Eldőlt: 400 millió forintra emelik a Demján Sándor Tőkeprogramban igényelhető összeget

A Portfolio és a Kavosz közös országjárásának szekszárdi állomásán dr. Beréti Zsolt, a Tolna Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogya vállalkozásoknak az a legfontosabb, hogy a finanszírozásuk legyen megoldva, mivel csak így tudnak kellő magabiztossággal megjelenni a piacon. A Demján Sándor Tőkeprogramot "egyedi és hiánypótló intézkedésnek" nevezte, amely több százmillió forinthoz juttathatja a vállalkozásokat kiszámítható, banki hitelbíráláson kívüli feltételekkel.

A másik jelentős támogatási forma a Széchenyi Kártya, amelynek minden termékére egységesen 3 százalékos kamatláb vonatkozik. Ez jelentős előnyt jelent a 8-9 százalék körüli banki kamatlábakhoz képest, árfolyamkockázat nélkül. A Tolna Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara hétfőn 10 órakor sajtótájékoztatót tart a hitelkonstrukcióval kapcsolatban. Az iparkamara elnöke szerint,

olyan finanszírozási lehetőségek nyíltak az elmúlt fél évben Magyarországon, amelyek korábban soha nem voltak elérhetőek a magyar vállalkozások számára.

Dr. Fajszi Lajos, a VOSZ Tolna Vármegyei Szervezetének elnöke szintén köszöntőbeszédet tartott, amiben kiemelte, hogy a Széchenyi Kártya 22 éves fennállása alatt jelentősen bővült: míg kezdetben 1 millió forintról indult, ma már 1,5 milliárd forint az az összeg, amit egy vállalkozás igénybe vehet. A nemrégiben bejelentett 3 százalékos hitelkamat minden termékre jelentősen megnövelte a cégek érdeklődését.

Az elnök szerint a VOSZ barométere alapján Tolna vármegyében hosszú idő után végre emelkedő tendenciát mutat az üzleti hangulat. Bár a beruházási teljesítmény a megyében az utóbbi évben visszaesett, és az egy lakosra jutó fejlesztések értéke országosan alacsonynak számít, optimista a jövőt illetően. Kiemelte, hogy Dél-Dunántúl kiemelt térséggé vált, az M6-os autópálya átért Horvátországba, és Pécsen várhatóan autógyár épül.

A VOSZ Szekszárdon is megnyitotta Széchenyi Kártya és Vállalkozásfejlesztési Irodáját,

amely nem csak a közel 1100 tag számára áll nyitva, hanem minden érdeklődő vállalkozást vár. Az iroda a kamarával együttműködve segíti a kkv szektor fejlődését.A Széchenyi Kártya Program keretében tavaly 69 ezer befogadás történt 2600 milliárd forint értékben, amelyből 57 ezer valósult meg 2200 milliárd forint összegben– ezt már Dr. Tóth Róbert, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgató-helyettese mondta előadásában és hozzátette, hogy a  Széchenyi Kártya Program mind országos, mind vármegyei szinten folyamatosan emelkedő tendenciát mutat.

Tolna vármegyében tavaly 1500 befogadás történt 47 milliárd forint összegben, idén szeptember végéig pedig 1200 darab igénylés valósult meg 41 milliárd forint értékben."Az idei év teljes egészében meg fogja haladni a tavaly, illetve a tavalyelőtti évet" - jelentette ki a vezérigazgató-helyettes, hozzátéve, hogy a 3%-os kamat bejelentése egyértelműen fel fogja gyorsítani mind a befogadási, mind a szerződéskötési oldalt.

A 3%-os fix kamat előnyeit kiemelve Tóth elmondta, hogy ez az egységesség könnyíti a vállalkozásokat abban is, hogy különböző finanszírozási célok mögött nem kell azon gondolkodniuk, hogy egy likviditás, egy beruházási típusú hitelnek az árazása hogyan néz ki. A KAVOSZ tervei között szerepel a pénzügyi vállalkozásokkal való együttműködés erősítése a banki finanszírozás mellett. Ez különösen a legkisebb vállalkozások számára jelenthet előrelépést, akik gyakran nem jutnak el a bankokhoz, vagy negatív döntést kapnak.

A nagyon jól működő, stabil lábakon álló banki finanszírozás mellett teremtsük meg a másik nagyon erős lábat, ami a legkisebb vállalkozásoknak a nagyon gyors finanszírozását tudja biztosítani- fogalmazott Tóth Róbert.A KAVOSZ napi kapcsolatban áll körülbelül 70-75 finanszírozói partnerrel, ami nagy mennyiségű adat, táblázat és pénzügyi elszámolás mozgását jelenti. A vállalat heti szinten 400-600 vállalkozás visszajelzéseit dolgozza fel, amelyek alapján javaslatokat dolgoznak ki a szakpolitika számára. A 3%-os kamat bejelentése után a vállalati igénylések száma 10-20-szorosára emelkedett, és ez a tendencia a mai napig erős maradt. Dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a

Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) maximális támogatási összege 200 millió forintról 400 millió forintra emelkedett.

A gazdasági kabinet döntése alapján a változás egy-másfél héten belül lép életbe.

A program jelentős tartalmi bővítésen is átment. Az eredeti zöld energetikai, digitális fejlesztési, hatékonysági és gyártási kapacitásbővítési célok mellett mostantól finanszírozhatók:

• Akvizíciók és céges felvásárlások
• Generációváltás tulajdonosi és vezetői kivásárlások formájában
• Forgóeszköz finanszírozás
• Nem spekulatív ingatlanfejlesztések
• Kereskedő cégek tevékenységei

A tőkeprogram alapvető feltétele, hogy a pályázó kkv-nak el kell érnie 300 millió forint árbevételt az elmúlt lezárt két üzleti év átlagában. A támogatás 100-400 millió forint között igényelhető, Zrt. vagy Kft. formában működő cégek számára. A program egyedisége, hogy mindössze 1%-os tulajdonrészt kér, nem igényel fedezetet, és fix 5%-os hozamelvárással működik.Teljes előfinanszírozást adunk, nem kell önerő ehhez a forráshoz, sőt ez azzá válhat- magyarázta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy a kereskedelmi bankok elfogadják ezt a finanszírozási eszközt önerőként.Tolna megyében az 555 potenciális pályázóból mindössze hét felelt meg a kritériumoknak. Országosan eddig 115 pozitív döntés született 23 milliárd forint értékben. A feldolgozóipar, építőipar és élelmiszeripar mutatkozik a legaktívabbnak a pályázatok terén. A vezérigazgató szerint a megnövelt keretösszeg miatt a program február végére kimerülhet, ezért sürgeti a potenciális pályázókat.

Máté-Tóth István, a BÉT vezérigazgató-helyettese előadásában kiemelte, hogy a növekedéshez tőke szükséges, hitelből nem lehet növekedni, mert a bankok nem finanszíroznak kockázatos innovatív projekteket. A tőkepiaci finanszírozás kiegészítésként szolgál a hitel mellett. "Mindig jobb több lábon állni" – hangsúlyozta Máté-Tóth István, aki szerint a kötvénypiac rendkívül nagy növekedésen megy át Magyarországon, viszonylag kisebb méretű vállalkozások is tudnak már kötvényt kibocsátani.

Az elmúlt néhány évben több mint húsz cég ismerte fel a tőzsdei jelenlét előnyeit is, ezek a vállalatok átlagosan másfél milliárd forintnyi tőkebevonást valósítottak meg a Budapesti Értéktőzsde középvállalatokra szabott piacán, az Xtend-en.A tőzsdei jelenlét előnyei között említette

• a finanszírozás rugalmasságát,
• az értéktranszparenciát generációváltásnál,
• a TBSZ-re rakható részvényeket,
• a részvényalapú munkavállalói ösztönzés lehetőségét,
• valamint a partnerértékelési mechanizmusokban való jobb szereplést.

A tőzsdén félévente történő jelentés révén transzparensek a számok, és könnyen ellenőrizhető például a beszállítók időben történő kifizetése. Máté-Tóth István hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy azonnal tőzsdére kell jönni, hanem a tőkepiaci finanszírozással való ismerkedést javasolja. Bátorította a résztvevőket, hogy keressék meg őket, vegyenek részt a mentorprogramban és a BÉT50 programban, találkozzanak hasonló gondolkodású vállalkozókkal.

Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke a rendezvényen ismertette a szervezet megújult stratégiáját és szolgáltatásait.

Az elnök szerint, az elmúlt öt év olyan változásokat hozott a világban, amelyeket korábban soha nem tapasztaltak. A szállítási láncok megszakadása, az infláció, a magas kamatszint, az energiaválság és a gazdasági stagnálás olyan konfliktusokat teremtett, hogy a korábbi tervezhetőség és kiszámíthatóság alapjaiban változott meg. A VOSZ negyedévente készített vállalkozói bizalmi indexe 2024 negyedik negyedévében érte el mélypontját egy 500 fős mintán végzett felmérés alapján. Bár némi javulás tapasztalható, a vállalkozások továbbra is óvatosak és nem túl optimisták a közeljövőt illetően.

A VOSZ minden vármegyében megnyitott egy vállalkozásfejlesztési irodát, ahol öt kiemelt területen nyújtanak szolgáltatásokat:

• Pénzügyi szolgáltatások: A Széchenyi Kártya alapszolgáltatás mellett lízing és faktorálás is elérhető, valamint a KAVOSZ bázisán új pénzügyi termékek indulnak.
• Menedzsmenttudás fejlesztése: A kamarával együttműködve létrehozott alapítvány keretében oktatási anyagok készültek felsővezetők, menedzserek és vállalkozók számára.
• Munkaerő-fejlesztés: Speciális program készül a nyugdíjas és diák munkaerő-tartalékok bevonására, kedvezményes képzési lehetőségekkel.
• Digitalizáció: A saját fejlesztésű VOSZPort vállalatirányítási rendszer egy felületen biztosítja a teljes vállalati tevékenység kezelését. Az elnök szerint 150 ezer forint körüli összeget tud megtakarítani az a vállalkozás, amelyik ezt tudatosan, szisztematikusan használja.
• Energetikai megoldások: Napelemtől az energiaközösség létrehozásáig. Négy megyében már megkezdődtek az első felmérések, ahol az igényfelmérés és az első elemzés ingyenes.

A VOSZ stratégiája szerint olyan beruházásokat érdemes most megvalósítani, amelyek hatékonyságot javítanak: képzés, digitalizáció, energiahatékonyság.A rendezvényt záró panelbeszélgetés résztvevői szerint a magyar kisvállalkozások finanszírozási kultúrájának átalakulása zajlik, amelyben egyre nagyobb szerepet kapnak a tőkefinanszírozási megoldások a hagyományos banki hitelek mellett.

A szakértők szerint a vállalkozók attitűdjének változtatása kulcsfontosságú a versenyképesség növelése érdekében.

Dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealapkezelő vezérigazgatója hangsúlyozta: "A vállalkozóknak olyan fejlesztéseket, olyan beruházásokat kell végrehajtani, amit ki tudnak termelni, nem pedig olyat, amelyet nem kell visszafizetni" – utalt a vissza nem térítendő támogatásokra és hozzátette, hogy folyamatban vannak egyeztetések hazai tulajdonú bankokkal kombinált hiteltermékek kialakítására. A banki logikában már elfogadott, hogy a tőke önerőként viselkedhet, ami kockázatcsökkentő intézkedésnek számít a hitelek esetében.

Dr. Tóth Róbert, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a magyar finanszírozási modell teljes egészében banki lábon áll, ami az elmúlt válságok során bizonyította korlátait.A pénzügyi edukáció és a finanszírozási diverzifikáció felszínre hozása lesz a szakpolitika, a VOSZ, a kamara és a KAVOSZ feladata - fogalmazott Tóth.

Máté-Tóth István, a BÉT kereskedésért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese szerint Magyarországon 400-800 cég is alkalmas lenne a tőzsdei jelenlétre. A tőzsdei szereplés előnyeként említette, hogy a legtöbb tőkeemelés mellé ugyanannyi, vagy több hitelt is felvesznek a vállalkozások. Egy másfél-kétmilliárdos tőkeemelés mellé gyakran 2-3 milliárd forint hitel társul, ami összesen 5 milliárd forint fejlesztési forrást jelent.

Dr. Halápi Dóra, a Halápi és Ivicsics ügyvédi társulás partnere kiemelte a finanszírozási formák közötti alapvető különbségeket. A hiteljogviszony távolságtartó jellegű, fedezetet igényel és szigorú visszafizetési kötelezettségekkel jár. Ezzel szemben a tőkebefektetés partnerségi alapon működik, ahol a befektető együtt gondolkozik a vállalkozással a jövőbeli tervekről. A szakértők egyetértettek abban, hogy nincs jó vagy rossz finanszírozás, csak a cégekhez illeszkedő megoldás. A pénzügyi edukáció és a különböző finanszírozási formák kombinálásának népszerűsítése kulcsfontosságú a magyar kkv-szektor fejlődése szempontjából.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ