A hazai KKV-k elveszthetik beszállítói pozícióikat, ha nem törekednek tudatosan a karbonlábnyomuk csökkentésére

Lezárult a Magyar Bankholdig – ma már MBH Bank - fúziós folyamata, az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank egyesülése után létrejött Magyarország második legnagyobb bankja. Ez komoly felelősséget is ró a pénzintézetre, mind saját működésében, mind az ügyfelek fenntarthatósági törekvéseiben is komoly szerepet kell vállalnia.

A fúziós folyamat számos területet érintett, kezdve a pénzforgalomtól a fióki kiszolgálásig, de a korábbi tagbankok saját társadalmi és fenntarthatósági kezdeményezéseit is össze kellett fésülni, megszűntetni a párhuzamosságokat és erősíteni a szinergiákat.

A törekvéseknek köszönhetően a bank tavaly megalkotta ESG stratégiáját, melynek hangsúlyos eleme Net zero programja, amelynek célja a bank karbonsemlegessé tétele 2050-ig.

Ennek eléréséhez számos kihívást kell leküzdenie a pénzintézetnek, hiszen hiába csökkenti saját működéséből fakadó kibocsátását, egyes számítások szerint az ügyfélportfólió 700-szor több kibocsátást produkál, mint maga a bank.

De hogyan is néz ki gyakorlatban egy „karbonsemlegesítési terv” megvalósítása?

Az első és legfontosabb a bázisértékek megállapítása: nem lehet úgy semmilyen kibocsátás-csökkentési tervet hitelesen megalkotni, és megvalósítani, amely nem tartalmazza a bázisév megfelelő adatait. Ez nem egyszerű feladat, az MBH Bank rendelkezik az ország legtöbb, közel 600 fiókjával, amelynek energetikai felmérése már önmagában is nagy kihívás.

A vállalati ügyfélkör kibocsátásának mérése pedig jószerivel csak önbevallásos módszerrel működhet, hiszen – egyelőre – a KKV-ra nem vonatkozik a fenntarthatósági jelentés- és ESG stratégia kötelezettség bevezetése.

"A saját működés optimalizálásában így is nagy lehetőségek vannak, az említett fiókok energetikai korszerűsítése, a papírmentes működés, a digitális bankolás térnyerése, vagy az autóflotta zöldítése mind-mind kimutatható eredménnyel járnak, de a célok eléréséhez ennél még többre van szükség" - mondta el Szege György, az MBH Bank ESG és Fenntarthatósági vezetője a konferencián.

A beszállítói program keretében a bank alvállalkozóinak is szükséges megtenni a megfelelő lépéseket, mert a vállalati működés teljes értékláncának karbonkibocsátás-csökkentése csak így érhető el.

A karbonkompenzáció egy világszinten is jól ismert és alkalmazott stratégia, amelynek keretében egy tetszőleges ponton erdők ültetésével a vállalat ellensúlyozni tudja a kibocsátását.

Az MBH ebben a nehezebb, de a „Think global, act local!” filozófiához sokkal közelebb álló megoldást választott: 150 kolléga bevonásával erdőt ültettek egy dél-dunántúli településen.

Az ESG szemlélet meghonosítása és szervezeten belüli általános elfogadása elengedhetetlen a valódi sikerek eléréséhez, hiszen a fenntarthatósági törekvések nem működhetnek az alulról jövő kezdeményezések nélkül.

Sokkal nehezebb feladat az ügyfelek karbonlábnyomának megállapítása, hiszen rájuk nem vonatkoznak a tőzsdei cégekre vonatkozó előírások. Egyre elterjedtebbek és egyben pontosabbak azok a módszerek, amelyekkel jól meg lehet becsülni a lábnyomot.

Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója erős, ám a cégvezetők nézőpontjából alig vitatható megállapítással kezdte előadását:

Hiba lenne azt gondolni, hogy egyenrangúak a cég alapvető működését és profittermelő képességét befolyásoló kérdések és a fenntarthatósági törekvések. Ha bizonyos szabályok ellehetetlenítik a cég tevékenységét, akkor nem lesz mit környezetbaráttá tenni, és ezzel az egész társadalom és gazdaság is veszít”

Az Opten a különböző szolgáltatásait a céges adatok elemzésének segítségével végzi. Bár eddig nem volt fontos a kibocsátás vizsgálata, azonban pont az imént említett beszállítói programokon keresztül számos hazai KKV is érintett lehet. Súlyuk óriási a hazai gazdaságban, a munkavállalók döntő részét ők alkalmazzák, igaz, a gazdasági teljesítményük jócskán elmarad a nagyvállalatokétól.

A szektor életbe maradásához és fejlődéséhez elengedhetetlen a beszállítói pozíciók megtartása, amely a határozott ESG vállalások híján aligha lehetséges.

Míg egy nagyvállalat bőven rendelkezik olyan humánerőforrással, aki speciálisan ezzel a területtel foglalkozik, addig a KKV-k ennél nehezebb helyzetben vannak már csak önmagában a jelenlegi karbonlábnyom kiszámolását tekintve is.

Számukra lehet megoldás egy olyan szolgáltatás, amely egy kérdőív segítéségével és nyilvános adatokkal, mérleggel illetve a közüzemi számlák elemzésével viszonylag pontos becslést lehet adni az adott cég kibocsátására. Ezzel rengeteg forrást és időt takaríthatnak meg a kisebb vállalatok is, úgy, hogy közben megtartják üzleti pozícióikat is.

Címlapkép forrása: Portfolio