Kockázatok, adatok és mesterséges intelligencia a fókuszban – megtartották az első KPMG Summit-ot

Nem fognak csökkenni az adminisztrációs terhek

Az első alkalommal megrendezett KPMG Summit egyik kulcsprogramja volt az immár huszadik alkalommal megrendezett KPMG Adókonferencia. Az előadók itt gyakorlati kapaszkodókat biztosítottak a megjelent cégeknek és szakembereknek a hazai és globális adókörnyezetben való eligazodáshoz.

Gódor Mihály, a KPMG transzferár-tanácsadási csoport partnere szerint vannak, akik az adminisztrációs terhek csökkenésére számítanak, azonban az adóhatóság is információkból dolgozik, és mivel egyre több áll rendelkezésre ebből a vállalatoknál és egyre többre is van szüksége az adóhatóságnak ezért nem valószínű, hogy könnyebb lesz megfelelni az elvárásoknak adminisztrációs oldalról.

A szakértő szerint arra számít a szakma, hogy a hatósági ellenőrzések nem fognak csökkeni, sőt, nemcsak formai, hanem egyre mélyebb tartalmi vizsgálatokra is fel kell készülni.

Értékesebb, mint az arany: az adatok fontossága

A Summit keretein belül a szakértők foglalkoztak a vállalatok adataival és azok minőségével is. Egyetértés van abban, hogy az adatok minősége és azok kezelése nemcsak a vállalatok túlélését biztosíthatja, hanem stratégiai és üzleti előnyt is jelenthet.

Srankó Zsolt, a KPMG adó- és jogi tanácsadás területének vezetője arról beszélt az érdeklődőknek, hogy a cégeknek és vállalatoknak bátrabban kell használniuk a rendelkezésükre álló adatokat. Kulcskérdés, hogy milyen adatokat emelnek stratégiai szintre és hogyan kezelik azokat.

Összeér a geopolitika és az adatok tárolása – derült ki abból a kerekasztal-beszélgetésből, amelyen Linczmayer Zsófia, Wieder Gergő, Szücs Andrea, a KPMG associate partnerei, Kristóf Kitti, a KPMG szenior menedzsere és Kricskovics-Béli Boglárka, a KPMG Law Tóásó, Béli Ügyvédi Iroda vezetője vettek részt. A beszélgetés elején a résztvevők kiemelték, hogy az adat-stratégia tervezésénél nem csupán az elérni kívánt célra kell manapság koncentrálnia a vállalatoknak, hanem az ahhoz vezető út – a kommunikáció és a change management – is hasonlóan fontos.

A beszélgetés során a szakemberek kitértek arra is, hogy a rendelkezésre álló adatok mára már olyan területeken is hasznosnak bizonyulnak és felhasználásra kerülnek, amelyekre korábban nem is gondoltak a vállalatok. Ezek közé tartozik az alvállalkozókról tárolt adatok, mivel ebben a turbulens geopolitikai környezetben kiemelten fontos, hogy a cégek átlássák, hogy potenciálisan hol és mikor szembesülhetnek problémákkal a beszállítóik. Hozzátették, hogy

sokszor azért nem épülnek be a szükséges információk a döntéshozatalba, mert azoknak a tárolási helye és formátuma nem megfelelő, így nem tudják őket felhasználni.

Van-e alapja az AI körüli hype-nak?

Jelenleg nem lehet nem beszélni a mesterséges intelligenciáról. Lassan körbevesz mindenkit, megjelent a mindennapi életünkben, szembejön velünk az interneten, és bizony beférkőzik az üzleti életbe is. A KPMG Summit Üzleti Zóna blokkjának egyik kardinális kérdése volt az, hogy az AI körül kialakult hype-nak van-e alapja, vagy egy buborékról beszélhetünk inkább, amely hamarosan durranni fog.

Az eseményen Pogátsa Zoltán, közgazdász arról a dilemmáról beszélt, hogyha a mesterséges intelligencia elveszi az emberek munkahelyeit, akkor a jövőben valamikor érdemes lehet elgondolkodnia az országoknak a feltétel nélküli alapjövedelemen. A közgazdász ezek után azt a példát hozta meglátása alátámasztására, hogy amikor ellátogatott egy tehenészetbe, akkor megdöbbenve tapasztalta, hogy a gazdaságnak mindössze kettő munkatársa van, azok is informatikusok, akiknek a feladata az, hogy felügyeljék a lézeres fejőgépeket.

A témában Ignácz Péter, a KPMG szenior menedzsere is előadást tartott, aki szerint egyelőre óvatosan kell kezelni a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a komolyabb rendszereket csak alapos előzetes munka és felmérés után lehet sikeresen bevezetni a cégek mindennapi működésébe.

Az MIT mostanában sokat hivatkozott tanulmánya sem igazán a hírhedt 5%-os saját fejlesztések sikerességi aránya miatt ajánlott olvasmány, hanem a benne olvasható bevezetési tapasztalatok miatt.

A KPMG szakembere szerint a most használt nagy nyelvi modellekre úgy érdemes tekinteni, mint egy feledékeny zongoratanítvány, amely a következő zongoraórára már azonnal el is felejti, hogy mit tanult az előzőn. Ignácz Péter szerint ezért nagyon fontos, hogy teljes rendszerekben és ne csak különálló modellekben gondolkodjuk, például gondoskodjunk a modelljeink továbbtanításáról, tudásbázisunk bővítéséről. Az AI-nak a céges ökoszisztéma részévé kell válnia, nem tud attól elkülönülve sok értéket teremteni.

A Summit során Verasztó Bence, a KPMG associate partnere is a mesterséges intelligenciával és a vállalatokat körülvevő kérdésekkel és kételyekkel foglalkozott. Előadása során hangsúlyozta, hogy az AI projektek sikeressége nem magától értetődő, főleg Magyarországon, mivel

sereghajtók vagyunk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzések, infrastruktúra és stratégiai gondolkodás területén.

Bemutatták a KPMG idei CRO Reportját

"Kötéltánc a bizonytalanság felett" címmel jelent meg a KPMG idei CRO Reportja, amelyet a Summiton Szalai Péter, a KPMG kockázatkezelési tanácsadás vezetője mutatott be és elemzett is a meghívott vendégekkel és előadókkal, többek között Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutatóval; Szemerkényi Rékával, Magyarország volt washingtoni nagykövetével és Oszkó Péter, volt pénzügyminiszterrel.

A felmérésben 30 hazai kockázatkezelési vezető (CRO) vett részt, három különböző területről (bank, alapkezelő és biztosító), kérdőíves, illetve személyes interjú formájában. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy mind a három szektorban a technológiai kihívások jelentik a legnagyobb fenyegetettséget, de nem lehet elmenni szó nélkül a geopolitikai feszültségek, a szabályozói környezet, a növekedési problémák, digitalizáció és kiber-fenyegetettség és az ESG-elvárások mellett sem.

Amikor azonban a kihívásokra keresik a válaszokat a CRO-k, akkor eltérő megoldásra fókuszálnak a különböző szektorok szereplői.

Míg a bankszektor a technológiai fejlesztéseket és az adatminőség további javítását priorizálja, addig az alapkezelői szektor vezetői a működési hatékonyság növelésére, a biztosítók pedig a humán tőkére és a kockázati kultúrára koncentrálnak a sikeres működés érdekében.

„A CRO-k azért dolgoznak, hogy stratégiai szerepbe léphessen és maradjon a kockázatkezelés; hiszen az nem egy fék, hanem annak katalizátora, hogy a szervezet, a szektor, vagy akár az egész gazdaság egy fenntarthatóan sikeres pályán maradhasson" – foglalta össze a CRO Reportot Szalai Péter.

A KPMG Summit előadásai, kerekasztal-beszélgetései és kutatási eredményei egyértelművé tették, hogy a vállalatok 2026-ban olyan korszakba lépnek, ahol a technológiai fejlődés, a geopolitikai kockázatok és az adatvagyon kezelése egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. A résztvevő szakemberek szerint a siker kulcsát a felkészültség, a gyors alkalmazkodás, valamint az adatokból és technológiából származó valódi üzleti érték megteremtése adja.

Címlapkép és fotók forrása: KPMG