Körforgásos gazdaság: B terv az nincs, de a profitabilitás és a társadalmi elfogadottság is kulcsszempont

Idehaza a MOHU a hulladékgazdálkodás kulcsszereplője, és mint ilyen oroszlánrésze van abban, hogy megvalósuljanak a körforgásos gazdálkodással kapcsolatos célkitűzések.

A tervek szerint Magyarországon az újrahasznosítási arány 2035-re eléri az EU által meghatározott 65%-os értéket, ami a jelenlegi durván kétszerese. Ezzel párhuzamosan a hulladéklerakás arányát a jelenlegi 50%-ról 10%-ra kívánják csökkenteni.

A sikerhez elengedhetetlen a MOHU visszaváltási rendszerének hatékony működése, amelynek keretében országszerte több mint 3000 automata és 1700 kézi visszaváltó pont áll rendelkezésre.

Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója a Portfolio Sustainable World 2025 konferencián elmondta: már több mint 2 milliárd palackot vittek vissza a fogyasztók, ami havi 10 milliót meghaladó mennyiséget jelent.

A szakember hangsúlyozta, hogy a hulladékgazdálkodásnak három szempontból kell jól működnie:

• Környezetvédelmi szempontból el kell érni az EU-s célkitűzéseket
• Gazdaságossági szempontból a tevékenységnek megtérülőnek kell lennie a résztvevők számára
• Társadalmi elfogadottságot tekintve pedig az embereknek magukénak kell érezniük a feladatot

Az igazgató szerint az előrehaladás ellenére még sok a teendő, elsősorban a hatékonyság növelése, a potyautasok kiszűrése és a szemléletformálás terén. "Nincs B terv, nincs második bolygó" − zárta gondolatait.

Segíthetnek az új uniós szabályok

A témát dedikált kerekasztal-beszélgetésben fejtegették tovább a meghívott szakértők, amelynek keretében Haidu Katalin, a MOHU anyagáram igazgatója rámutatott, hogy több uniós jogszabály is napvilágot látott, ami segíthet az egyszer használatos műanyagok használatának visszaszorításában.

Az új szabályok szerint ugyanis már eleve úgy kell legyártani az egyes termékeket, hogy azokat újra lehessen hasznosítani.

Függetlenül ezek hatályba lépésétől azonban már most el kell kezdenünk a felkészülést, hangsúlyozta a szakember, aki sajnálatát fejezte ki, hogy jelenleg a körforgásos termékekre nincs elegendő kereslet. Jó hír viszont, hogy új ösztönzőrendszer is jön, ami megtolhatja az értékesítést. Hajdu Katalin a MOHU működése kapcsán megjegyezte: saját maguktól is hatékonyságnövelést várnak el.

Minden apró pénzt meg akarunk fogni, hogy a hulladékkezelést minél olcsóbban tudjuk működtetni

– mondta.

Bálint Attila, az IKEA magyar piacért felelős fenntarthatósági vezetője szerint jelenleg a hulladékhasznosítás terén az útkeresés elején járunk, ugyanakkor fontos, hogy milyen rendszerben tudunk működni.

Farkas Csaba, a Mastergood fenntarthatósági és innovációs igazgatója szerint az élelmiszerpazarlás és -hulladék kérdése az egyik legégetőbb, ami elsősorban annak köszönhető, hogy átalakult a társadalom, és különösen a falusi életforma vesztette el teljes mértékben vonzerejét. "Az új generációk nem akarnak már ezzel foglalkozni, még nyugaton sem, és akkor sem, ha bejáratott, jól jövedelmező gazdaságokról van szó” – jegyezte meg.

Ami az uniós helyzetet illeti, a szakember úgy véli, hogy az EU-nak el kell döntenie, hogy a versenyképesség rovására is éllovas akar-e maradni. Farkas szerint nem lehetnek kétségeink afelől, hogy a profitképesség továbbra is fontos tényező marad, ugyanakkor az ESG-kötelezettségek kapcsán adott haladék lelassítja a fejlesztéseket. „Az arany középutat kellene megtalálni” – vélekedett Farkas Csaba.

Galéria262 képSustainable World 2025

Címlapkép forrása: Portfolio