Tőke és hitel kéz a kézben: új források és VOSZ–Kamara partnerség segíti a somogyi kkv‑kat

A gazdasági recesszió és az inflációs folyamatok közepette a somogyi vállalkozások számára kulcsfontosságúvá vált a megfelelő finanszírozási források biztosítása, különösen a kereslethiány által is sújtott régióban. A vállalkozók két jelentős finanszírozási eszközrendszert vehetnek igénybe: az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. által irányított Demján Sándor Tőkeprogramot, valamint a Széchenyi Kártya Programot.

"Nyilván itt fontos szerepe van ezeknek a rendezvényeknek abban, hogy megerősítsék a vállalkozásokat a tekintetben, hogy ez egy bizalmi elven működő és a kamara hátterével megerősített rendszer" - hangsúlyozta Dr. Gulyás Árpád, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio és a KAVOSZ közös országjárásának kaposvári állomásán.

A rendezvény különleges jelentőségét adta, hogy a VOSZ és a Kamara közötti több évtizedes együttműködést egy partnerségi megállapodás aláírásával magasabb szintre emelték. Ez az együttműködés túlmutat a Széchenyi Kártya finanszírozás keretein, és célja, hogy a két szervezet közösen támogassa a vállalkozásokat, közös programokat szervezzen, és adott esetben egymáshoz irányítsa a vállalkozókat különböző problémákkal. Csizmadia Gábor, a VOSZ Somogy Vármegyei Szervezetének elnöke köszöntőjében kiemelte,

a finanszírozás a vállalkozások életében nemcsak kulcskérdés, hanem a túlélés, illetve a növekedés és a fejlődés záloga is egyben.

Új lehetőségek a Széchenyi Kártya Programban: 140 millióra nőtt a mikrohitel összege

A hazai kkv-k finanszírozási lehetőségei között kiemelkedő szerepet tölt be a több mint 20 éve működő Széchenyi Kártya Program, amely kedvező hitelkonstrukcióival segíti a vállalkozásokat.

Egy pénzügyi finanszírozás tekintetében egy vállalkozó két rossz döntést hozhat, vagy ha túl sokat von be, vagy ha túl keveset, mert mind a kettő veszélyeztetheti a jövőbeli működését

– hangsúlyozta Dr. Balog Ádám, az MKIK alelnöke előadásában. A szakember szerint a magyar vállalkozók pénzügyi ismeretei megfelelőek, inkább a pénzügyi attitűd jelent problémát: sokan büszkék arra, hogy külső segítség nélkül boldogulnak, és gyengeségnek tekintik a külső források bevonását.

A KAVOSZ számos terméket kínál a vállalkozásoknak, köztük beruházási hiteleket, folyószámlahiteleket, lízinghiteleket. Ezek jellemzően jóval alacsonyabb kamatszinttel rendelkeznek, mint a piaci konstrukciók, és néhány százmillió forintos szintig vehetők igénybe. A statisztikák szerint a középvállalkozások nagyobb arányban és sikeresebben vesznek fel hitelt, mint a kisebbek. A beruházási célok között egyre hangsúlyosabb az energiahatékonysági korszerűsítés és az informatikai fejlesztések iránti igény, miközben az ingatlanfejlesztés továbbra is népszerű.

Balog Ádám kiemelte, hogy a közelmúltban jelentős változások történtek a Széchenyi Mikrohitel MAX+ feltételrendszerében: az adható hitelösszeg 100-ról 140 millió forintra, az ügyféllimit 150-ről 200 millió forintra, a cégcsoport szintű limit pedig 200-ról 300 millió forintra emelkedett.

Új lehetőségek a KKV-k számára: a Demján Sándor Tőkeprogram kedvező feltételekkel kínál tőkefinanszírozást

A Demján Sándor Tőkeprogram új fejlesztési forrást kínál a hazai KKV‑knak: a hitelek mellé tőkefinanszírozási alternatívát. Dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. vezérigazgatója többek között arról beszélt, hogy a program keretében 100 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, amelyből a vállalkozások 100-200 millió forint közötti összeget igényelhetnek.

A konstrukció különlegessége, hogy mindössze 1 százalékos tulajdonrészt kér a program a vállalkozásoktól, a fennmaradó 99 százalék tulajdonosi hitel formájában kerül a cégekhez.

A tőkeprogramban való részvételhez legalább két lezárt üzleti évvel, minimum 300 millió forintos árbevétellel és legalább két fős foglalkoztatotti létszámmal kell rendelkeznie a kft. vagy zrt. formában működő vállalkozásnak. A program egyik legnagyobb előnye, hogy a hozamelvárás mindössze évi 5 százalék, ami kiemelkedően kedvező feltételt jelent a piaci tőkefinanszírozáshoz képest.

A Demján Sándor Tőkeprogram rugalmasságát mutatja, hogy folyamatosan bővül a finanszírozható fejlesztések köre. Az eredetileg is támogatott digitalizáció, energiahatékonyság, hatékonyságnövelés és termelési kapacitásbővítés mellett ma már akvizíciók, forgóeszköz-finanszírozás és generációváltás, illetve vezetői kivásárlás is finanszírozható a programból. Dr. Bánfi Zoltán hangsúlyozta, további bővítések várhatók, a kereskedőcégek számára is elérhetővé teszik a programot, és a nem spekulatív célzatú ingatlanvásárlás is lehetővé válik a következő hetekben. A program eddigi eredményei biztatóak:

országosan 459 kritériumoknak megfelelő cég pályázott, amelyből 106 esetben született pozitív döntés, összesen 21 milliárd forint értékben. A területi eloszlás ugyanakkor egyenlőtlen, a pályázatok kétharmada Budapestről és Pest megyéből érkezett.

A VOSZ három pilléren nyugvó szolgáltatási rendszere segíti a vállalkozásokat a bizonytalan gazdasági helyzetben

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) működése három alappilléren nyugszik: vállalkozásfejlesztés, érdekvédelem és társadalmi felelősségvállalás - ismertette Csizmadia Gábor, a VOSZ Somogy Vármegyei Szervezetének elnöke a kaposvári helyszínen.

A szervezet nemcsak a finanszírozási programok népszerűsítésében játszik fontos szerepet, hanem abban is, hogy részletes információkkal és tanácsokkal lássa el a vállalkozásokat, hogy minden cég ki tudja választani a számára leghasznosabb finanszírozási megoldást.

A jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontos a vállalkozói bizalom erősítése. A VOSZ által mért bizalmi index azt mutatja, hogy míg 2020-2023 első negyedévében erős volt a vállalkozói bizalom, addig 2024 első negyedévére ez jelentősen visszaesett.

Növekedési válság Magyarországon: miért nem tér vissza a 4-5%-os gazdasági bővülés?

Bár Magyarországon nincs gazdasági válság, növekedési válsággal küzdünk - a magyar gazdaság harmadik éve gyakorlatilag stagnál.

Az elmúlt 12 negyedév közül hét visszaesés, öt szerény növekedés volt; a mérleg szinte nulla, gyakorlatilag stagnálás

- mondta Madár István, a Portfolio csoport vezető elemzője a rendezvényen tartott előadásában. A szakértő szerint fennáll a veszély, hogy lecsúszunk arról a felzárkózási pályáról, ami korábban jellemezte a magyar fejlődést, ahogyan az a 2008-as pénzügyi válság után is történt.

A 2020 előtti időszakban kivételes növekedési periódust élt át Magyarország, öt éven keresztül 4-5%-os bővülést produkálva, azonban a Covid-járvány után nem sikerült visszatérni ehhez a tempóhoz, mivel a gazdasági környezet drasztikusan megváltozott.

A legfőbb exportpiacaink stagnálnak vagy recesszióban vannak, a járműipar átalakul, az inflációs környezet teljesen más lett, az uniós források nem érkeznek a korábbi ütemben, miközben a munkaerőhiány továbbra is fennáll.

Ráadásul a költségvetés most kényszerű kiigazítást hajt végre, ami ahelyett, hogy támogatná a növekedést, inkább fékezi azt. A szakértő szerint a jelenlegi problémák egy része ciklikus, vagyis idővel elmúlik, más része azonban strukturális jellegű, ami tartós alkalmazkodást igényel. A külső konjunktúra várhatóan javulni fog, részben az EU-ban, különösen Németországban elinduló élénkítő politikák, részben a nagy belépő kapacitások (BYD, BMW) miatt.

Ma már minden évben többen lépnek ki a munkaképes korból, mint ahányan belépnek, ezért nem várható, hogy a magyar állampolgárok körében a foglalkoztatottak száma a mostaninál magasabb legyen

- hangsúlyozta Madár István. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak egyre inkább a termelékenységük, hatékonyságuk növelésével kell előrelépniük. A költségvetés helyzete sem rózsás, bár a választásokig várhatóan nem lesz megszorítás, 2026 közepén azonban ismét szembe kell nézni a fiskális realitásokkal. A forint árfolyamával kapcsolatban fontos változás, hogy úgy tűnik, véget ért a tudatos forintleértékelés időszaka, és a szakember arra számít, hogy ez a választásokig így lesz, mivel a gazdaságpolitika felismerte, hogy az infláció politikailag is veszélyes lehet.

Tőkebevonás vagy hitel? Szakértők segítenek eligazodni a vállalkozások finanszírozási kérdéseiben

A magyar kis- és középvállalatok gyakran későn ismerik fel a tőkebevonás szükségességét, miközben a termelékenységi növekedésük elmarad a régiós versenytársakétól - hangzott el szakértői beszélgetésen. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója szerint a vállalkozások jellemzően nem akkor érzékelik a tőkebevonás szükségességét, amikor az valójában fennáll, hozzátette, hogy a tőkebevonással egészségesebb forrásszerkezet alakulhat ki, ami segíti a cég működését és növekedését.

Boros Áron, a Stradamus Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a jelenlegi tőkeprogram különösen fontos a nehezebb gazdasági időszakokban. A program elsősorban a 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű vállalkozásokat célozza, akik számára ez kiváló lehetőség a tartalékképzésre.

Madár István, a Portfolio szakértője rámutatott, hogy a magyar KKV-k termelékenységi növekedése elmarad a régióban tapasztalttól, és aggasztó tendencia, hogy míg a hazai vállalkozások nem tudnak kellő mértékben terjeszkedni az exportpiacokon, addig a régiós versenytársak egyre inkább teret nyernek a magyar piacon - az építőipartól a bútoriparig, az élelmiszeripartól az online kiskereskedelemig.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a magyar vállalkozásoknak hosszabb távon kellene gondolkodniuk.

Minden cégnek érdemes végiggondolnia, hogy tíz év múlva milyen lesz a piaca – mekkora, kik a versenytársak, merre tart –, és ebben hol lesz az ő helye

– hagsúlyozta Madár István.

Dr. Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és a KAVOSZ Zrt. igazgatóságának elnöke kiemelte a coaching és a menedzsment-tanácsadás fontosságát a vállalkozások fejlődésében.

A tanácsadó olyan, mint a kenés a gépben – ha hiányzik, előbb‑utóbb szétesik a szerkezet

- fogalmaztak a szakértők, kiemelve, hogy a tanácsadók ismerik a termékeket, a szereplőket és képesek közvetíteni a vállalkozások és a finanszírozók között.

A finanszírozási forma kiválasztásánál Bánfi Zoltán két kulcskérdést emelt ki: a felhasználás célját és a fedezetképzést. Véleménye szerint, ha egy vállalkozás kamatérzékeny és nincs túlterhelve jelzálogokkal, akkor a KAVOSZ programjai lehetnek célravezetőek, különösen, ha jó könyvelővel rendelkezik. Ha azonban hitelezési szempontból már kifeszített a cég működése, akkor inkább a tőkeprogramot érdemes választani. Balog Ádám ehhez hozzátette, hogy bár általában a hitel olcsóbb és kényelmesebb megoldás, bizonytalan cash flow esetén előnyösebb lehet a cash flow-kímélőbb tőkebevonás.

A rendezvény zárásaként a szakértők arra biztatták a vállalkozókat, hogy aktívan kommunikálják igényeiket, hiszen csak így születhetnek olyan programok, amelyek segítik őket a beruházások megvalósításában és a magyar gazdasági növekedés erősítésében.

Címlapkép forrása: Portfolio