Évekig magasan ragadhat az infláció az örökös EU-tagjelölt országban

A Török Statisztikai Hivatal (TÜİK) hétfőn közölte, hogy az éves áremelkedés üteme a szeptemberi 33,3 százalékról 32,9 százalékra csökkent. A Bloomberg 18 elemzőt felölelő felmérésében a mediánvárakozás 33,2 százalékos stagnálás volt. Havi összevetésben az infláció 2,6 százalékra mérséklődött a szeptemberi 3,2 százalékról – közölte a TÜİK.

Az adatok olyan várakozások közepette érkeztek, hogy Fatih Karahan jegybankelnök a péntekre tervezett előadásában megemelheti az inflációs pályára vonatkozó előrejelzést. Ezt erősítette meg a múlt héten Mehmet Şimşek pénzügyminiszter is, aki szerint a jelenlegi cél elérése "nehéznek" tűnik.

A jegybank legutóbb 25–29 százalék közé tette az év végi inflációs előrejelzést, miközben a piaci konszenzus szerint a mutató 30 százalék felett maradhat.

A Bloomberg Economics értékelése szerint az infláció az év végére 32 százalék alá kerülhet, a jövő év első negyedévében pedig 30 százalék alá csúszhat.

Ugyanakkor a kockázatok felfelé mutatnak, ami lassabb ütemű monetáris lazítást tehet szükségessé

– írta Selva Bahar Baziki közgazdász.

A magas infláció és a politikai kockázatok már októberben is óvatosságra késztették a döntéshozókat: a szeptemberi 250 bázispont után ezúttal csak 100 bázisponttal vágták az alapkamatot. A jegybank szerint az árnyomásokat főként az élelmiszerárak, a bérleti díjak és az oktatás költségei hajtják, amelyek visszatekintő indexáltságuk miatt csak korlátozottan befolyásolhatók monetáris politikával.

Bár a lassuló infláció támogathatja a monetáris lazítást, több közgazdász is óvatosságra int a kamatcsökkentések tempóját illetően, az inflációs kockázatok felfelé mutató kitettségére hivatkozva. A hétfői adatközlés előtt a Deutsche Bank AG szakértői a decemberi ülésen újabb 100 bázispontos vágást valószínűsítettek. Egy, október 23-án publikált elemzésükben a 2026 végi inflációs előrejelzésüket 23,8 százalékra emelték, ami közel egy százalékponttal magasabb az előzőnél.

A gazdasági aktivitás lassulásának elmaradása, a magas aranyárakból fakadó vagyonhatás, a versenyképességi szempontok miatt korlátozott árfolyamtámogatási tér, valamint a célszintet makacsul meghaladó inflációs várakozások együtt a tartósan ragadós infláció irányába mutatnak

– véli Christian Wietoska és Yiğit Onay friss elemzésében.

A szakértők szerint a tartósan erős szolgáltatásinfláció és bérdinamika miatt a fogyasztói árak emelkedése a következő években is gyors maradhat, ugyanakkor ha a szigorú monetáris keretrendszer fennmarad, a folyamat fokozatosan lassulhat.

A 2021 novembere óta 20 százalék feletti infláció komoly nyomást helyez a török líra árfolyamára: az akkor tapasztalt 8 líra/dollár jegyzés mostanra több mint ötszörösére, 42 líra/dollárig emelkedett.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images