Érkeznek a kifizetések és az új könnyítések a hazai cégeknek

Visszatekintve szeptemberi kinevezéséig, vagy akár csak a Demján Sándor Program pár hónappal ezelőtti elindításáig, mondhatjuk, hogy sűrű volt ez az időszak az államtitkárság számára - összevethető a korábbi bankszektorban tapasztalt tempóval. Mennyire volt intenzív ez az időszak?

Valóban rendkívül mozgalmas időszak van mögöttünk. A kkv államtitkárság rengeteg feladatot kapott, de

pozitív fogadtatásban részesült a vállalkozások részéről, hogy érdemben és szakmai alapon foglalkozunk az ügyeikkel.

Az elmúlt hónapban minden vármegyében jártam, több mint 50 városban voltam és kilométerben mérve valószínűleg egyszer már körbe autóztam a Földet. Hiszem, hogy a vállalkozások visszajelzései alapján lehet a legjobb támogatási programokat kialakítani. Maga a roadshow egyébként Nagy Márton miniszter úr ötlete volt, és a visszajelzések alapján teljes mértékben beigazolódott a létjogosultsága.

Néhány hónapja beszélgettünk hasonló témában és akkor az egyik fő üzenet az volt, hogy oldódik a hazai cégek óvatossága, és a beruházások tervezésében ez már kezd megmutatkozni. Mi a helyzet most, mi változott az Ön értékelése és érzése szerint? Különösen annak fényében, hogy a frissített makrogazdasági prognózis szerint idén alacsonyabb növekedés várható a tervezettnél.

A legújabb előrejelzések szerint az idei GDP-növekedés 2,5% körül alakulhat, de ezt még nagyban befolyásolhatja az USA vámpolitikája (az interjú 2025. március 31-én készült - a szerk.). A hozzám érkező visszajelzések alapján bizakodó vagyok a vállalkozások beruházási terveit illetően. Érdemes először a nem minisztériumi információforrásokat megemlíteni. Negyedévente tartunk kerekasztal beszélgetést a bankokkal, tanácsadókkal, pályázatírókkal és a vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetekkel. A négy legnagyobb bank a legutóbbi kerekasztalon például arról számolt be, hogy 2025 első negyedévében lassan, de megindultak az érdeklődések és az új hiteligénylések a vállalati hitelezés terén is. Sőt, a bankok által mért üzleti bizalmi indexekben is javulás figyelhető meg, ami kulcsfontosságú, hiszen

hitelezés nélkül nincs gazdasági növekedés.

Milyen egyéb pozitív jeleket látnak?

A vállalkozásfejlesztési tanács visszajelzései szerint a programjaink intenzitása és bevonó jellege korábban nem tapasztalt mértékű. Ha konkrétan meg kell nevezni növekedésnek indult szektorokat, mindenképpen kiemelném a fogyasztást, a turizmust és a lakossági hitelek iránti kereslet élénkülését, de a foglalkoztatás pozitív alakulásáról vagy a reálbérek növekedéséről se feledkezzünk meg. Szintén kedvező fejlemény, hogy az építőipar szerződésállomány előrejelzései is felfelé ívelő trendet mutatnak.

Összességében így azt mondanám, hogy

több pozitív jel mutat arra, hogy miért is indítottuk sokkal jobban az évet, mint 2024-ben.

Tavaly ilyenkor a vállalkozói visszajelzések alapján még borúlátó volt a hangulat, sokan azt gondolták, hogy nem is lesz igény a programokra, és a hitelezés sem fog beindulni. Ehhez képest most egészen más a helyzet, a kilátások sokkal kedvezőbbek.

Hol van még tér a javulásra?

A vállalati hitelezésnek 5%-ra kellene nőnie a jelenlegi stagnálás közeli állapotból.

Az export is alakulhatna jobban, de mivel Magyarország erősen exportorientált ország, az EU-s kereslet alakulása meghatározó tényező. A vállalati beruházások terén még mindig 10%-os csökkenést látunk, bár a visszaesés üteme lassult, és remélhetőleg hamarosan fordulat következik be.

Az ipar, különösen az autóipar és a hozzá kapcsolódó ágazatok még mindig a leggyengébben teljesítő területek közé tartoznak?

Az autóipar és az építőipar a leginkább érintett. Az autóiparban ugyanakkor már mutatkoznak pozitív jelek, például az elektromobilitás támogatása terén. A BMW gyár indulása idén már várható, a BYD és a CATL pedig 2026-ra válhat jelentős tényezővé.

Az aktuális gazdasági környezet értékelése után térjünk át a kormány kkv-kat támogató célzott programjának eredményeire, miről tud beszámolni a Demján Sándor Program egyes elemei kapcsán?

Rendkívül pozitív vagyok 2025-öt illetően, különösen a beadott pályázatok miatt.

Jelenleg több, mint 3000 beruházási elképzelés van a Demján Sándor kkv-támogatási programokon belül, ami hatalmas, nagyságrendi előrelépést jelent. Ez erős jelzés a vállalkozók bizalmának növekedéséről és a beruházási kedv élénküléséről. Ezek konkrét üzleti tervvel, beruházási szándékkal és eszköz ajánlatokkal alátámasztott pályázatok. A Demján Sándor programunk egy új szakaszába lépett, eddig tartott a tervezés, előkészítés és indítás, most pedig már az értékelések zajlanak és hamarosan eredményeket hirdetünk.

Melyik a legnépszerűbb eleme a programnak?

Ebből a szempontból talán érdemes az 1+1 beruházásélénkítő program sikerét az első helyen említeni. Közel 1900 pályázat érkezett be,

melyek értékelése már folyamatban van. Április közepétől elkezdődik a nyertesek ütemezett értesítése. A tapasztalatok alapján 10%-nál kevesebb lesz a lemorzsolódás, ami azt is jelenti, hogy nagyon jól összerakott és alapos pályázatok érkeztek. Közel háromszoros túljelentkezést tapasztaltunk, ugyanis a 48 milliárdos keretre 137 milliárdnyi igény érkezett. Most egyesével hívjuk fel az ügyfeleket, hogy felmérjük a forráslehetőségeiket, és

személyre szabott megoldást tudjunk kínálni nekik.

A korábbi kiértesítéshez és ügyfélkezeléshez képest ez nagy újítás, eddig csak igen/nem értesítést kaptak a pályázók.

Most viszont alternatív forráslehetőségekre is rámutatunk, nem csak a nyertesek esetében.

Vagyis a pályázatot nem elnyerőknek sem kell feltétlenül csalódniuk?

Várakozásunk szerint a cégek 30-40%-a nyerhet el forrást a keretből, de a pályázók 100%-a számára lesz megoldási javaslatunk, finanszírozási ajánlatunk.

Nagyon fontos üzenet: aki nem lesz végül kedvezményezett, annak is tudunk alternatívát kínálni.

A minden vállalkozásnak legyen saját honlapja című kiíráshoz is nagy reményeket fűztek. Beváltak ezek a remények?

Összességében nagyon pozitív meglepetésként értékeljük ezt a pályázati elemet. Az EU-s felmérés szerint kb. 15 ezer cég nincs jelen a digitális térben Magyarországon. Az előregisztrációban 7000 igénylés érkezett, és már 4000 érintett be is adta a pályázatát. A program 100%-os intenzitású, 2 éves fenntartási kötelezettséggel. A lemorzsolódási arány itt is alacsony, csupán 3%.

A program mely elemét érdemes még mindenképpen kiemelni?

A tőkeprogramot meg kell említenem, ez az az akcióterv, amelyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapkezelőjén keresztül bonyolítunk le. Az MFB forrásból létrehozott, MNB által jóváhagyott alapot átadtuk a kamara alapkezelőjének. Már 200 ügyfél rendelkezik pozitív előzetes értékeléssel, és eddig összesen kb. 900 regisztrált pályázó volt. Ez nagyságrendi előrelépést jelenthet a tavalyi 50-70 darab megvalósult ügylethez képest.

Emellett jól áll az Eximbankon keresztül meghirdetett több konstrukciónk is. Csak a beruházási hiteleknél 76 ügylet van 95 milliárd forint értékben szerződéskötés alatt. A kifektetési hitelprogramnál pedig már 50 milliárd felett van a folyósított rész. Ez is mutatja, hogy az exportközeli cégeknél is élénkülés tapasztalható.

Azt is érdemes felidézni, hogy a Széchenyi Kártya Program keretében több lépcsőben valósult meg kamatcsökkentés, és mindkét esetben megugrott az igénylések száma. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a kedvezményes kamatozású forrás egyelőre csak az új igényekre van - vagyis a kamatcsökkentésre - az új lehetőségek feltárására mind jól reagáltak az ügyfelek. Az érintettek mostanra már nemcsak beruházási, hanem likviditási hiteleket is igényelhetnek.

Az uniós finanszírozásoknál milyen könnyítések várhatók?

Több könnyítést is bevezettünk: emeltük az összeghatárokat, kiterjesztettük a lokációkat, bővítettük az elfogadható eszközök listáját és a költségátalányok nagyságát. Áprilistól egy új, 50 milliárdos keretű felhívás indul kifejezetten a fejletlen régiók mikro- és kisvállalkozásai számára. Emellett tervezünk egy tanácsadással kombinált új EU-s terméket is.

Készülünk egy nagyon fontos könnyítéssel is a magyar cégek számára, amit szerintünk nagyra fognak értékelni az érintett vállalkozások.

Ezt egy kicsit pontosítaná?

Dolgozunk egy olyan megoldáson, ami kedvezne azoknak a cégeknek, amelyek korábban EU-s támogatásban részesültek, de a vállalt (és utólag már irreálisan magasnak tűnő) Bruttó Hozzáadott Érték mutatót a megváltozott gazdasági környezet miatt nem tudták teljesíteni. Ennek a feltételnek a teljesítését első körben elhalasztanánk, majd 2026-ban a ténylegesen megvalósult értékekhez igazítanánk. Itt még több körben kell egyeztetnünk az illetékes szervekkel, de ez egy nagyszerű példája lehet annak, hogy egy vállalkozástól jött észrevételt hogyan viszünk tovább egészen a megoldásig.

Központi téma volt az MKIK Gazdasági Évnyitó című rendezvényén a kkv-k aktuális helyzete, és szóba került egy MKIK-Kormányzati együttműködés, megállapodás kidolgozása is. Hogy áll most ez?

Orbán Viktor miniszterelnök úr jelentette be, hogy új megállapodást köt a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. Ebben - a minisztérium részéről - makroszintű célértékeket fogalmazunk majd meg exportra, beruházásra, finanszírozásra, méretugrásra és a digitális fejlődésre vonatkozóan. Emellett adóegyszerűsítés, adócsökkentés és adminisztrációcsökkentés is szerepel majd benne.

Ez egy évente visszamérhető, 2030-ig konkrét vállalásokat tartalmazó dokumentum lesz.

Akkor ezzel el is dőlt, hogy a KKV államtitkárság, mint olyan a jövőben is fontos feladatokkal fog rendelkezni és ez a fajta kézi vezérelt vállalati támogatási politika középtávon is fennmaradhat?

Azt látjuk és érzékeljük, hogy a cégek számára most a legnépszerűbbb program a Demján Sándor Program. A felhívások egyszerűek és praktikusak, kézzelfoghatóak, és valós helyzetekre reagálnak. A legfontosabb számunkra, hogy a vállalkozások visszajelzései alapján az új program legnagyobb előnye, hogy végre valóban odafigyelnek a kis- és középvállalkozások problémáira.

Tervekről érdemes jelen pillanatban beszélni?

Rengeteg ötletünk van még.

Jelenleg is dolgozunk beszállítófejlesztésen, a szolgáltatói szektor felkarolásán, és egyéb iparágspecifikus támogatási programokon is.

Nagy reményem van az adminisztráció csökkentés terén is, erre helyettes államtikárság külön fel fog állni,

amelynek fő feladata a vállalkozások érdekképviselete és védelme lesz. A Mesterséges Intelligencia alkalmazása a vállalkozásoknál szintén izgalmas terület lesz, amivel kapcsolatban a stratégiai dokumentum már elkészült és hamarosan tárgyalni fogja a Kormány.

Milyen általános tanulságok vonhatók le a programból, ha vannak ilyenek?

Többször is módosítottuk a programok felhívásait, de csak az ügyfelek visszajelzései alapján és minden esteben csak bevonó vagy bővítő jelleggel. Bevezettük az előregisztrációt, hogy a vállalkozások nyomon követhessék a beadási folyamat állapotát, és mi is valós adatokat használhassunk a folyamat közbeni modellezéshez. Az ilyen típusú gyakorlatokra korábban nem volt példa. A vállalkozások rendkívül pozitívan értékelik, hogy valaki figyelmet fordít rájuk, és valódi, érdemi párbeszédet folytat velük.

Ez a fajta megközelítés, amit a kkv államtitkárság képvisel, összhangban van azzal a szolgáltató jellegű állammal, amit a miniszterelnök úr és a miniszter úr is megfogalmazott az MKIK gyűlésen.

Az érintett pályázók mikor számíthatnak a kifizetésekre, de úgy is kérdezhetném, hogy makroszemszögből mikor érkezhetnek meg ezek a források a nyertesekhez?

Fontos mérföldkő ebből a szempontból

a májusi hónap, amikor az első folyósítások megérkeznek a cégekhez.

Ekkor már nem csak beszélünk a pályázati lehetőségekről, hanem kézzel foghatóvá válik az egész: a vállalkozások lehívhatják az előleget, aktiválhatják a beruházásaikat. Látni kell ugyanakkor, hogy a beruházások nem egyik napról a másikra futnak fel, viszont óriási különbség lesz idén az első és a második félév között.

Az elmúlt néhány hónap intenzív munkájának van a kkv-szektoron túlmutató tanulsága?

Azt látom, hogy a jó példa ragadós. A mi programsorozatunk más területeken is elindított hasonlókat. Mások is elkezdtek személyesen ügyfelekhez járni és rendezvényeket tartani. A közvetlen meghívások száma, amelyeket az ügyfelek küldenek, szintén jelentősen megnövekedett. Nagyon pozitívan értékelem ezt, és úgy gondolom, hogy nem állhatunk meg itt.

Májusban egy fontos termelékenységi konferencia lesz, amelyet a Kamara, a minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közösen szervez.

Ez egy erős szimbóluma lesz a vállalkozások iránti közös szakmai elköteleződésünknek és munkánknak.

Címlapkép forrása: Nemzetgazdasági Minisztérium

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.