkező adatvagyon több forrásból táplálkozik:

  • online pénztárgépek,
  • online számla rendszere,
  • foglalkoztatás,
  • saját adatok (ellenőrzések korábbi adatai, számított kockázati mutatók, adózók adóügyi jellemzői),
  • egyéb adatok (cégbíróságoktól, kormányhivataloktól, nemzetközi információcsere ingatlan, nyugdíj vagy osztalék terén).

Célunk, hogy a felhalmozott adatvagyont úgy hasznosítsuk, hogy valós idejű ellenőrzéseket tudjunk lefolytatni és ezzel valós idejű fellépést tudjanak megalapozni az adatok – hangsúlyozta Nemes-Somogyi Krisztina. A gazdasági esemény megtörténtét követően szinte azonnal reagálni fog az adóhatóság, amennyiben akár csak kisebb vagy jelentősebb eltérés van az egyes kontrolladatok között – tette hozzá.

Összességében tehát a NAV adatvezérelt megoldásokra építi tevékenységét, amelyek segítenek a belső folyamatok optimalizálásában, a döntések támogatásában, de nagyon fontos szerepet játszanak az ügyfélkezelés terén is. A cél ugyanis az ügyfelek megtartása, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy hogyan tudja az adóhatóság az adózói kört a jogkövetés útján tartani, milyen eszközökkel tudja őket támogatni. Ezekkel a lépésekkel arra törekednek, hogy a megfelelő pillanatban tereljék vissza az adózót a jogkövető magatartásra annak érdekében, hogy ne okozzon kárt a költségvetésnek. A NAV ezen tevékenysége támogatja a becsületes adózókat a tiszta verseny elősegítésével. Az adatvezérelt ellenőrzés emellett segít a jogkövetéssel arányos fellépés irányainak meghatározásában is. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közigazgatásban a NAV rendelkezik a legnagyobb adatvagyonnal.

Adathasznosítás mesterfokon

Gyakorlati példákat is hozott a főosztályvezető-helyettes az adatok hasznosítására. Az elmúlt két évben elindult egy jelentős változás az adatok hasznosításában. A NAV első lépésben különböző jellemzők szerint szegmentálja az ügyfeleit, ennek eredményként egy komplex ügyfélminősítést hajt végre, ami alapján meg tudja a NAV mondani, hogy az adózói életútban éppen hol tart az adott vállalkozás, hol fog véget érni az útja, mennyire marad jogkövető és mennyiben érdemes a céget támogatni. Ennek mentén a NAV összerakja az adózó értékeit és kockázatait, ami alapján eldönti a fellépés irányait, vagyis, hogy hogyan fogja az adózót támogatni, vagy akár mikor szükséges szankcionálnia.

A hatalmas adatvagyonnal igyekszünk új megoldásokat is meghonosítani – vázolta fel a szakember.

Az elmúlt év legnagyobb sikere ezen a téren az adózók modellezése és a viselkedésszimuláció, predikció,

valamint a hálózatelemzés módszereit is alkalmazzák. Ezt a módszert vetik be, amikor az adóellenőrzések során készített jegyzőkönyvekből kinyerik azokat az adószámokat, amelyek felmerültek egy-egy korábbi vizsgálat kapcsán, és amely adózók bizonyítottan kapcsolatban álltak csalárd cégekkel. Ezek alapján térképezik fel a NAV ellenőrei azokat az adózókat, adózói láncolatokat, melyek adócsalásban érintettek voltak és feltételezhetően a jövőben érintettek lehetnek.

Az októberi áfabevallások esetében pedig már a modellezési módszertant is bevetette a NAV. A korábbi adózói adatok (késett-e, mulasztott-e) alapján megpróbálták előre modellezni, hogy mely az a kör, amely bizonyosan nem fogja benyújtani a november 20-i határidőre az áfabevallását. Az elemzés alapján 70%-os találati aránnyal becsülte meg a NAV, hogy mely adózók késnek az áfabevallással. Az adatok alapján megvan a lehetőség arra, hogy ha indokolt, előzetesen figyelmeztesse az érintett adózókat a következő határidő előtt – magyarázta a NAV munkatársa, aki azt is hozzátette, hogy ez még nem a tartósan bevallást mulasztók köre, hanem azok a cégek, akiknek megvan még a jogkövetési szándékuk.

További innovatív példát említve kiemelte a képelemzés módszerét, amit bizonyos határszakaszokon alkalmaznak, a gépjárművek és üregeiknek röntgenképeinek gépi tanuló módszerekkel történő feldolgozásával. Ezzel hatékonyan azonosítják a problémás szállítmányokat és megakadályozható a csempészet (tárgy, személy, élőlény). Ezzel a személyi állomány, a vámos kollégák munkáját támogatnák és könnyítenék meg. A képek alapján azonosítják a gyanús autókat a korábbi viselkedési minták alapján – ismerte el Fajcsák Gábor kérdésére Nemes-Somogyi Krisztina.

Digitalizált ellenőrzés

A NAV Központi Irányítás Ellenőrzési Főosztályának főosztályvezető-helyettese szót ejtett arról is, hogy a tranzakciós adatok az azonnali ellenőrzésre is lehetőséget adnak. Ennek kapcsán kitért arra, hogy december elején 213 ezer online pénztárgép működött az országban, melyekből naponta átlagosan 10-15 millió bizonylat érkezik. 2021-ben 32 ezer adókötelezettség-vizsgálatot folytatott le a NAV, és a tavalyi év első 11 hónapjában 422 millió forintnyi mulasztási bírságot szabtak ki. Emellett az OPG adatok hasznosításával 11,2 ezer ellenőrzést folytattak le, melynek nyomán 1 milliárd forintnyi adókülönbözetet állapítottak meg és ez alapján az első 11 hónap során 89 millió forintos mulasztási bírságot szabtak ki.

Az Online Számla rendszerére épülő ellenőrzés tapasztalatairól is beszámolt a szakember. Eddig 1,2 millió Online Számla regisztráció történt meg és 1 millió feletti adatszolgáltató adózó van jelen. A beküldött számlák 2018 július elsejétől már közelítik az 1 milliárdos darabszámot. Részletes adatokat is közölt a NAV munkatársa: az adózók 70%-a piaci szoftverrel küldi be az adatait, tőlük érkezik elektronikus számlázóprogramból a beküldött számlák 97,2%-a. Az adózók 13%-a használja a NAV online számlázóját, ezzel érkezik a számlaadatok 1,1%-a. Emellett érkeznek még számlaadatok (1,6%-os arányban) kézi számlák kézi rögzítésével, és minimális arányban jelen van a gépi számla kézi adatrögzítése is.

A beérkező számlák legelső azonnali, automatikus kockázatelemzése előre beállított kockázati profilok segítségével megtörténik. Vizsgálják az adózók tulajdonságait, a NAV egyéb adataiban fellelhető ellentmondásokat, hibákat is – árulta el.

Az online számla adatok alapján végzett ellenőrzések tapasztalatairól is beszámolt, pontos adatokat hozva Nemes-Somogyi Krisztina. 2020-ban 15 ezer jogkövetési vizsgálatot folytattak le, 2,2 ezer adóellenőrzést, és 42 milliárd forint nettó adókülönbözetet azonosított a NAV. Ezek után 2021-ben (az első 11 hónap adatai alapján) 13 ezer jogkövetési vizsgálat alapján 2,3 ezer adóellenőrzést folytattak le, és 65 milliárd nettó adókülönbözet folyt be a költségvetésbe, ebből 7 milliárd forint visszatartott áfa. Látható tehát, hogy bár a jogkövetési vizsgálatok száma csökkent, és az adóellenőrzések száma nem változott, de a beszedett összeg növekedni tudott. A kötelezetti kör kiterjesztése magyarázza az adókülönbözet növekedését – mondta.

A Foglalkoztatotti riasztási rendszerről is árult el kulisszatitkokat a NAV szakembere. Elmondása szerint ez a leghatékonyabb eszköz az élőmunkaerős foglalkoztatással összefüggő visszaélések feltárására. Ez az eszköz lehetőséget ad a magánszemélyek további foglalkoztatásának nyomon követhetőségével, az adatok felhasználásával az azonnali reagálásra a foglalkoztatással kapcsolatos visszaélések esetén. A foglalkoztatási riasztási rendszernek köszönhetően a jogsértők kiszűrhetővé válnak és kijelöli őket a NAV vizsgálatra. Tájékoztatása szerint míg 2020-ban 117 ezer magánszemély foglalkoztatási életútját követte nyomon az adóhatóság, az informatikai fejlesztések eredményeként az idei évre már 1,9 millió foglalkoztatott és 365 ezer foglalkoztató nyomon követésére volt képes a NAV. A foglalkoztatási elemzések alapján a NAV leköveti – a csalárd ügyletek, ki- és bejelentések elmaradása, bevallások benyújtásának elmaradása alapján – a problémás cégeket. „A fekete foglalkoztatásban érintett cégeket, cégvezetőik cégek közötti mozgását, a foglalkoztatotti körüknek a mozgását is tudja követni a NAV, ezzel próbálja megelőzni a járulékfizetésekhez kapcsolódó visszaéléseket” – részletezte a főosztályvezető-helyettes. Azt is hozzáfűzte, hogy ha pl. egy visszaéléssel érintett cég dolgozója új cégnél bukkan fel, ahol gyanú felmerülhet, akkor a NAV figyelemmel követi ezeket a mozgásokat és ha kell, gyorsan tud reagálni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a járulékfizetés a dolgozók érdeke is, amellett hogy a feketén foglalkoztató cégek kiszűrése a tisztességes gazdálkodóknak is fontos.

Arról is beszélt a szakember, hogy a személyes közreműködés nélküli ellenőrzés egyre jelentősebb arányú és mennyiségű, 2021-ben (az első 11 hónapban) 44 ezer e-ellenőrzést folytattak le. Az ellenőrzések digitalizációjának pozitív hatása az átlagos ellenőrzési időtartam lerövidülése is: az e-ellenőrzés - a hagyományos, személyes jelenlétet is igénylő adóellenőrzés 127 napos átlaghosszához képest - csak 102 napig tart.

Erre készül még a NAV

Nemes-Somogyi Krisztina az RSM által szervezett eseményen beavatta a hallgatóságot abba is, hogy milyen jövőképpel rendelkezik a NAV. Fontos cél a Big Data módszereinek és az informatikai eszközök használatának növelése, de megemlítette azt is, hogy a NAV ellenőrzési szakterületén is alkalmazni fogják a távmeghallgatást, mellyel az e-ellenőrzések jelenlegi 60%-os aránya tovább növelhető.

Fajcsák Gábor, az RSM partnerének kérdésére Nemes-Somogyi Krisztina azt is elmondta, hogy a NAV által az adózók részére átadott adatokat erősen ajánlott használni az adózóknak is, a saját érdekük is ezt diktálja.

Az adótanácsadó szakembere arra is kíváncsi volt, hogy mi változik várhatóan az ellenőrzési területen tekintettel arra, hogy a támogató eljárások és a jogkövetési vizsgálatok száma növekszik? A NAV Központi Irányítás Ellenőrzési Főosztályának főosztályvezető-helyettese válaszában úgy fogalmazott, hogy 2022-ben többek között a biztosítási jogviszony zárása kerül fókuszba. A foglalkoztatottak érdekében is fontos, hogy ez a lépés ne maradjon el a foglalkoztató részéről – emlékeztetett. Emellett a környezetvédelmi termékdíj terén szeretnének nagyobb számban ellenőrzéseket lefolytatni. A NAV Szakértői Intézetével együttműködve végeztek vizsgálatokat, ennek eredménye alapján a kedvezmények érvényesítésének feltételei kapcsán terveznek további ellenőrzéseket végezni és ahol szükséges az adózói kötelezettségeket betartatni.

Emellett a tartósan veszteséges adózók ellenőrzésszámát tervezi növelni az adóhatóság az idei évben. A kockázatos termékekkel és tevékenységi körökkel, illetve a kiemelt adózókhoz kapcsolódó figyelem továbbra is megmarad a jövőben, ezen a téren a támogató eljárásokra és támogató jellegű ellenőrzésekre fókuszál a NAV – vázolta a terveket a NAV szakembere, aki szerint az online számla adatszolgáltatás is egy slágertéma lesz. A kiutalás előtti, illetve a klasszikus áfaellenőrzéseket is kitűnően fogják tudni támogatni a 2022-ben már egy éves, szinte teljeskörű adatsorok, illetve ezek elemzése.

harpoon rendszer
who getty stock

Kiszámoló A vihar előszele

Nemcsak a tőzsdén alakult ki kisebb pánik az árfolyamok esése miatt, a kriptopénzek rajongói is nehéz napokon vannak...

Tematikus PR cikk
2022. május 31.
Financial IT 2022
2022. június 8.
Portfolio Property X 2022
2022. június 1.
Portfolio Digital Transformation 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Legális adóelkerülés, TBSZ, NYESZ számlák.
korhaz-apolo